Újlipótváros, vagy ahogy a pesti köznyelv gyakran nevezi: Lipócia.

Duna-parti városrész, s 1950 óta tartozik a tizenharmadik kerülethez, azóta, mióta a Margitszigettel együtt szakították el Lipótvárostól.

A tizenkilencedik század elején a terület még Pest határának beépítetlen része volt, de ahogy az ipar fejlődött, Újlipótváros is benépesült.

A mai Vígszínház területétől Északra volt a Suhajda szegénytelep, amely Suhajda úr tulajdonában volt és ő munkásoknak alakított ki lakásokat. A Nagykörút mellett bérlakásokat építettek, s az ipar teljesen kiszorult innen. Ebben az időben nyerte el Újlipótváros a mai arcát.

Felépítették a Vígszínházat 1896-ban, a Váci úton gépgyárak, mezőgazdasági üzemek alakultak. Felépült a Magyar Villamossági Rt. telepe. Több malom is készült. A Pannónia utcában volt a Gyapjúmosó gyár, és ez egészen az 1970-es évekig működött.

1911-ben felépítették a Palatinus házakat a Pozsonyi út nyugati részén, de csak az 1920-as évek végén kezdődtek a bérlakás-építkezések téglaépítésű házakkal. A Palatinus elnevezés onnan származik, hogy az épületek azokon a telkeken állnak, amelyeket a nádori család kapott Margitszigetért cserébe.

Számos elismert művész, tudós, tanár, ügyvéd, orvos nőtt fel és élt itt.

A Palatinus-házak építésével egy időben megépítették a Népházat, amely egyszerre működött munkásszálóként. művelődési-kultúrális központként és műhelyeiben munkát biztosított munkanélkülieknek is. Ráadásul a Népház könyvtára volt az első közkönyvtár Budapesten.

Sok zsidó család is ide költözött Lipótvárosból, s a második világháború alatt az újlipótvárosi házak, amelyek közel helyezkedtek el a Szent István körúthoz, úgynevezett védett házak voltak, így a zsidó lakosok védelmet kaptak. Külföldi konzulátusok és követségek védelme alatt álltak ezek a házak. Ezekhez a házakhoz köthető Raoul Wallenberg svéd diplomata, a magát spanyol konzulnak kiadó olasz kereskedő, Giorgio Perlasca és Carl Lutz svájci konzul tevékenysége.

Duna parti út Újlipótvárosban; fotó: Kmiki87

5-6 emeletes lakóházak találhatók a déli részén, bérházak és lakótelepek az északi felén, de itt van a Vígszínház, és a Szent István park is. A kilencvenes évektől pedig lakóparkok is megjelentek itt.

Újlipótváros hires szülötte Radnóti Miklós, és Polgár Ernő is, aki író, irodalomszervező, szerkesztő, dramaturg és művelődéstörténész is.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: epiteszforum.hu