1. Csóktól azonnal megfertőződünk

A megfázásos szezonban minden engedélyezett, ami a nyáltermelődést fokozza, segíti. A nyál ugyanis számos immunanyagot tartalmaz, amelyek semlegesítik a kórokozókat. Wisconsini kutatók megfázott kísérleti személyeket felkértek arra, hogy egy percig csókolózzanak önkéntes egészségesekkel. A kísérleti személyek közül csak egy fertőződött meg.

2. Semmi esetre sem szabad felkelni az ágyból, vagy kimenni a szabadba

Egy 30 perces séta az egész keringést megmozgatja, ezzel együtt aktiválja az immunrendszert is. Ne féljünk tehát a szabad levegőtől. A nedves levegő párásítja a nyálkahártyákat.

3. Megfázáskor sok C-vitaminra van szükségünk

Igaz, hogy a C-vitamin támogatja az immunrendszert - de nem gyógyít meg, ha már betegek vagyunk. Az immunsejtek stabilitása érdekében testünknek sok bioaktív anyagra, pl. vitaminokra van szüksége. Ilyenek az A-vitamin, a B2-vitamin, amelyek a nyálkahártyák épségéről gondoskodnak. A B7-vitamin segít semlegesíteni a kórokozókat, az E-vitamin a stresszel szemben teszi ellenállóbbá immunrendszerünket. A cink és a szelén szintén az immunrendszert erősítik.

4. Az orrot mindig alaposan ki kell fújni

A legegészségesebb orrfújási technika: az egyik orrlyukat fogjuk be, és a másik, szabad lyukon keresztül fújjuk ki, aztán váltsunk. Aki ezzel szemben apait-anyait beleadva, trombitálva fújja az orrát, a váladék egy részét belepréseli a melléküregekbe. Innen már nehezebb kiüríteni, pangva pedig ideális táptalajt nyújt a baktériumoknak.

5. Testsúlyunknak nincs köze az immunitáshoz

Seattle-i kutatók kiderítették, hogy a súlyukat tartó nők vérében az immunsejtek aktivitása 40%-kal magasabb. Aki állandóan koplal, éhezik, stresszeli immunrendszerét. És a diétákkal kevesebb tápanyagot veszünk magunkhoz.

6. Hűlésre antibiotikumot kell szedni

Ez a tévhit talán az egyik legmakacsabb. A hűlés azonban a legtöbb esetben vírusfertőzés, amelyre nem hatnak az antibiotikumok. Ez a gyógyszercsoport csak a baktériumokra hat.

7. A szauna és a sport jót tesz megfázás ellen

A betegséget kiizzadni – ez az önmagában véve helyes impulzus sok megfázásban szenvedőt arra késztet, hogy betegségüket szaunázással vagy intenzív sportolással kezeljék. Ez azonban helytelen, inkább csak túlterhelik magukat, ahelyett, hogy segítenének magukon. Megfázáskor inkább pihenjünk, kíméljük erőinket. Ha túlerőltetjük magunkat sporttal, intenzív testmozgással, annak súlyosabb következményei lehetnek. Az ágy is éppen eléggé meleg.

8. Az orrspray ártalmatlan

Ha bedugul az orrunk, és a zsebkendő már nem segít, akkor csak az orrspray segíthet. Tény, hogy a spray hatására a nyálkahártyák lelohadnak és ismét szabadon tudunk lélegezni az orrunkon keresztül. Azonban soha ne alkalmazzuk ezeket a készítményeket néhány napnál hosszabban, különben ellentétes hatást válthatnak ki. Ha a spray hatása kezd alábbhagyni, a nyálkahártya ismét megduzzad, ami ismételt befújást eredményez – kialakul az ördögi kör. Krónikus nátha fenyeget.

9. A légpárásítókkal megakadályozható a nátha

Ez így általánosítva nem igaz. A radiátorra akasztható, itatóspapírral működő készülékek ugyan olcsók, de nem sokat érnek. A modern készülékeket rendszeresen tisztítani és karbantartani kell, különben valóságos baktériumtanyákká válnak, akkor pedig a nátha lesz a legkisebb gondunk.

10. A váltózuhany nem használ

A zuhany hőmérsékletét egyszer kellemesen melegre, aztán hidegre váltani, majd néhányszor megismételni ezt a folyamatot, valóságos edzés immunrendszerünknek. Aki nem szereti ilyen drasztikusan végezni a gyakorlatot, a hideg ingert korlátozza csak a törzsére. Hetente legalább háromszor végezzük el ezt az „edzést”. A jénai egyetem kutatói szerint azok a krónikus hörghurutban szenvedő paciensek, akik ezt a gyakorlatot két és fél hónapig rendszeresen ismételték, sokkal ellenállóbbak voltak a fertőzésekkel szemben.

11. Lehetőleg ne találkozzunk senkivel

Aki ápolja szociális kapcsolatait, erősíti immunrendszerét. A társas együttlét hatására csökken a stressz, erősödik az immunrendszer. Tehát ne féljünk a találkozóktól, még akkor sem, ha a társaságban valaki megfázott.

12. Nem kell állandóan kezet mosni

Nem éppen most nyúlt az orrához, vagy tette köhögéskor a szája elé? Az ilyen mozdulatok öntudatlanok és veszélyesek, mert a kórokozók így jutnak a kilincsekre, a járművek korlátaira és a pénzérmékre, ezekről pedig a másik emberre. Tehát kezet mosni, amilyen gyakran csak lehet. És mindig szappannal!

13. Akinek hideg a lába, az náthás lesz

A megfázást okozó vírusok szezonja a hideg évszak. Azonban nem a hideg kezek, lábak okozzák a betegséget, hanem a roszszul szellőztetett helyiségek, és az, hogy túl sok ember zsúfolódik össze az ilyen helyiségekben. Így gyorsan terjednek a vírusok köhögéssel, tüsszentéssel. A hideggel kapcsolatosan csak egy dolog igaz, gyengíti immunitásunkat.

14. A teaivás nem segít

Tévedés! A körömvirágtea kiváló gargarizálószer. Feloldja a vírusokat tartalmazó lepedéket a garatban.

15. A forró, mézes tej jót tesz

A forró, mézes tej régi házi „gyógyszer” megfázás és torokfájás ellen. De fontos tudni, hogy a mézet csak ivás előtt keverjük a tejbe, amikor az már kissé meghűlt, különben károsodnak a méz értékes enzimjei.

Hörghurutos gyermeknek legjobb a citromos mellpakolás

A citromlé kiváló, mert erősen összehúzó hatású, csillapítja a duzzanatot, oldja a nyálkát és enyhíti a lázat is.

Ehhez szükségünk van: nem permetezett citromra, 1 edényre, 1 éles késre, 1 villára, 1 pohárra, 1 pamutkendőre, 1 gyapjúkendőre, ill. gyapjúsálra, 1 konyharuhára, biztosítótűre és 1 melegítő palackra.

Előkészítés: helyezzük a félbevágott citromot a tálba és öntsük le forró vízzel. Szúrjuk bele a villát és víz alatt sugárirányban vagdossuk be. A pohár segítségével (a fenekével lefelé) kipréselhetjük a levét. Ezzel a módszerrel a hatóanyagok és az illóolajok közvetlenül a vízbe kerülnek.

Kivitelezés: a pamutsálat mellmagasságban az ágyra terítjük és felmelegítjük a meleg vizes palackkal. A pamutkendőt hosszában háromszor hajtogatjuk, majd két szélét a közepéhez hajtjuk, végül a konyharuhára tesszük. Gumikesztyűt húzunk, és a kendőt bemártjuk a forró citromos vízbe. A konyharuha segítségével kicsavarjuk belőle a vizet. Minél szárazabb a pamutkendő, annál forróbb hőmérsékletet tud elviselni a bőr, és annál tovább is sikerül a magas hőmérsékletet tartania. Óvatosan érintsük több helyen rövid időre a gyermek bőrét a meleg kendővel, majd miután a kis páciens megszokta a meleget, helyezzük fel a kendőt a gyapjúsálra, és kissé hajtogassuk szét, hogy nagyobb legyen a felülete. A gyermek ráfekszik, most a meleg kendőt ráhajtjuk a mellére, és azonnal betakarjuk a gyapjúsállal. A sálnak mindenütt fednie kell, nehogy egyes pontokon meg tudjon szökni a meleg. Akkor csináltuk jól, ha a kendő se túl forró (leforrázás veszélye), sem túl hideg (nem hatásos). Takarjuk be a gyereket egészen az álláig. Addig hagyjuk rajta a kötést, amíg kellemesnek tartja a hőmérsékletet.