Húsvétolás

Kategória:
Történetek, Egyéb történetek

Húsvét napja tulajdonképpen csak egyetlen vasárnap (a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap), azonban megelőzi a húsvétra való felkészülés, a negyven napos nagyböjt és a nagyhét ( virágvasárnaptól- nagycsütörtök- nagypéntek - nagyszombat), a feltámadás utáni ötven nap, az ún. „húsvéti idő” pedig pünkösdig tart.

Húsvétot a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap tartjuk.

Húsvéti hagyományok:

- A húsvéti ételszentelés a 10. században vált szokássá.

- A színes, festett húsvéti tojások ajándékozása a feltámadásra, az újjászületésre utal.

- Világszerte elterjedt szokás a húsvéti locsolkodás, a tojásvadászat.

- A világ számos pontján tartanak körmeneteket, passió játékokat.

- A tojásgurító verseny hagyományos húsvéti játék Angliában és az USA-ban.

Húsvéti szimbólumok - A tojás, a nyúl és a bárány.

- A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. A tojás, a belőle kikelő madárral a sírjából feltámadó Krisztust , a pirosra festett tojás pedig Krisztus vérét jelképezi.

- A húsvéti nyúl is a termékenységet szimbolizálja, ahogyan a tojás is. A keresztény világban elterjedt szokás, hogy a nyúl hozza a húsvéti tojást, amit egy előre elkészített fészekbe rejt.

- Az ünnep másik állata a bárány, a félénkség, ártatlanság, az áldozat megtestesítője.

Miért éppen füstölt sonka kerül az asztalra Húsvétkor?

Köztudott, hogy a húsvét az Krisztusi újjászületés és egyben a tavaszi megújulás ünnepe. Ilyenkor zárul le a 40 napos böjt, a gazdag lakomát pedig senki nem tudja elképzelni sonka, tojás és kalács nélkül, amit régebben még a pappal is megáldattak.

Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy füstölt sonka és tojás nélkül ünnepeljük a húsvétot, de nem volt ez mindig így.

Tetszett a cikk?