A legszebb paloták közé természetesen indiai és kínai is bekerült, nézzük a legek listáját

10. Pena Nemzeti Palota, Portugália

A Pena Nemzeti Palota a portugáliai Sintra dombjain található. 1493-ban II. János portugál király kolostort épített, amit évszázadokon át az éppen trónon lévő király védett. Aztán az 1755-ös lisszaboni földrengés súlyos károkat okozott. II. Ferdinánd király pedig a romokat gyönyörű palotává alakíttatta át, ez lett a Pena Nemzeti Palota.

A palota az UNESCO Világörökség része és Portugália hét csodájának egyike. A Pena Palota egy romantikus kastély Sao Pedro de Penaferrimben, Portugáliában, Sintra településén. A kastély egy domb tetején áll a Sintra-hegységben, Sintra városa felett. Nemzeti emlékmű, és a 19. századi romantika egyik fő megnyilvánulása a világon.

A palota története a középkorban kezdődött, amikor a Sintra feletti domb tetején a Penai Szűzanya tiszteletére szentelt kápolna épült. A hagyomány szerint az építkezés Szűz Mária megjelenése után történt. 1493-ban II. János király feleségével, Leonor királynővel elzarándokolt a helyszínre, hogy teljesítse fogadalmát. Utódja, I. Mánuel király szintén nagyon szerette ezt a szentélyt, és elrendelte, hogy ezen a helyen kolostort építsenek, amelyet a Szent Jeromos-rendnek adományoztak. Pena évszázadokon át kicsi, csendes meditációs hely volt, ahol legfeljebb tizennyolc szerzetes lakott. A 18. században a kolostort megrongálta egy villámcsapás. Azonban az 1755-ös nagy lisszaboni földrengés volt az, ami súlyos károkat okozott, és több áldozatot is követelt, az épület végül rommá vált. Ennek ellenére a kápolna (valamint Nicolau Chanterene-nek márvány- és alabástrom alkotásai) jelentős károk nélkül megúszták.

Ez után láttak hozzá a palota újraépítésének, az építkezés 1842-1850 között zajlott.

Portugália népszerű műemléke szép időben, amikor tiszta az égbolt, messziről is látható. Állami rendezvényeken is használja a Portugál Köztársaság elnöke és más kormánytisztviselők.

9. Schönbrunn Palota, Bécs

Bécs egyik legnépszerűbb kulturális műemléke a Schönbrunn Palota. A név azt jelenti: „szép tavasz”. A palota 1696-1712 között épült, I. Lipót császár megbízásából. Ebben a nagyszerű palotában 1441 különböző szoba található. A Schönbrunn Palota előtti kertnek köszönhetően a látvány még szebb. A 2003-ban kiadott osztrák 10 eurós érme egyik oldalán ez a nagyszerű palota van. Ma turisták milliói keresik fel a Schönbrunn Palotát minden évben.

A Schönbrunn Palota egykor császári nyári rezidencia volt Bécsben, Ausztriában. Az 1441 szobás barokk palota az ország egyik legjelentősebb építészeti, kulturális és történelmi emléke. Az 1950-es évek közepe óta jelentős turisztikai látványosság is. A palota és hatalmas kertjeinek története több mint 300 évet ölel fel, és az egymást követő Habsburg uralkodók ízlését, érdeklődését és törekvéseit mutatja.

1548-ban Katterburg néven egy kastélyt emelt Bécsben egy földtulajdonos, Meidling és Hietzing között, egy domb alatt. Ezt a területet vásárolta meg 1569-ben II. Maximilianus római császár, aki elrendelte, hogy kerítsék be a területet, és helyezzenek oda olyan vadakat, mint a fácán, kacsa, szarvas és vaddisznó, hogy az udvar szabadidős vadászterületként szolgáljon. A terület egy kis, különálló részén „egzotikus” madarakat, például pulykákat és pávákat tartottak. Halastavakat is építettek a területre. A következő évszázadban a helyet vadászatra használták, kikapcsolódásként. II. Ferdinánd a halála után özvegye lakhelyéül hagyta a területet, aki nagyon szeretett vadászni, így szívesen töltötte ott az időt. Később a katterburgi kastélyt kibővítették, ez 1638-tól 1643-ig tartott. 1642-ben lett először említve a Schönbrunn név. Az 1740-es 50-es években Mária Terézia kapta meg a birtokot, és ő alakította át, azóta már palotaként említik. I. Ferenc a palota külsejének újjáépítését javasolta neoklasszikus stílusban, és ez jellemző a palota mostani külsejére.

8. Mysore Palota, India

Dél-Indiában, Mysore városa a paloták városaként ismert. A Mysore Palotát különböző királyok építették különböző évszázadokban. A palota első részét a 14. században Wodeyar királyok kezdték építeni, amelyhez a következő generációk mindig további részeket húztak fel. A jelenlegi Mysore Palota átalakítása és új részeinek felépítése 1897-1912 között zajlott.

A Mysore Palota egy történelmi palota Mysore városában, Karnatakában, Dél-Indiában. A Chamundi-hegyekkel szemben keletre található. Ez a Wodeyar-ek hivatalos rezidenciája és székhelye – Mysore uralkodói, Mysore királyi családja, akik 1399 és 1950 között irányították a hercegi államot. A palotában két királyi ülésterem is található.

Mysore-t általában a „Paloták Városaként” írják le. Ezzel együtt körülbelül hét palota van; a Mysore Palota azonban kifejezetten a régi erődön belülire utal. Az első palota valószínűleg még a 14. században épült meg egy fából készült erőd részeként, ám ez az épület 1638-ban egy villámcsapás következtében megsemmisült.

Az épületegyüttest a megmaradó részekből (újabbakkal kiegészítve) Kanthirava Narasaraja Wodeyar építette újjá; Chikka Devaraja Wodeyar 1704-es halála után azonban a palota elhanyagolttá vált, ezért Tipu szultán lebontatta.

A mindössze 5 évesen trónra kerülő III. Krishnaraja Wadiyar maharadzsa 1799 és 1831 között uralkodott és Tipu Sultan halála után 1799 májusában Mysore-t tette fővárossá. A maharadzsa az oktatásra, a vallási helyszínekre és az ékszerek adományozására a templomok számára összpontosított. Egyik első feladata volt az is, hogy új, hindu építészeti stílusban megvalósuló palotát építtessen: az épület el is készült 1803-ra. Sajnos azonban 1897-ben a teljes palota leégett.

Hogy a város és az uralkodói család ne maradjon méltó rezidencia nélkül, arról IV. Krishnarajendra Wodeyar anyja gondoskodott, ő volt a kiskorú maharadzsa régense. A nő, Kempa Nanjammani Vani Vilasa Sannidhana megbízta az angol építészt, Henry Irwint, hogy tervezzen egy új templomot. A munkálatok 1897-ben kezdődtek, és 15 év után, 1912-re fejeződtek be. A Maharaja Rajarshi Őfelsége IV. Krishnarajendra Wodeyar uralkodása alatt befejezett Mysore Palota ma már India egyik leghíresebb turisztikai látványossága a Tádzs Mahal után, évente több mint 6 millió látogatóval.

7. Summer Palota, Kína

A Summer Palota 2,9 kilométeres területet foglal el Kínában, Peking városában. 1750-ben épült Kína uralkodóinak nyughelyeként, később fő rezidenciává vált. Ezt a palotát eleinte Qingyi kertként ismerték, és csak az 1888-as újjáépítés után nevezték el Summer Palotának. A palota területén 3000 ember alkotta ősi építmény található. A királyi kert és a környező helyek természeti szépsége Kína egyik fő történelmi helyszínévé teszi.

A Summer Palota tavak, kertek és paloták hatalmas együttese Pekingben, Kínában. Népszerű turisztikai célpontként és rekreációs parkként szolgál. Főleg a Longevity Hill és a Kunming-tó uralja, területe 2,9 négyzetkilométer, amelynek háromnegyede víz. A Longevity Hill körülbelül 60 méter (200 láb) magas. Az elülső domb pompás termekben és pavilonokban gazdag, míg a hátsó domb – ezzel éles ellentétben – csendes, inkább a természetes szépség dominál. A 2,2 négyzetkilométeres (540 hektáros) Kunming-tavat teljes egészében emberi kéz alkotta, és a kiásott talajt a Longevity Hill építésére használták fel. 1998 decemberében az UNESCO beválasztotta a Summer Palotát a Világörökség listájára. A Summer Palotát „a kínai kerttervezés remekművének” nyilvánították.

6. Topkapi Palota, Törökország

A Topkapi Palotát 1453-ban II. Mehmed szultán király építtette Isztambulban. A palota a szultánok rezidenciája volt, de itt látták el a bírói és a végrehajtói feladatokat is. A palota hatalmas, 173 hektáros területen található, hatalmas falakkal védett. A Topkapi Palotát évszázadokról évszázadokra megváltoztatták itt-ott, de a minaretek és a kupolák továbbra is a palota figyelemre méltó látványai közé tartoznak.

A Topkapi Palota vagy más néven: a Seraglio egy nagy palota Isztambulban, Törökországban, amely az oszmán szultánok egyik fő rezidenciája volt 624 éves uralkodásuk közel 400 évében (1465–1856). A királyi rezidencia mellett a palotát állami rendezvények és királyi mulatságok helyszíneként is használták. Ma Múzeum, és ezért jelentős turisztikai látnivaló. A muszlim világ fontos emlékeit is tartalmazza, köztük Mohamed köpenyét és kardját. A Topkapi Palota az „Isztambul történelmi területei” egyik műemléke, amely 1985-ben az UNESCO Világörökség részévé vált, és „az oszmán kori palotaegyüttesek legjobb példájaként” szerepel. A palotakomplexum négy főudvarból és számos kisebb épületből áll. A palota csúcspontján 4000 embernek adott otthont, és nagy területet ölelt fel hosszú partvonallal. Mecsetek, kórház, pékségek is voltak a területen. Az építkezés 1459-ben kezdődött II. Mehmed szultán, a bizánci Konstantinápoly meghódítója parancsára. Eredetileg Új Palotának hívták, hogy megkülönböztesse az előző rezidenciától. A 19. században kapta a Topkapi nevet, egy kapu után. A komplexumot az évszázadok során bővítették, az 1509-es földrengés és az 1665-ös tűzvész után jelentős felújításokat végeztek rajta.

5. Chateau de Chambord, Franciaország

A Chateau de Chambord francia reneszánsz építészeti stílusban épült, és az ország második leglátogatottabb helye. Ez a hely Francois király vadászházaként épült, 1519-1547. között, de soha nem fejezték be. Ebben a palotában 440 szoba és 84 különféle kandalló található. A palotát 52 négyzetkilométernyi erdős park vette körül. A király összesen csak 40 napot töltött ebben a palotában, amelynek helyiségeiben a fűtés megvalósíthatatlan a hatalmas szerkezet és a nyitott ablakok miatt.

A franciaországi Loir-et-Cher állambeli Chambord-ban található királyi Chateau de Chambord a világ egyik legismertebb és legnagyobb palotája, rendkívül jellegzetes francia reneszánsz építészete miatt, amely ötvözi a hagyományos francia középkori formákat a klasszikus reneszánsz struktúrákkal. A soha be nem fejezett épületet I. Ferenc francia király építtette, és eredetileg vadászkastélynak készült, mert a király a Blois és Amboise palotákban tartotta fenn rezidenciáját. A Chateau de Chambord eredeti tervének megvalósításán –, bár kétségtelenül, Domenico da Cortonának tulajdonítják az eredményt – kutatások szerint Leonardo da Vinci is részt vehetett. Chambord építésének huszonnyolc éve alatt (1519–1547) jelentősen átalakult. I. Ferenc gazdagságát és hatalmát mutatta meg azzal, hogy egyszer még vendégül látta régi riválisát, ellenségét, V. Károly császárt is Chambordban.

4. Versailles-i Palota, Franciaország

Ez a legnépszerűbb palota Franciaországban, Párizs délnyugati régiójában található. 1624-ben XIII. Lajos király építtette vadászkastélynak. 1682-ben XIV. Lajos király az ország legnagyobb palotájává bővítette, és ezt használta állandó lakhelyéül. A Versailles-i palotában 700 szoba, 1200 kandalló és 60 lépcsősor található. A palota hatalmas kertje 2000 hektáron terül el, 1400 szökőkutat és egy hosszú csatornát is tartalmaz. A francia királyok 1789-ig hivatalos lakhelyül használták ezt a helyet.

A Versailles-i Palota, a Chateau de Versailles, vagy egyszerűen csak Versailles, egy királyi palota Versailles-ban, Franciaország Ile-de-France régiójában. Amikor a palota épült, Versailles egy kis falu volt, amely a 11. századból származik; ma azonban Párizs gazdag külvárosa, mintegy 20 kilométerre (12 mérföldre) délnyugatra a francia főváros központjától. Az épületet először XIII. Lajos kezdte építtetni 1624-ben, téglából és kőből, vadászkastélyként, és később XIV. Lajos bővíttette palotává. A bővítés első fázisát Louis Le Vau építész tervezte és felügyelte. Ez három új kőszárny hozzáadásával tetőzött, amelyek XIII. Lajos eredeti épületét vették körül északon, délen és nyugaton. Le Vau 1670-es halála után a munkát asszisztense, Francois d'Orbay vette át és fejezte be. Charles Le Brun tervezte és felügyelte a belső dekorációt, André Le Notre pedig a Versailles-i kerteket. Le Brun és Le Notre együttműködve alakították ki a számos szökőkutat. Le Brun pedig pluszban még számtalan szobor tervezését és felszerelését is irányította.

Versailles volt a politikai hatalom székhelye is egy ideig a Francia Királyságban 1682-től. Akkor költöztette át XIV. Lajos a királyi udvart Párizsból, de később, 1789 októberében a királyi család kénytelen volt visszatérni a fővárosba, a francia forradalom kezdete után három hónapon belül.

3. Alhambra Palota, Spanyolország

Az Alhambra Palota Spanyolországban, Andalúziában található. A palota egy része a 9. században megrongálódott, de ezt több mint 2 évszázadon át figyelmen kívül hagyták. A 11. században Mohamed ben Al-Ahmar újította fel, később, 1333-ban Granada szultánja alakította át a jelenlegi palotává. Az Alhambra Palota egész része fehérre meszelt, ma már vörösesnek tűnik. Mivel az Alhambra Palota a dombtetőn található, a város különböző részeiről is látható.

Az Alhambra, vagy Qalat Al-Hamra egy palota és erődkomplexum Granadában, Andalúziában, Spanyolországban. Eredetileg kis erődként építették i.sz. 889-ben a római erődítmények maradványaira, majd nagyrészt figyelmen kívül hagyták egy ideig. Romjait a 13. század közepén felújították és újjáépítették. A jelenlegi palota Mohammed ben Al-Ahmar mór emírnek köszönhető, aki a Granadai Emírségből származik.1333-ban I. Juszuf, Granada szultánja alakította át királyi palotává az épületet. 1492-ben az épület Ferdinánd és Izabella királyi udvara lett, és a palotát részben reneszánsz stílusban alakították ki. 1526-ban I. és V. Károly új reneszánsz palotát rendelt el, amely jobban illett a Római Császárhoz, forradalmi manierista stílusban, amelyet a nasridi andalúz építészettel kevertek, de végül a granadai moriskói lázadások miatt nem készült el.

Alhambra késői virágzású iszlám palotái az utolsó spanyol muszlim emírek számára épültek a Naszrid-dinasztia hanyatlása idején, akik egyre inkább a kasztíliai keresztény királyok alá tartoztak.

Miután hagyták, hogy évszázadokon keresztül romba dőljenek, Napóleon legyőzése után Alhambra újra felfedezésre került, először brit értelmiségiek, majd később más észak-európai utazók által. Mára Spanyolország egyik fő turisztikai látványossága, amely az ország legjelentősebb és legismertebb iszlám építészetét mutatja be. Az Alhambra az UNESCO Világörökség része, számos dal és történet ihletője.

2. Potala Palota, Kína

A Potala Palota az egyik legnagyobb műemlék, Lhasa városában, a Kínai Népköztársaságban. Ezt a palotát a Potalaka-hegyről nevezték el, amely egy buddhista mitikus lakhelye volt. Eredetileg a 7. században kezdték építeni, és 1645-ben a nagy ötödik dalai láma szellemi tanácsainak megfelelően alakították át, így nyerve el mai formáját. A Potala Palotában a legbecsesebb tibeti építészeti csodák találhatók meg. A palota 1653-tól 1889-ig a világ legmagasabb épülete volt, a palota tetejéről egész Lhásza látható, Tibetben a buddhizmus szimbóluma maradt.

A lhászai Potala-palota a Dalai Láma fő rezidenciája volt egészen addig, amíg a 14. dalai láma Indiába menekült az 1959-es tibeti felkelés során. Ma Múzeum, és a Világörökség része. A palota a Potalaka-hegyről kapta a nevét, amely Avalokitesvara bodhiszattva mitikus lakhelye volt. Az 5. Dalai Láma 1645-ben kezdte meg az építkezést, miután egyik spirituális tanácsadója, Konchog Chophel rámutatott, hogy a hely ideális a kormány székhelyének, mivel a Drepung és a Sera néven ismert kolostorok, valamint Lhásza óvárosa között található. Az épület 400 méter kelet-nyugati és 350 méter észak-déli irányú, lejtős kőfalai átlagosan 3 méteresek. Az alapokba öntött réz került, ami véd a földrengésektől. Tizenhárom emeletnyi épület – több mint 1000 szobával, 10 000 szentéllyel és mintegy 200 000 szoborral – 117 méter magasan szárnyal a hegy tetején.

A hagyomány szerint Lhásza három fő dombja "Tibet három védelmezőjét" jelképezi: Chagpori, közvetlenül a Potalától délre, Vajrapani hegye, Pongwari Manjushri hegye, és Marpori, a hegy, amelyen a Potala áll, Avalokiteśvarát képviseli.

1. Forbidden City, Kína

A Forbidden City a világ legnagyobb épülete, császári palota és palotamúzeum, amely Pekingben, Kínában található. Ez a palotakomplexum 72 hektáros területen helyezkedik el. A Forbidden City 980 épületből áll, 8707 különböző szobával. Ezt a palotakomplexumot 1406 és 1420 között építették Zhu Di császárnak. A Forbidden City-ben 24 különböző kínai császár élt 1420 és 1912 között. Ezt a komplexumot kőállatok, boltívek és sárkányok is díszítették. 1912-ig senki sem léphetett be ebbe a komplexumba a császár engedélye nélkül. A Forbidden City-t 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánították, és az UNESCO a világ legnagyobb megőrzött ősi faépítményeinek gyűjteményeként tartja nyilván. Évente több mint 14,6 millió turista keresi fel ezt a helyet, és ezzel a Palotamúzeum a világ leglátogatottabb művészeti múzeuma.

A Forbidden City kínai császári palota volt a Ming-dinasztia korától a Qing-dinasztia végéig – 1420-tól 1912-ig. 1925 óta a Palotamúzeum felügyelete alatt áll, amelynek kiterjedt műalkotás- és műtárgygyűjteménye a Ming- és Qing-dinasztia birodalmi gyűjteményeire épült. Csaknem 500 éven át a császároknak és háztartási alkalmazottjaiknak, cselédjeinek adott otthont, valamint a kínai kormányzat szertartási és politikai központjaként szolgált. Az 1406 és 1420 között épült komplexum 980 épületből áll, és 72 hektáron terül el. A palotakomplexum a hagyományos kínai palotaépítészetet képviseli, és befolyásolta, megihlette a Kelet-Ázsiában és másutt kialakult kulturális és építészeti fejleményeket.

Forrás:

100topjournal.xyz