Cikk feltöltése

Település:
Bács-Kiskun megye, Ágasegyháza


Hazánk látogatható barlangjai


Látogatható Barlangjaink

Látogatható Barlangjaink várják a kaland kedvelő turistákat. Magyarország 5 nemzeti parkjának - Aggteleki NP, Balaton-felvidéki NP, Bükki NP, Duna-Dráva NP és Duna-Ipoly NP - több barlangjában is lehetőségünk nyílik a védett értéknek minősülő barlangok világának megismerésére, sokszor igencsak kalandos formában, de mindenképpen új tapasztalatokkal gazdagodva.

Legtöbbünk számára a barlangok titkokat rejtő, sejtelmes, idegen helyet jelentenek. A sötét, földalatti világtól való természetes tartózkodást azonban gyakran győzi le hatalmas méreteiknek, kristálytiszta levegőjüknek, egyedi ásványkiválásaiknak és élőviláguknak a vonzereje.

Anna-barlang (Miskolc-Lillafüred)

anna_barlang_1.jpg

Anna-barlang (Miskolc-Lillafüred) hazánk egyik különleges természeti értéke a lillafüredi Palotaszálló függőkertje alatt húzódó Anna-barlang, amely a világ három nagyközönség számára látogatható mésztufabarlangjának egyike. Az Anna- (Petőfi-) barlang üregeinek javát 1833-ban Stark András bányász vezetésével találták meg, amikor a hámori vasverők minél hatékonyabban kívánták felhasználni az itt fakadó bővizű forrásokat. Járatainak hossza 570 m, melyből a bemutatott szakasz hossza 208 m.

A fokozottan védett Anna-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3 km-re nyílik. Bejárata a Palota-szálló alatti Függőkertek aljában, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található. Járatainak hossza 570 m, melyből a bemutatott szakasz hossza 208 m.

A barlang a Szinva forrás vizéből kivált mésztufában keletkezett. Az üregrendszer egyidős a kőzettel, melynek képződése 150.000-200.000 évvel ezelőtt kezdődött, és napjainkban is tart. Az üreg különlegessége éppen befoglaló kőzetéből és gyönyörű, egyedülálló képződményeiből adódik. Az üregrendszer kialakulása összefügg az Anna-források működésével.

272 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A barlangot 1833-ban fedezték fel Stark András bányász segítségével, amikor a hámori kohók vízellátása érdekében nyitottak egy tárót a mészkőben. Hamar népszerű turistalátványosság lett, Petőfi Sándor is megfordult itt 1847. július 8-án. A század második felére azonban a vashámorok bezárásával egy időben a barlang is feledésbe merült. Először az 1912-ben itt járt Kadić Ottokár adott részletes ismertetést a barlangról 1921-ben. 1912-ben nyitották meg újra. 1927-ben, amikor a Palota-szállót építették, újabb üregekre bukkantak. Ekkor vájták ki a mai bejáratot és vezették be a villanyvilágítást. A barlang teljes hossza 568 méter. A forrásokat 1953-ban bekapcsolták Miskolc város vízellátásába, ekkor a forrásokat feltáró szakaszokat lefalazták az idegenforgalmi résztől.

A barlangban nemcsak szép mészkőalakzatok tekinthetőek meg, hanem megkövesedett növények és lenyomataik is. A téli szezon kivételével egész évben látogatható, a turistáknak kiépített 380 méteres szakasz bejárása körülbelül fél óráig tart.

Magyarország idegenforgalmi barlangjai közül, 2011-ben itt készült el az első LED-es fényforrásra épülő világítási rendszer. A kiépítés célja a lámpaflóra terjedésének visszaszorítása. Ugyanekkor a barlang egyéb létesítményei is megújultak.

A barlangban 28 ízeltlábú fajt, valamint simaorrú denevéreket és patkósorrú denevéreket figyeltek meg.

Baradla-barlang (Aggtelek)

baradla_barlang_aggteleki_bejarat.jpg

Baradla-barlang (Aggtelek), aggteleki szakasza közismertebb nevén az Aggteleki Cseppkőbarlang, az Aggteleki Nemzeti Park illetve Magyarország talán legismertebb természeti jelensége. A Világörökség legismertebb cseppkőbarlangja Közép-Európa legnagyobb barlangrendszere. Az időszakosan aktív patakos karsztbarlang sziklacsarnokai, hatalmas cseppkőfantomjai egy sejtelmes mesevilágot idéznek.

A Baradla-barlang, aggteleki szakasza -közismertebb nevén az "Aggteleki Cseppkőbarlang" -az Aggteleki Nemzeti Park illetve Magyarország talán legismertebb természeti jelensége. Az egy órás Rövid-túrán a látogatók a barlang legismertebb és az őskor embere által is már használt termein keresztül tekinthetik meg lenyűgöző cseppkőképződményeit, és ismerhetik meg a barlang históriáját.

A Baradláról - a név feltehetően szláv eredetű, s a sziklaszirtet jelentő bradlo szóból származik - számos "leg" mondható el: a legrégebben kutatott, legismertebb, leghosszabb, képződményekben leggazdagabb hazai cseppkőbarlang, sőt aktivitása, hossza és cseppkődíszessége alapján a mérsékelt égöv legjelentősebb barlangjának tekinthető.

A különleges Baradla Közép-Európa legnagyobb barlangrendszere. Mintegy 24 kilométer hosszúságú, ebből 5,6 kilométer nyúlik át Szlovákiába. Az Aggtelek és Jósvafő községek között húzódó főág 6,6 kilométer hosszú, átlagosan 10 méter széles, 7-8 méter magas, néhány helyen hatalmas teremmé szélesedik. A főághoz több mellékág csatlakozik, legjelentősebb a Domica-barlang, a Hangverseny-terembő linduló Styx-ág (2,6 kilométer), a Retek-ág (3,8 kilométer), aTörökmecset-ág (1 kilométer), valamint a Róka-ág (484 méter).

A Baradla termeit, folyosóit, járatait kiállítási tárgyakként borítják aváltozatos, álló, függő és oszlopként emelkedő cseppkőfigurák. Például az Óriások termének cseppkőképződményein kívül a méretei is lenyűgözőek: hossza 125, szélessége 55, magassága 30 méter.

A Baradla-barlang nagy része a mintegy 230 millió évvel ezelőtt keletkezett úgynevezett wettersteini és steinalmi világosszürke mészkőben, a jósvafői szakasz pedig fekete-sötétszürke gutensteini mészkőben alakult ki a felszínről a mélybe jutó vizek oldó és koptatómunkájának eredményeként.

1985 óta az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága üzemelteti a barlangot, szervezésükben 1, 2, 4, 5 és 7 órás, különböző nehézségű barlangtúra tehető a Baradlában.

Aggtelek határában a település jelképévé vált hatalmas sziklafal rejti a Baradla-barlang bejáratát. A fantasztikus föld alatti világba a jósvafői és a Vörös-tói bejáraton át is lejuthatunk - szervezett túrák keretében. A Baradla Vörös-tói bejáratát (és egyben a látogatóközpontot) a két település között félúton érjük el. (A Vörös-tó a körülötte lévő, vas-oxiddal színezett, élénkvörös terra rossa talajról kapta nevét.) Jósvafőn mesterséges bejáraton juthatunk be a barlangba.

A jósvafői bejárattól közelíthetjük meg az 1967 óta működő barlangi szanatóriumot, ahol eredményesen gyógyítják az asztmatikus betegeket.

A barlangot és cseppköveit először 1549-ben említette egy Baselben megjelent munka. Bél Mátyás 1742-ben a Nititia Hungariae című híres földrajzi munkájában is szólt róla. Az 1700-as évek végétől egyre gyakrabban látogatott barlang első felmérését Sartory József készítette 1794-ben. Az első könyv magyar és német nyelven 1831-ben jelent meg a Baradla-barlangról, Vass Imre munkája nyomán. A barlang kiépítését József nádor látogatása alkalmából 1806-ban végezték el.

881-ben a barlangot a Magyarországi Kárpát Egyesület kezelésébe adták. Ekkor épült a mai Magyarország első menedékháza is az aggteleki bejáratnál. Idegenforgalmi fejlesztését az 1920-as években kezdeményezték. Ekkor készült el a jósvafői kijárat, valamint a ma is használatos több mint száz híd. A legnagyobb változás akkor következett be, amikor kiépítették az elektromos hálózatot, és 1935-ben kigyulladt a fény a látogatott szakaszokon.

A Baradlát és a számos barlangot, valamint a településeket is magában foglaló Aggteleki-karszt területén 1985-ben Nemzeti Parkot hoztak létre. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai - 1995-ben felkerültek a Világ Természeti és Kulturális Örökségének (World Heritage) listájára.

Csodabogyós-barlang (Balatonederics)

csodabogyos_barlang_01.jpg

A Csodabogyós-barlangot azoknak ajánljuk, akik egy kiépített barlangban való sétálásnál többre vágynak. Itt nincsen világítás, nincsenek kiépített sétautak, viszont többször kúszva kell közlekedni. Természetesen felkészült barlangászok kísérnek minket, és a túrához fejlámpát, sisakot és barlangászoverallt is kapunk. Két út közül választhatunk, az alaptúra másfél órás, és keresztülvezet a Meseország, a Szülőlyuk és a Függőkert fantázianevű helyeken. Az extrém túra több mászást és kúszást igényel, itt az Eiffel-torony és a Sípálya az izgalmasabb nevű állomások.

Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A 393 méteres tengerszint feletti magasságban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területén nyíló barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét, amelynek itt találjuk északi elterjedési határát.

A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen 5200 m, mélysége -121 m (már most hangsúlyozzuk, hogy a barlangtúrák ennek a hossznak csupán töredékét érintik). Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Egyes – az itt ismertetett túrák által is érintett – szakaszokon (Függőkert, Meseország stb.) dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt (cseppkövek stb.) találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit.

Méreteiből, látványos formakincséből és viszonylag könnyen járható jellegéből adódóan kiválóan alkalmas a „tanbarlang” szerepre, azaz a barlangjárás, barlangkutatás technikájának, gyakorlatának elsajátítására, valamint a tektonikus folyamatok és a különböző képződmények bemutatására.

Amit általában tudni érdemes a Csodabogyós-barlangba induló kalandtúrákról:

  1. eltérően a tömegturizmus számára megnyitott barlangoktól, Ön itt nem mindig fog felegyenesedve járni: néhol csupán négykézláb vagy éppen hasoncsúszva tud majd haladni (azért ez nem lesz túl gyakori sem, és természetesen segítünk, ha szüksége van rá);
  1. a barlang nincs kivilágítva, de a túra idejére biztosítunk Önnek olyan fejlámpát, amely nem csupán a tájékozódáshoz, de a nagyobb termek és gyönyörű barlangi képződmények megtekintéséhez is elegendő fényt biztosít;
  2. a Csodabogyós-barlangban évszaktól függetlenül +9,5 Celsius fok a hőmérséklet, a relatív páratartalom 100%. Barlangi árvíz, nyílt vízfelületek kialakulása teljes mértékben kizárt, de vízcsepegés, nedves ill. sáros szakaszok előfordulnak a túraútvonalon;
  3. a barlangot nem lehet gépjárművel megközelíteni: a „kaland” részét képezi az a kb. 40 perces séta is, amit a Balaton-felvidéki Nemzeti Park gyönyörű erdejében teszünk meg a bázistól a barlang bejáratáig;
  4. utcai ruházatban ezt a barlangot nem lehet (más megközelítésben: nem érdemes...) látogatni, de mi biztosítjuk Önnek – a védősisak és a nagy fényerejű fejlámpa mellett – a barlangászoverallt is;
  5. a veszélyes szakaszokon a látogatóink biztonságát szolgáló eszköszöket (létrák, kapaszkodókötelek, lépőcsavarok stb.) építettünk be;
  6. a túra teljes időtartama alatt segítik Önt szakképzett és tapasztalt barlangi túravezetőink: nyugodtan rájuk bízhatja magát.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal szerződésben álló A.G. Explorer Turisztikai Kft. megbízottainak túravezetésével kétféle barlangi kalandtúrát szervezünk a Csodabogyós-barlangban:

Alap túra

Hossz: kb. 400 méter
Időtartam: 1,5–2 óra

E túra résztvevői a bejárat – Poroltó – Váróterem – Satu-terem – Elosztó – Rövidítő-átjáró – Óriás-terem – Meseország – Szülőlyuk – Ötös-terem – Függőkert, majd ugyanarra vissza útvonalat járják be. A barlang mesterséges bejárati függőaknáján egy 5 méteres, majd egy 4 ill. 7 m-es vaslétrán jutunk le a barlang Elosztó nevű szakaszába. Innen kisebb lemászás után nagy kőtömbök között négykézláb jutunk tovább. Egy könnyebben (állva is) járható szakaszon át jutunk a barlang egyik legnagyobb, igen látványos termébe, az Óriás-terembe. Az innen induló 3 illetve 4 m-es létrán jutunk le a következő, ismét könnyen járható barlangszakaszba. Innen továbbhaladva érjük el a túra egyetlen szűkebb pontját, melyen átbújva egy 5 m-es létrán mászhatunk le az Ötös-terembe. Erről a helyről kiváló kilátás nyílik az L-akna felső zónájára és a Függőkertre is. Innen rövid, könnyű tereplépcsőkön, valamint egy vaslépcsőn jutunk le a Függőkertbe, ahol fokozottan kell ügyelni a csodálatos képződmények megóvására. Innen a kijáratig a már leírt útvonalon jutunk vissza.
fotó: Egri Csaba

Extrém túra

Hossz: kb. 900 méter
Időtartam: 3,5–4 óra

Ebben az esetben a bejárattól az Elosztóig azonos úton haladunk, de innen az útvonal a Sípálya meredek lejtőjén halad tovább (itt fokozottan kell ügyelni a megcsúszás veszélyére). A Sípálya után érjük el az Eifel-tornyot, ebből nyílik az Acheron-folyosó, melyben kezdetben meredeken felfelé kell mászni, később egy mély hasadék felett kell lépőcsavarokon lépkedve áthaladni. E veszélyes szakasz után hason, illetve négykézláb haladunk tovább csúszva (érintve a cseppköves Bársony-termet) a Vetődéses-terem tetejéig. A széles és mély hasadékban történő közlekedés maximális odafigyelést igényel a túrázóktól. Kezdetben kapaszkodó kötél mentén, majd egy beépített létrán jutunk a látványos hasadék aljába. A túra innen óriási kőzettömbök között halad tovább az Ikarusz-teremig, amely egyben a túra végpontja is. Az Elosztóig a már leírt szakaszokon jutunk vissza; innen az útvonal megegyezik az alap túráéval (részleteket lásd fent): a látogatók a Függőkertig, majd onnan vissza a bejáratig mennek el).
fotó: Egri Csaba

A megközelítéssel kapcsolatban hasznos tudni:

A személygépkocsikkal érkezők a 71-es főútról (az Agip benzinkút közelében murvás útra) letérve egészen a bázis épületéig el tudnak menni, ahol parkolóhelyekkel is várjuk vendégeket.

A busszal érkező csoportok a 71-es főút mellett működő Afrika Múzeum parkolójától indulva gyalog közelítik meg a bázist.

Szent István Cseppkőbarlang (Miskolc-Lillafüred)

szent_istvan_barlang_1.jpg

Szent István Cseppkőbarlang (Miskolc-Lillafüred) a cseppkőképződményekben gazdag barlang teljes hossza 800 m, körülbelül a fele látogatható a nagyközönség számára. Az István-barlang a különleges formájú cseppkövek birodalma. A hegyoldalban több üreg is ismert, s a későbbi István-barlangot is csak mint Kutya-barlangot tartották számon. A hagyomány szerint a lillafüredi Kálvária kápolna fölött nyíló lyuk akkor vált közismertté, amikor véletlenül beleesett egy kutya, s napokig tartó ugatására felfigyeltek a helyi lakosok.

A fokozottan védett Szent István-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3,5 km-re nyílik. Bejárata a Palota-szállótól 500 m-re, az Eger-Miskolc műút mellett található. Járatainak összhossza 1043 m, függőleges kiterjedése 94 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága.

Az üreg a Bükk Nagy-fennsíkjának keleti peremén elhelyezkedő, Létrás-lápa-István-lápa térségéből a víznyelőkön keresztül a felszínről mélybe jutó karsztvíz által kialakított, időszakos forrásbarlang. A barlangot különleges, látványos oldásformák (pl. Mamut-fogsor, Anyóstorok) mellett gyönyörű cseppkőképződmények teszik feledhetetlen élménny

A barlangot 1913-ban fedezték fel, a hagyomány szerint úgy, hogy egy kutya beleesett az egyetlen természetes bejáratán át, ami egy 15 m mély üreg volt, és vonyítása nyomán találtak rá magára a barlangra. Első bejárója Kadić Ottokár volt 1913-ban. Feltárását 1927-ben kezdték meg Révay Ferenc irányításával. Kialakítottak egy turisták számára is járható bejáratot, bevezették a világítást, és 1931-ben a barlang megnyílt a látogatók számára. A második világháború során károkat szenvedett, a világítás is tönkrement, és csak 1955-ben hozták rendbe. A barlang még jelenleg sincs teljesen feltárva, nem is látogatható teljes hosszában.

Legmélyebb ismert szakasza a Pokol nevet viseli. A megnyitott szakaszon érdekes képződmény a Mamutfogsor, cseppkövesebb barlangszakasz a Meseország, az Oszlopok csarnoka és a Színházterem.

A barlang belsőbb részei vízelvezető járatokkal is kapcsolatban vannak, mert 1958-ban és 1974-ben is feltört benne a víz, és a barlangot elöntve, a bejáraton kizúdult az útra. A Létrás-tető–István-lápa alatt húzódó nagy barlangrendszer utolsó tagja. Az időszakosan aktív forrásbarlang cseppkődíszes főágához kisebb oldaljáratok, emeleti szakaszok csatlakoznak. Mélypontján a további szakaszok feltárását állandó vízfolyás akadályozza. A világítás hatására a barlang sajnos mohásodni kezdett, ezt korszerűbb világítás bevezetésével igyekeznek megállítani.

Mivel az István-barlang hűvös levegője nagyon tiszta, teljesen pollenmentes, és közel 100%-os páratartalmú, egy részéből 1988-ban gyógybarlangot alakítottak ki a légúti megbetegedésben szenvedőknek a Fekete-teremben.

Tapolcai Tavasbarlang

tapolcai_tavasbarlang_4.jpg

Az ország egyetlen barlangja, amelyet csónakkal járhatnak be a látogatók. A barlangban a 13,7 millió éves kőzetébe a feltörő melegvíz alakított ki járatokat. A barlang száraz ágában kisebb szoba nagyságú termek láthatók.

A Tapolcai-tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel kútásás közben, amelyet tíz évvel később a látogatók számára is megnyitottak, így hazánkban ez volt az első villanyvilágítással ellátott, és az idegenforgalom céljára is használt barlang. A megújult a Tapolcai-tavasbarlang 2012. március 15-től minden eddiginél szebb fényekkel, egyedi látvánnyal várja a látogatókat.

A tavasbarlangot bezáró kőzet a középső-miocén kor szarmata korszakában, 13.7 millió éve képződött. Kőzettömegét tehát az egykori Szarmata-tenger üledékeiből képződött mészkő és márga rétegek alkotják.

A vizes ág 200 méterét víz alatti reflektorok világítják meg, csónakkal körútvonalon bejárható. A barlang vize 18-20 fokos, a csónakázó rész vízmélysége 70-120 cm, a hőmérséklet a barlangban egész évben 20 fok körüli. Leérkezve a barlangba, a Lóczy-terem 6-8 m magas falain és mennyezetén az üreget egykor kitöltő víz oldási nyomait figyelhetjük meg. A helyenként termekké szélesedő folyosók falain hasonló oldási nyomokat fedezhetünk fel. A Tapolca-patak visszaduzzasztásának köszönhetően a barlangban csónakázásra is lehetőség van. A föld alatti vízivilágot mintegy 20 perc alatt lehet bejárni.

A szűkebb-tágabb járatokat megvilágító reflektorok némelyikét a vízszint alatt helyezték el, így a szemfüles látogatók a barlang egyetlen halfaját, a fürge csellét is megpillanthatják. A bemutatóhelyen kiadványok, ajándéktárgyak megvásárlására van lehetőség. A természeti ritkaság utcai öltözékben, szakszerű vezetés mellett látogatható.A Tapolcai Tavasbarlang a Facebook-on A város alatt mindössze 15-20 méter mélyen egy 5 km hosszú rendszer járatai szövik át a miocén mészkő rétegeit. Ennek tagja a 3,3 km hosszú Tapolcai-tavasbarlang, melynek nagy részét karsztvíz tölti ki.

A barlangot 1903-ban, kútásás közben fedezték fel, és a feltárásoknak köszönhetően 1937-től már körutat megtéve csónakázhattak is benne a látogatók. Különleges keletkezésének és egyedi formakincsének köszönhetően már 1942-ben védetté nyilvánították, majd 1982-től fokozott védelem alá helyezték. Az ide áramló hideg karsztvíz és a mélyből feltörő meleg víz összekeveredve oldják a mészkövet. Kezdetben keskeny járatok, majd kisebb-nagyobb gömbfülkék alakultak ki, melyek igen hosszú idő alatt termekké, folyosókká szélesedtek. A több méter vastag vízzáró agyagos zóna miatt cseppkövet nem találunk a barlangban, csak a barlangi levegőből kivált meszes képződmények (borsókő, aragonit) fordulnak elő néhol.

A zárt terekbe nem juthatnak be a denevérek, ezért a legnagyobb gerinces élőlény, az alig tíz centiméteres hal, a fürge cselle, amely a Malom-tó felől juthat be a járatokba. A télen-nyáron 20°C hőmérsékletű, csaknem 100%-os páratartalmú, Ca-ionokban gazdag barlangi levegőt a közelben - az e barlanggal szerves egységet képező, városi kórház alatti járatokban - légúti betegségek gyógyítására használják.

A Közép-Európában egyedülálló látványosság, a Tavasbarlang, a város szívében található.
Cím: Tapolca, Kisfaludy Sándor utca 3.

Tettyei Mésztufa-barlang (Pécs)

tettyei_mesztufa_barlang_2.jpg

Tettyei Mésztufa-barlang egyedülálló geológiai képződmény, az üregrendszer a mintegy tízezer éves, laza szerkezetű, vastag mésztufában alakult ki. A járatokat az évszázadok folyamán mesterségesen kibővítették, további folyosókat vájtak ki a hegy belsejében, kisebbfajta labirintusrendszert létrehozva. Egykor ezek a föld alatti üregek lakóhelyként is funkcionáltak.

A Tettye (horvátul Tekija) Pécs városának egyik legfestőibb tája parkkal, romokkal, barlanggal és arborétummal. A Tettye-völgy jelenlegi felszíne a kőzetek ezer éven át folytatott bányászatával alakult ki. Az egykori kőfejtők, ahonnan a bányászott kőanyagokat Pécs egész területén felhasználták, mára szinte teljesen beépültek. A Tettye patak mentén egykor vízenergiával működő malmok megszűntek az ivóvíz hálózat kiépítésének következtében, az átalakult felszín egyik teraszán megépült Szathmáry György püspök reneszánsz villapalotája.

A Pécsett található Tettyei Mésztufa-barlang egyedülálló geológiai képződmény. Az üregrendszer a mintegy tízezer éves, laza szerkezetű, vastag mésztufában alakult ki. A járatokat az évszázadok folyamán mesterségesen kibővítették, további folyosókat vájtak ki a hegy belsejében, kisebbfajta labirintusrendszert létrehozva. Egykor ezek a föld alatti üregek lakóhelyként is funkcionáltak. Az 1900-as évek elején igazi turista-attrakció volt az akkor „pokol kapujaként” emlegetett Tettye-barlang, belsejében egy félelmetes sárkánnyal. Ez a misztikus, föld alatti üregrendszer minden egész és fél órában induló, élményszerű vezetés keretében látogatható!

Az 1900-as évek elején igazi turista-attrakció volt az akkor "pokol kapujaként" emlegetett Tettye-barlang, belsejében egy félelmetes sárkánnyal. Ez a misztikus, földalatti üregrendszer mostantól interaktív kiállítással várja a látogatókat.

Látványosságok a barlangban:

Látványelemek:

  1. Sárkány
  2. Tettye- és barlangtörténeti animáció
  3. Barlanglakás
  4. Kőbemutató - mecseki mészkőtípusok és az abból épített jellegzetes pécsi épületek
  5. A karszt működése - működő makett
  6. Barlanglakás
  7. Mésztufa-kukucskáló

Tablók:

  1. A Tettye a magyar irodalomban
  2. Reéh György (1862-1932) - "A Tettye koronázatlan királya"
  3. A Tettye eredeti, természetes állapotában és az ókorban
  4. A Tettye a középkorban és a török-korban
  5. Tettye a XIX-XX. században
  6. A Tettye régen és ma

Vezetések fél óránként indulnak, az utolsó vezetés zárás előtt 30 perccel. Csoport létszám: maximum 30 fő. Nagyobb létszámú csoportok esetében, előzetes egyeztetést követően a Tettyei Mésztufa-barlang nyitvatartási időn kívül is fogad vendégeket.

 

 

 

 

Weblapok webáruháza ajánló

További webáruházi ajánlatok »

 

SzínesVilága cikk ajánló

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »