Település:
Bács-Kiskun megye, Ágasegyháza
Hungarikum lett a tiszavirágzás, a szőregi rózsatő, a csíksomlyói búcsú és a szablyavívás
A bővítéssel a Hungarikumok Gyűjteményébe jelenleg 75 érték tartozik.
A Hungarikum Bizottság idei első ülésének döntése értelmében a jövőben a gyűjteményt gazdagítja a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, amely az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási ünnepe, a nemzeti összetartozás jelképe. A bizottság a mai döntésével a klasszikus magyar szablyavívás hagyományát, a magyar kardiskola alapját, mint kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti értéket is a hungarikumok közé emelte,közölte az Agrárminisztérium Sajtóirodája.
A csíksomlyói Mária-kegyhelyre, a Szűzanya csodatevő szobrához való pünkösdi zarándoklat kiemelt vallási esemény. Minden évben több százezer ember zarándokol Somlyóra és vesz részt a Szűzanya tiszteletére tartott körmeneten, szentmisén.
Csíksomlyó búcsújáró hely jellegét az adja meg, hogy már a XV. században virágzik a Boldogságos Szűz Mária tisztelete a székely nép körében. A környék népe, Mária-ünnepeken Somlyón gyűlt össze. IV. Jenő pápa az 1444. évi körlevelében arra buzdítja a népet, hogy legyenek segítségére a ferenceseknek a templomépítésben. Viszonzásul - a kor szokása szerint -, búcsút is engedélyezett a jótevőknek. A templom építését azzal indokolja a pápa, hogy "a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik odagyülni, Máriát tisztelni". Azóta is megszakítás nélkül tart a zarándoklat Csíksomlyóra, Szűz Mária tiszteletére.
1567-ben újabb fordulat következett be a búcsújárásban. A hitújítás korában János Zsigmond, erdélyi fejedelem, haddal akarta a színtiszta katolikus Csík, Gyergyó és Kászon népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe, István gyergyóalfalvi plébános vezetésével fegyvert fogott hitének védelmére.
A gyülekező Csíksomlyón volt, pünkösd szombatján. Isten kegyelmébe ajánlották magukat és Szűz Mária segítségéért esedeztek, majd elindultak a Hargitára, szembeszállni a Bővebben: Pünkösdi búcsúhitújítók hadával. Ezalatt az idősek, az asszonyok és a gyermekek Somlyón maradtak és győzelemért imádkoztak. A csata diadallal végződött. A győztesek nyírfaágakkal ékesítették fel lobogóikat és úgy vonultak le a Hargitáról. A templomban maradt nép elébük ment, és együtt jöttek vissza hálát adni a győzelemért és megköszönni a Szent Szűz segítségét. Ennek a történelmi eseménynek emlékére fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben, pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra. Ezt az ősi hagyományt őrzi és folytatja a mai napig Mária népe. Ugyancsak az eredeti hagyomány szerint, nyírfaággal kezében, vagy a járművét feldíszítve tér haza otthonába.
Programok
Romániai időzónának megfelelően (a magyarországi időhöz képest 1 órával korábban)
Péntek (május 29.)
Este a 19 órakor kezdődő szentmise nyitja meg a pünkösdi búcsút Csíksomlyón, amelyet a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás követ.
Szombat (május 30.)
5.30-tól folyamatos gyóntatás és áldoztatás van a Ferences Kolostor négyszögletű udvarában.
Szentmisék reggel 7-kor és 8-kor a kegytemplomban.
A kordon a főpapság vezetésével 10.30-kor indul a csíksomlyói Ferences Kolostor elől.
Ünnepi Szentmise 12.30-tól a Hármashalom oltárnál (a Kis- és Nagysomlyó hegyek közötti Nyeregben).
19.00 órakor szentmise a Kegytemplomban.
Éjszakai virrasztás, Csíksomlyó – Kegytemplom.
Parkolás Csíksomlyón Pünkösdkor:
A csíksomlyói pünkösdi búcsú ideje alatt forgalomkorlátozások vannak érvényben.
Eddigi gyakorlat szerint a felhajtás Csíksomlyóra péntek délután 15-16 óráig korlátozás nélkül engedélyezett.
Péntek délutántól szombat reggel 6 óráig azok a gépkocsik illetve buszok hajthatnak fel a kegytemplomig melyeknek a rendszámát az adott szállásadó lejelentette a helyi Polgármesteri Hivatalnál.
Szombat reggel 6 órától vasárnap délig teljes felhajtási tilalom van érvényben.
Vasárnap (május 31.)
Szentmise a Kegytemplomban: reggel 7 és 8 órától.
Folyamatos áldoztatás és gyóntatás a kolostor négyszögletű udvarában.
10:30 órakor ünnepi szentmise a Kegytemplomban.
A keresztalják hazaindulása 19 órától szentmise a Kegytemplomban.
Hétfő (június 01.)
a szentmisék ünnepi sorrendje a Kegytemplomban : reggel 8-kor, 10.30-kor és 19 órától
Kedd (június 02.)
Szent Antal ünnepe – a szentmisék 8.00, 10.30 és 19.00 órától vannak a Kegytemplomban.
A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!
A hungarikumok közé frissen bekerült, látványos rajzása révén közismert kérészünk, a tiszavirág védett természeti- és tájérték, nem csak hazánkban, de világviszonylatot tekintve is egyedülálló. A tárcavezető a szőregi rózsatőt méltatva elmondta, hogy fagytűrő képessége, hosszan tartó virágzási periódusa és sziromlevelei színjátékának intenzitása miatt is egyedülálló minőséget képvisel, méltán ismert és elismert exportcikkünk.
Minden évben páratlan élményt nyújt a kíváncsi szemeknek.
Huszonegyedik alkalommal rendezték meg idén a Szőregi Rózsaünnepet.
Az első Szőregi Rózsaünnep óta a rendezvény szerves részévé vált Szeged, és a dél alföldi a régió fesztiváléletének. A kezdetben elsősorban a szőregieket megszólító, helyi falunapból országos ismertségű eseménnyé fejlődött a Szőregi Rózsaünnep. Mára az ország minden tájáról, és a környező országokból is szervezett módon érkeznek látogatók a virágok királynőjének fesztiváljára.
Bővült a Magyar Értéktár is
A bizottság a mai döntésével a Magyar Értéktárba vette a hajdúnánási szalmafeldolgozást, mint tradicionális háziipari tevékenységet, az 1568-as vallásszabadság törvényt, a Tavaszi emlékhadjáratot, az újfehértói fürtös meggyet, a beregi keresztszemes hímzést, az aracsi templomromot és az aracsi követ, a kocsi kocsit, illetve a balatonfüredi Anna-bált.
Weblapok webáruháza ajánló
További webáruházi ajánlatok »
SzínesVilága cikk ajánló
Helyi látnivalók
Helyi Programok / események
További helyi programok / események »