Település:
Budapest, 14. kerület

Létrehozva:
2021-02-27 14:37:46


Zuglói városrészek 8.rész

Városliget

Zugló évszázados történelmi múltra visszatekintő városrésze a Városliget. A kerület “zöld szívének” is hívott területnek az Árpád-kor óta napjainkig több neves tulajdonosa volt a domonkos rendi apácáktól Mátyás királyon át Mária Teréziáig. A középkorban erdős vidék volt, amelynek a növényzete a Török hódoltság alatt kipusztult. Fákkal történő újratelepítése Mária Terézia és II. József uralkodása alatt kezdődött el.

A Városliget tájépítészeti tervezése József nádor (1776-1847) ösztönzésére indult el. A lübecki születésű kertészmérnök, Nebbien Henrik készített elsőként nagyszabású elképzeléseket a Liget szabályozott növényvilágának kialakításához. A nagyléptékű tervekből anyagiak hiányában csak kevés és szerény mértékű tájrendezés valósulhatott meg. A Városliget területén komolyabb építkezések csak a XIX. század második felétől kezdődtek el, amelyek részben a szabadidő hasznos eltöltéséhez, részben ipari, történelmi és képzőművészeti kiállításokhoz kacsolódtak.

A Ligetben megtelepült intézmények sorában az első az 1866-ban megalakított Állat- és Növénykert volt, amelyet 1869-ben a korcsolyázó egylet létrehívása követett. A Városliget 1885-től napjainkig különböző nagyszabású kiállítások helyszíne. A Ligetben rendezett első kiállítás az Országos Általános kiállítás volt 1885-ben, amelyet 1896-ban, a magyar honfoglalás ezeréves évfordulójára rendezett Millenniumi kiállítás, majd a XX. század első felében a Budapesti Nemzetközi Vásár követett. A városrész épített öröksége közül kiemelkedik a Hősök tere szobor- és épületegyüttese. A tér közepén álló Ezredéves emlékművet fogja közre az 1896-ban épült Műcsarnok, és az 1906-ra elkészült Szépművészeti Múzeum.

Mind az emlékmű építészeti kialakítását, mind az egymással “szembenéző” két múzeum épületét Schikendanz Albert (1846-1915) építőművész tervezte. Az Ezredéves emlékmű szobrainak többségét Zala György (1858- 1937) zuglói szobrászművész mintázta, bronzba öntésüket a szintén évtizedekig a kerületben dolgozó olasz Rafael Vignali végeze. A Hősök tere épületegyüttesének az országos műemléki védelem mellett 2002-ben a Világörökségi és 2011-ben a Nemzeti Emlékhely címet ítélték oda. A Városligetben három országos jelentőségű múzeum található: a Szépművészeti, a Mezőgazdasági, valamint a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum.

A fontosabb épületek útvonalanként

Dózsa György út:

  • Műcsarnok 1146, Dózsa György út 37.
  • Szépművészeti Múzeum 1146, Dózsa György út 41.

Gundel Károly út (az Állatkerti körút egy rövid szakasza):

  • Bagolyvár étterem 1146, Gundel Károly út 2.
  • Gundel étterem 1146, Gundel Károly út 4.
 
Városliget, Széchenyi fürdő - légi fotó

Városligeti körút:

  • Közlekedési Múzeum (Lebontva — előreláthatólag újra fel fog épülni) 1142, Városligeti körút 11.

Állatkerti körút:

  • Fővárosi Állat- és Növénykert 1146, Állatkerti körút 6-12.
  • Budapesti Vidám Park (2013-ban megszűnt — majdnem teljesen lebontva) 1146, Állatkerti krt. 14-16.
  • Fővárosi Nagycirkusz 1146, Állatkerti körút 12/A
  • Széchenyi gyógyfürdő 1146, Állatkerti körút 9-11.
 
Petőfi Csarnok 1146, Zichy Mihály út 14.

Zichy Mihály út:

  • Petőfi Csarnok (Bezárva — bontás alatt) 1146, Zichy Mihály út 14.

Olof Palme sétány:

  • Millennium Háza (régi Műcsarnok, Magyar Alkotóművészek Háza, Magyar Szalon stb.) 1146 Dózsa György út 37.
  • Városligeti Műjégpálya 1146 Olof Palme sétány 5.

Vajdahunyadvár:

  • Magyar Mezőgazdasági Múzeum,
  • Jáki kápolna
 

Forrás: zuglo.hu és wikipedia