Péntek 13 és Luca napja: Babonák és néphagyományok Magyarországon

December 13-a, Luca napja, különösen izgalmas dátum, ha péntekre esik, hiszen a péntek 13-hoz és Luca napjához egyaránt számos babona és néphagyomány kapcsolódik a magyar kultúrában. Ez a nap a karácsonyi ünnepkör része, az adventi készülődés egyik kiemelt időszaka, amely a Gergely-naptár bevezetése előtt (1582-ig) az év legrövidebb napjaként, a téli napfordulóként szolgált. A hosszú éjszaka és a sötétség miatt a néphit szerint a gonosz erők, boszorkányok és ártó szellemek ekkor különösen aktívak, így a napot misztikum és varázslat lengi körül. Az alábbiakban összefoglalom a legfontosabb babonákat és néphagyományokat, amelyek ehhez a különleges naphoz kötődnek.

Péntek 13: A balszerencse napja

A péntek 13-hoz számos babona fűződik, amelyek részben keresztény, részben pogány eredetűek. A péntek a néphitben gyakran a gonosz napja volt, amit sokan a nagypéntekhez, Jézus keresztre feszítésének napjához kötnek. A 13-as szám szintén szerencsétlennek számít, részben mert az utolsó vacsorán 13-an voltak jelen (Jézus és a 12 apostol). A péntek 13 tehát a babonás emberek számára különösen baljós nap, amikor óvatosan kell eljárni. Íme néhány ehhez kapcsolódó hiedelem:

• Fekete macska: Ha péntek 13-án egy fekete macska keresztezi az utadat, az balszerencsét hoz. Különösen óvatosnak kell lenni, hogy ne nézz a macska szemébe, mert az további bajt jelenthet.

• Tiltott tevékenységek: Nem ajánlott ezen a napon házasságot kötni, új vállalkozásba kezdeni, utazni vagy fontos döntéseket hozni, mert ezek kudarchoz vezethetnek. Továbbá, ha eltörik egy tükör, vagy kiborul a só, az szerencsétlenséget jelez.
• Hajápolás: A babona szerint péntek 13-án nem érdemes fésülködni vagy fodrászhoz menni, mert az hajhullást okozhat.
• Szerelmi hiedelmek: Egyes babonák szerint, ha péntek 13-án egy adott személy fényképével alszol, 13 hónapon belül összeházasodtok. Ha pedig felnézel a Holdra és kívánsz valamit, a kívánság 13 napon belül teljesülhet.

Luca napja: A boszorkányok és a fény napja

Luca napja Szent Lúciához, a 3-4. században élt szicíliai keresztény vértanúhoz kötődik, akinek neve a latin lux (fény) szóból ered. A magyar néphagyományban azonban a jóságos Szent Lúcia mellett egy boszorkányos, rontó nőalak is megjelenik, így a napot gyakran „gonoszjáró napnak” tartották. A néphit szerint ekkor a boszorkányok és ártó szellemek szabadon garázdálkodnak, ezért számos szokás a védekezésre és a jóslásra irányult. Az alábbiakban a legfontosabb Luca-napi hagyományokat és babonákat sorolom fel:

1. Luca széke: A boszorkányok leleplezése

A legismertebb Luca-napi szokás a Luca székének készítése, amely a boszorkányok azonosítására szolgált. A széket december 13-án kezdték el faragni, kilencféle fából (például kökény, boróka, jávor, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser, rózsafa), és 13 nap alatt, karácsony szentestéjére kellett befejezni. A székben nem használhattak szögeket, csak fából faragott ékeket, és alakja gyakran ötszögű, úgynevezett „boszorkányszög” formát követett. A hagyomány szerint az, aki az éjféli misén ráállt a székre, megláthatta a boszorkányokat, akik szarvakat viseltek. A szék készítőjének azonban gyorsan menekülnie kellett, mert a leleplezett boszorkányok üldözőbe vették. A menekülés közben mákot szórtak szét, amit a boszorkányoknak fel kellett szedniük, így időt nyertek a menekülők. A széket az éjféli mise után el kellett égetni, hogy a boszorkányok ereje megtörjön. A hosszú készítési folyamat miatt terjedt el a mondás: „Lassan készül, mint a Luca széke.”

2. Lucabúza: Termékenység és jóslás

A lucabúza vetése szintén elterjedt szokás volt. Ezen a napon búzát ültettek egy edénybe, és karácsonyig öntözték. Ha a búza karácsonyra kizöldült, az bőséges termést és jólétet ígért a következő évre. A zöld búza az adventi reményt és Jézus születését is szimbolizálta. Egyes helyeken a búzát az éjféli misén megszenteltették, majd az állatoknak adták, hogy azok egészségesek legyenek.

3. Hagymakalendárium és Luca-naptár: Időjárásjóslás

Luca napja kiváló alkalom volt az időjárásjóslásra. A Luca-naptár szerint a december 13-tól karácsonyig tartó 12 nap időjárása a következő év 12 hónapját jelzi előre (december 13. a januárt, december 14. a februárt, és így tovább). Egy másik módszer a hagymakalendárium: egy vöröshagymáról 12 réteget fejtettek le, mindegyik egy-egy hónapot jelképezett. A rétegeket megsózták, és amelyik réteg benedvesedett, az a hónap esősnek ígérkezett, míg a száraz rétegek száraz időt jeleztek.

4. Lucagombóc és szerelmi jóslások

A hajadon lányok számára Luca napja a szerelmi jóslások ideje volt. A lucagombóc készítése során 12 (vagy néhol 13) gombócot főztek, amelyekbe férfineveket rejtettek papírcédulákon. Az a gombóc, amelyik először jött fel a víz felszínére, megmutatta a jövendőbeli férj nevét. Ha az üres gombóc jött fel elsőként, az azt jelezte, hogy a lány az adott évben nem megy férjhez. Egy másik szokás szerint 12 cédulára írtak férfineveket, és minden nap egyet kihúztak, majd elégettek anélkül, hogy megnézték volna. Az utolsó cédula a jövendőbeli nevét rejtette. Berettyóújfaluban a lányok a Berettyó folyóban fürödtek, és azt mondták: „Vidd el folyó ezt a szappant, hogy szép legyek, piros legyek, jövő ősszel férjhez menjek.”

5. Dologtiltó nap és védekezés a boszorkányok ellen

Luca napja dologtiltó nap volt, különösen a nők számára. Tilos volt fonni, varrni, mosni, kenyeret sütni vagy bármilyen házimunkát végezni, mert ezek balszerencsét hozhattak, vagy „bevarrták” a tyúkok fenekét, ami csökkentette a tojáshozamot. Egyes helyeken azt hitték, hogy a tilalmat megszegőket Luca kővé változtatja. A boszorkányok ellen többféle védekezési mód létezett:

• Fokhagymával kenték be az állatok fejét és az ólak ajtaját, vagy fokhagymás kenyeret ettek, hogy elriasszák a gonosz szellemeket.
• Keresztet rajzoltak az ajtófélfákra, hamut szórtak a kapuk elé, vagy elzárták a seprűket, hogy a boszorkányok ne tudjanak rajtuk repülni.
• Pentagramot (boszorkányszöget) rajzoltak az ajtókra, hogy távol tartsák az ártó erőket.

6. Luca-tök és kotyolás

A Dunántúlon elterjedt szokás volt a Luca-tök készítése, amely a mai halloweeni tökfaragás elődjének tekinthető. A sütőtökbe szemet, orrot és szájat faragtak, majd gyertyát helyeztek bele, és az ablakba tették, hogy elriasszák a gonosz szellemeket vagy megijesszék a járókelőket. A kotyolás során fiúgyerekek jártak házról házra, termékenységet kívánó rigmusokat mondtak (például: „Luca, Luca, kitty-kotty, tojjanak a tiktyok!”), hogy a tyúkok jól tojjanak. Cserébe tojást vagy más adományt kaptak. A gazdasszonyok a kotyolók szalmáját a tyúkok alá tették, hogy növeljék a tojáshozamot

7. Termékenységvarázslás és egyéb hiedelmek

Luca napján a termékenységvarázslás is fontos szerepet kapott. Például a gazdasszonyok napközben ültek vagy feküdtek, hogy a tyúkok jó kotlósok legyenek. Egyes helyeken szalmát loptak a szomszédtól, és a tojófészekbe tették, hogy a saját tyúkjaik többet tojjanak. Az első látogató neme alapján jósolták meg az állatszaporulatot: ha férfi érkezett, bika, ha nő, üsző várható.

Péntek 13 és Luca napja együtt: Különleges misztikum

Amikor Luca napja péntek 13-ra esik, a babonák és hiedelmek hatása felerősödik, hiszen mindkét nap a misztikum és a baljós erők köré épül. A néphagyomány szerint ilyenkor különösen fontos a védekezés a gonosz ellen, például fokhagyma, kereszt vagy mák használatával. Ugyanakkor a napot a szerelmi és időjárási jóslások, valamint a termékenységi szokások is színesítik, amelyek a következő évre vonatkozó reményeket és várakozásokat fejezik ki

Luca napja és a péntek 13 együttes megjelenése különleges alkalmat nyújt a magyar néphagyományok és babonák felelevenítésére. A Luca széke, a lucabúza, a hagymakalendárium, a lucagombóc és a boszorkányok elleni védekezés mind a magyar kultúra gazdag örökségét tükrözik. Ezek a szokások nemcsak a múlt hiedelmeit őrzik, hanem a közösségi összetartozást és a karácsonyra való készülődést is erősítik. Ha babonás vagy, érdemes ma fokhagymát enni vagy mákot szórni, de ha nem hiszel ezekben, a hagyományok felelevenítése akkor is izgalmas időutazás a magyar néphagyomány világába!