Történetek Novella


Nokedli

Történetek:

13

Átlag:

Hozzászólások:

Nos, ha ezt és előre tudom, hát rögtön visszamászok...

2011.02.10 21:07 | Nokedli

 

Apám az éppen megszerzett pozíciója (fizetés nélküliből kinevezett egyetemi tanársegéddé lépett elő) okozta feldobodását jól ellensúlyozta idegessége. Izgult, mint egy elsőbálos leányka.
Sem szülni, nem szült még, sem az ezzel járó macerákkal nem volt tisztában.
Én, mint pocaklakó csak lubickoltam és nem is értettem a különös zajok és mozgások okát, amit eddig nem tapasztalatam. Az ok egyszerű: a gyermekorvos-, szülész doktor ismerősünk nyomkodta anyám hasát, ami felért egy kiadós - mai értelembe vett - yetski bukással és mindenáron fejjel lefelé akartak kényszeríteni. Jóska bácsi az orvos erre nem is gondolt; csak nyomkolászott ide-oda.
Közben apám behurcolta az ányneműt, majd két körben a tűzifát is a szülészeti-klinikára, mert akkor a klinikáknak sem tüzelésre, sem ágyneműre nem futotta.
(3 év telt el a háború óta, éppen csak befoldozták a bombaverte épületeket, másra nem tellett. A kórtermekben kokszos vaskályhák voltak és egy olyan esős hideg áprilisban az újszülött-osztályon egy kis melegre lehetett szükség. A vizet a fürdőszobában a háztartásokban akkor szokásos hengeres melegítővel oldották meg. No főleg ide kellett a fa. A központi fűtés romokban volt.)(A ruszkik szerint így is túl nagy volt itt a luxus.)
Szó, mi szó anyámnak nem igen akaródzott az esetleg még tetves, volt katona-kórházba menni, ám Jóska doktor határozottsága és az én fordulgatásaim a hasában végül meggyőzték.
Néhány nap múlva, egy szemerkélő-esős áprilisi napon apám karonfogta anyámat:
- Megyünk szülni! - mondta.
- Egy kicsit ki kellene lépni, fél óra a klinika. Nálad van minden Jozsó?
Jozsó, mármint apám gyorsmérleget készített a már bevitt és az útipoggyász tartalommal most becipelendőkről.
- Mehet a menet, a kismama a kettes vágányon kijár (az egyik nagyapa vasutas volt) - mondta apám kissé erőltetett lezserséggel. Anyám egy kistáskával apám meg egy hajóbőrönd méretű vulkánfiber bőröndel besétáltak a klinikára. Jókor.
Fél óra múlva megjöttek a tipikus erősödő fájások és 16 óra 30-kor az ügyeletes szülész-madam előrángatott a kellemes meleg fészekből, amit nagy ordítással nyugtáztam.
- Egészséges, mondta Jóska doktor - mármint, megvan mindene - mondta heherészve anyámnak, aki ezt az enyhe kábítótól mosolyogva vette tudomásul és ölelte magához az enyhén véres lepedőcsomót, amivel le volt takarva.
Engem egy valaki kurva hideg vizzel mosott, majd jó meleget éreztem. Akkor még nem tudtam, hogy ez mi, de jól esett, mert a rámcsavart pelenkába így jó meleg lett. Csak később tanultam meg, hogy bepisálni nem is rossz. És ha hűlni kezd, csak ordítani kell és már rohannak is pelust cserélni.
Idővel rátettek anyámra, és ő megpróbált szoptatni, de a teje még nem indult meg. Akkor én úgy üvöltöttem, hogy állítólag a portásnak lent a földszinti kalickájában kiesett a feles barack a kezéből.
Idővel elrendeződött minden, lett tej, sőt még sok is. Így lett egy tejtestvérem akit nem ismerek.(Így mint nagy innyenc, nem tudtam még kikérdezni a minőség, íz és fűszerezés tekintetében hogyan értékelte a kapott tejcsit.)
Egyszóval fiúnak és KOS-nak születtem. A forrófejű-lobbanékonyságot és a fizikai kereativás-kényszert, a háttérvezetői/vezéri vágyakat, mint jellemző jegyeket
a csillagképi leírásból csak részben hordoztam és hordozom mindmáig.
A család boldog volt. Végül is egy fiúval indítani nem kis büszkeség. Dagadt is apám melle, bár én anyámémat jobban értékeltem.

Apám az éppen megszerzett pozíciója (fizetés nélküliből kinevezett egyetemi tanársegéddé lépett elő 1948. márciusában) okozta feldobodását jól ellensúlyozta idegessége. Izgult, mint egy elsőbálos leányka.

Sem szülni, nem szült még, sem az ezzel járó macerákkal nem volt tisztában.

Én, mint pocaklakó csak lubickoltam és nem is értettem a különös zajok és mozgások okát, amit eddig nem tapasztalatam. Az ok egyszerű: a gyermekorvos-, szülész doktor ismerősünk nyomkodta anyám hasát, ami felért egy kiadós - mai értelembe vett - yetski bukással és mindenáron fejjel lefelé akartak kényszeríteni. Jóska bácsi az orvos erre nem is gondolt; csak nyomkolászott ide-oda.

Közben apám behurcolta az ányneműt, majd két körben a tűzifát is a szülészeti-klinikára, mert akkor a klinikáknak sem tüzelésre, sem ágyneműre nem futotta. A kórteremben egy vaskályha volt.

(3 év telt el a háború óta, éppen csak befoldozták a bombaverte épületeket, másra nem tellett. A kórtermekben kokszos vaskályhák voltak és egy olyan esős hideg áprilisban az újszülött-osztályon egy kis melegre lehetett szükség. A vizet a fürdőszobában a háztartásokban akkor szokásos hengeres melegítővel oldották meg. No főleg ide kellett a fa. A központi fűtés romokban volt. A ruszkik szerint így is túl nagy volt itt a luxus.)

Szó, mi szó anyámnak nem igen akaródzott az esetleg még tetves, volt katona-kórházba menni, ám Jóska doktor határozottsága és az én fordulgatásaim a hasában végül meggyőzték.

Néhány nap múlva, egy szemerkélő-esős áprilisi napon anyám karonfogta apámat:

- Megyünk szülni! - mondta.

- Egy kicsit ki kellene lépni, fél óra a klinika. Nálad van minden Jozsó?

Jozsó, mármint apám gyorsmérleget készített a már bevitt és az útipoggyász tartalommal most becipelendőkről.

- Mehet a menet, a kismama a kettes vágányon kijár (az egyik nagyapa vasutas volt) - mondta apám kissé erőltetett lezserséggel. Anyám egy kistáskával apám meg egy hajóbőrönd méretű vulkánfiber bőröndel besétáltak a klinikára. Jókor.

Fél óra múlva megjöttek a tipikus erősödő fájások és 16 óra 30-kor az ügyeletes szülész-madam előrángatott a kellemes meleg fészekből, amit nagy ordítással nyugtáztam.

- Egészséges, mondta Jóska doktor - mármint, megvan mindene - mondta heherészve anyámnak, aki ezt az enyhe kábítótól mosolyogva vette tudomásul és ölelte magához az enyhén véres lepedőcsomót, amivel le volt takarva.

Engem egy valaki kurva hideg vizzel mosott, majd jó meleget éreztem. Akkor még nem tudtam, hogy ez mi, de jól esett, mert a rámcsavart pelenkába így jó meleg lett. Csak később tanultam meg, hogy bepisálni nem is rossz. És ha hűlni kezd, csak ordítani kell és már rohannak is pelust cserélni.

Idővel rátettek anyámra, és ő megpróbált szoptatni, de a teje még nem indult meg. Akkor én úgy üvöltöttem, hogy állítólag a portásnak lent a földszinti kalickájában kiesett a feles kisüsti a kezéből.

Idővel elrendeződött minden, lett tej, sőt még sok is. Így lett egy tejtestvérem akit nem ismerek.(Így mint nagy innyenc, nem tudtam még kikérdezni a minőség, íz és fűszerezés tekintetében hogyan értékelte a kapott tejcsit.)

Egyszóval fiúnak és KOS-nak születtem. A forrófejű-lobbanékonyságot és a fizikai kereativás-kényszert, a háttérvezetői/vezéri vágyakat, mint jellemző jegyeket a csillagképi leírásból csak részben hordoztam és hordozom mindmáig.

A család boldog volt. Végül is egy fiúval indítani nem kis büszkeség. Dagadt is apám melle, bár én anyámémat jobban értékeltem.

 

 


Kapcsolódó képek:

Tetszett a történet?
Szavazatok: 1
Átlag:

Ehhez a történethez még nincsenek hozzászólások!

Jelentkezzen be, hogy hozzászólhasson a történethez!

toplista

A legolvasottabb történetek

1.

Alkohol - idézetek

2010.08.25 18:22
Megtekintve: 46802 alkalommal

2.

Mondókák óvodásoknak

2010.01.19 17:12
Megtekintve: 19188 alkalommal

3.

Anyáknapi versek

2010.04.05 12:36
Megtekintve: 16928 alkalommal

4.

Robot

2010.03.22 06:06
Megtekintve: 14699 alkalommal

5.

Zakuszka

2010.01.15 13:04
Megtekintve: 12874 alkalommal

válogatás

Véletlenszerűen kiemelt történetek

1.

Bűn és bűnhődés - unokaöcsém szemével

2010.12.11 17:59
Megtekintve: 6126 alkalommal

2.

A gyűjtőfogház balladája

2014.02.22 16:33
Megtekintve: 1555 alkalommal

3.

Gyurcsány és Zuschlag

2010.04.17 21:39
Megtekintve: 6287 alkalommal

4.

Csajozós dumák

2011.09.03 21:27
Megtekintve: 4726 alkalommal

5.

Játszásiból (2014. augusztus - CF35)

2014.08.30 12:54
Megtekintve: 1316 alkalommal

hozzászólások

Legutóbbi hozzászólások

(2015.12.06 09:09)

(2015.09.29 00:22)

(2015.09.27 00:13)

(2015.09.26 23:59)

(2015.09.24 22:18)

(2015.08.09 14:29)

(2015.03.08 11:42)

(2015.02.06 20:41)

(2014.09.09 21:45)

(2014.07.13 15:40)

Képes ajánló