Magyar várak, várromok

Magyar várak, várromok


Amadé vár (Gönc)

Amadé nádor a XIII. század végén építtette a várat a Nagy-Amadé-hegy sziklatornyán. Még felfedezhető az egykor sánccal körülvett területe, és északkeleti csúcsán még állnak négyzetes tornyai.

amade_var_3.jpg

Árpád vár (Dömös)

A Dömös és Dobogókő között emelkedő Árpádvár nevű hegyen faragott kövek, majd cserépmaradványok kerültek elő a föld alól, a szakértők fel­ismerték egy ott teljesen földig lerombolt Árpád-kori vár maradványát. Közvetlenül az Árpádvár nevű hegy alatt egy nagykiterjedésű illír-kelta telep maradványát is megtaláltuk ugyanakkor, ami viszont azt jelzi, hogy az árpádkort megelőzően itt már fontos lakottsági pont volt.

Árpád-vár (Dömös) 1.jpg

Bánd, Esseg vár

Bánd község a 8-as főút mentén, a Bakony erdei által körülvett medencében fekszik, Veszprémtől 10 km-re nyugatra. Történelmi múltjára a falu közepén magasodó Esseg-vár romjai emlékeztetnek. A ma is látható sarokbástya a környék egyik kedvelt kirándulóhelye.

Bánd, Esseg-vár 3.jpg

Bene vár (Mátrafüred)

Benevár Mátrafüredről a rövid, de emelkedő kék+ jelzésen érhető el. A vár a Kalló- és a Csatorna-patak közt lefutó bércre épült feltehetően a XII. század végén. Erre lehet következtetni az építési rétegben talált III. Béla-pénzről. Sokáig a Csobánka család tulajdonában volt az oklevelekben említett „castrum Bene”. Később, Károly Róbert uralkodása alatt szerepe erőteljesen lecsökkent, és végül a XV. században elnéptelenedett. Az ásatások során előkerültek az egykori palota maradványai, valamint egy ciszterna.

Benevár (Mátrafüred) 1.jpg

Boldogkőváraljai vár

A Boldogkőváralja község felett emelkedő ovális alakú andezittufa hegy tetején az észak-déli irányban elnyúló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos Boldogkő vára emelkedik a magasba. A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy a tatárjárás után épült. Mint erődítmény a kassai utat és a Hernád völgyét védte.

Boldogkőváraljai vár.jpg

Borsodi Földvár (Edelény)

A város legészakibb részén, a Bódva partján, természetes szikladombon épült földből, fából. Magát a dombot a X. században már magyar népcsoport lakta, a vár a XI. században épült, 1241-ig, a tatárjárásig Borsod vármegye központja volt. Gazdag régészeti ásatási anyaga a Tájház udvarában lévő kiállítóteremben látható. A vár rendezett területe történelmi emlékpark. Kulturális rendezvények színhelye.

borsodi_foldvar_1.jpg

Bozsok, Batthyány várkastély

A Sibrik család hajdani alsó kastélya 1616-ban került Batthyányi Ferenc tulajdonába, melyet a család nagy költségen két emeletes, négy saroktornyos főúri kastéllyá építették át. Kedvelt tartózkodási helye volt a XVII. század végén Batthyány Ádámnak és feleségének, Strattmann Eleonórának. 1832-től, amióta gróf Althanné itt halálozott el kolerában, lakatlanná vált.

bozsok_batthyany_varkastely_1.jpg

Budapestm Budai vár, várnegyed

A Duna nyugati oldalán, 1987 óta a Világörökség részeként, márgából épült hegyen áll a vár, benne a királyi palota. A hegy gyomrában labirintus, a felszínen évszázadok építészeti és kulturális emlékei őrződtek meg.

Budapest, Budai vár 1.jpg

Budapesti Citadella

A Citadella erődítményét Ferenc József építtette 1851-ben, hogy ágyúival innen sakkban tarthassa a rebellis kettős várost. A Zita Emánuel, Kasselik Ferenc által tervezett épület ma kirándulóhely.

Budapesti Citadella 2.jpg

Büdy vár (Vámosatya)

A régészeti feltárások és a vár birtoklástörténete alapján valószínűsíthető, hogy a várat 1537 és 1547 között emeltette Büdy Mihály munkácsi várnagy és beregi főispán, hogy a hétszáz forintért megvásárolt vámosatyai birtokának uradalmi központját képezze.

Büdy-vár (Vámosatya) 1.jpg

Bujáki vár

Palócföld egyik érdekes vára a Bujáki vár. Kimagasló falai még ma is hirdetik a régi múltat, a dúló csatákat, török küzdelmeket kiáltó büszkeséggel.

Bujáki vár 2.jpg

Csákvári vár, Oroszlánkői barlang

Oroszlánytól délkeletre, Csákvártól északnyugatra, a Kőhányás-puszta közelében, a Vértes hegység erdejében, Kőhányáspuszta és Vértesszentkereszt közt található, egy bokrokkal benőtt 207 méter magas hegy csúcsán az Oroszlánkő várának romjai másnéven a Csákvár, Csáki vár.

Csákvári vár, Oroszlánkői-barlang 5.jpg

Cserép vár,(Cserépváralja)

A Cserép-vár a hagyomány szerint avar földvár helyén épült. A kővárat valószínűleg az Ákos nemzetség a XIII. század második felében emeltette. A XVI. században elpusztult, kevés fal maradt belőle. A vár 1387-től 1437-ig Zsigmond királyé, 1458-1480 között a Rozgonyiaké, majd a Báthory család birtoka volt. Eger eleste után a törökök elfoglalták. A hódoltság után kezdett pusztulni, ma már csak alapfalai állnak.

Cserép-vár (Cserépváralja).jpeg

Cseszneki vár

Ez az erődítmény az 1241–42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte.
Cseszneki Vár pazar szépségű romjai napjainkban is a turisták kedvelt kiránduló-helyei közé tartozik.

Cseszneki vár.jpg

Csillagvár (Balatonszentgyőrgy)

A Balaton nyugati csücskében, a tó fölé emelkedő erdős domboldalon található a Festetics grófok vadászvára. A komor erődítménynek látszó csillag alaprajzú épület a világon egyedülálló.

Csillagvár (Balatonszentgyörgy) 5.jpg

Csobénc vára

A Tapolcai-medence keleti oldalán Gyulakeszi községtől keletre emelkedik a vulkáni eredetű Csobánc, amelyet írók és költők regéje tett ismertté.
A hegy tetejét a XIII. században épült Csobánc vára koronázza. Csúcsairól pedig pompás kilátás nyílik a Tapolcai-medencére és a Balatonra

Csobánc vára 1.jpg

Csókakői vár

A község melletti 479 méter magas sziklára a XII. században épült fel Csókakő vára.

Csókakői vár 1.jpg

Csorbakő vára (Szuhogy)

Szuhogy községtől északra a község határához tartozó viszonylag alacsony Rudabányai-hegység egyik gerincének végén épült a vár. 1928-ban kezdett régészeti kutatások, melyek csak a belsővárban folytak, a külső várat és az egyéb erődítéseket nem érintették, 1935-re kellőképpen tisztázták a belsővár alaprajzát. Később a várban ásatásokat nem végeztek.

csorbako_vara_1.jpg

Csővár vára

Csővár az azonos nevű vár alatt jött létre az évszázadok során. A várat egy 1319-ből származó oklevél említi először „Castrum nostrum Cheewar” néven.

Csővár vára 2.jpg

Dédesi várrom

Dédes vára a 13. században épült IV. Béla királysága idején, a vár Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén, Nagyvisnyó és Dédestapolcsány közelében található a Bükk hegység északi részén, a Bükki Nemzeti Park belül.

Dédesi várrom 2.jpg

Dedevár (Uppony)

Uppony községtől 1 kilométerre keletre, a Lázbérci-víztározó felé magasodó Fekete-hegy legmagasabb nyúlványán található Dedevár.

dedevar_1.jpg

Diosgyőr,a megujjúlt diósgyőri vár

A vár, a délnyugati szárny kivételével két szint magasságig épült vissza, amelynek megújuló tereiben a korabeli élet interaktív formában válik „hétköznapivá”, és a hétköznapi események, rendezvények patinás miliőben válnak utánozhatatlanná. A délnyugati szárny megmaradt az 1800-as évekbeli, villámcsapás okozta romállapotában, így őrizve meg a vár romantikus képét.

Diósgyőr, a megújult diósgyőri vár

Döbröközi Werbőczy vár

Feltehető, hogy Döbrököz lakott település volt már az Árpád-házi királyok korában is, de a vár megépítéséről nincsenek hiteles adatok. Dr. Vicze-Máthé István döbröközi születésű helytörténeti kutató szerint a földvárat valószínűleg Apor, vagy a velük rokonságban álló Szák nemzetség építette, amelyet később IV. Béla rendelkezése nyomán építették át kővárrá.

dobrokozi_var_1.jpg

Döbrönte,Szarvaskő vára

A vár romjai a falu fölé magasodó, meredek domboldal tetején állnak. A középkori vár maradványainak nagy részét a föld mélye rejti, az ég felé törő, látható kőfalakat a XXI. század elején restaurálták. A környék kitűnő túrázási lehetőséget tartogat a kirándulók számára.

Döbrönte, Szarvaskő vára.jpg

Dombói várrom, (Gólyavár) Dombóvár

A Dombóvár és Sásd közötti, 611. számú közút mentén, a Kapos hídjától DNy-ra kb. 100 m-re, az ártérből kiemelkedő dombon álló, téglalap alaprajzú, vizesárokkal körülvett, Ny-i kaputornyos vár maradványai. Az épületből csak az É-i fal egyes szakaszai, közöttük egy több méter magas tömb és a DK-i sarok állnak magasabban. Ez utóbbin egy emeleti ablak kávája és a földszinti boltozat indítása látszik.

domboi_var_2.jpg

Dombóvári szigeterdő vár

Dombóvár környékét a honfoglaló magyarok korán benépesítették, ezt bizonyítják az ebből a korból származó feltárt sírok. Első ismert erődítménye a mai Szigeterdőben az elmúlt években feltárt téglából épült vártorony, ami a 12. században már állt.

dombovar_szigeterdoi_var_1.jpg

Drégelypalánk,Drégelyvár

A Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas sziklacsúcsán emelkedik Drégely vára.

Drégelypalánk, Drégelyvár.jpg

Egri vár

IV. Béla 1248-ban kővár építésére adott engedélyt Lambert püspöknek. Mátyás király uralkodása alatt Bekensloer János püspök gótikus stílusban átépíttette az akkor még a várban álló püspöki palotát; az épület ma is látható.

Egri vár

Éleskői várrom (Szilvásvárad)

A tatárjárás előtti idők kevés kővára közé tartozott Éleskővár, amit feltehetően a vidéket birtokló Miskolcz nemzetség építtetett. Hadi jelentősége nem volt az 1400-ra már romos várnak. Ma csak falmaradványai láthatók. Első említése I. Lajos királynak 1360-ban Visegrádon kelt oklevelében történt. Nem sokkal később, 1364-ben már romos állapotú építményként említették.

Éleskői várrom (Szilvásvárad) 1.jpg

Esztegomi vár, Bazilika

A Várhegyen körben látható az egykori várfalból több bástya, kapu, rondella és az összekötő falak XII. század végi, román stílusú maradványai gótikus és reneszánsz részletekkel, barokk átalakításokkal. Az úgynevezett felsővárhoz tartoznak a királyi érseki palota és kápolna maradványai, az egykori érseki palota, a dunai gyalogkapu, az északi nagy rondella, a keleti kaputorony (a Telegdy-bástya és a budaibástya), a török bástya és a királyi vár kápolnája is. A rekonstruál tépületekben működik a Vármúzeum.

Esztergomi vár, bazilika 4.jpg

Fehérkő vára (Sámsonháza)

Sámsonháza kőfejtőjétől északra állt egykor a középkori eredetű, XV. századi vár, amelynek ma már csak a nyomai fedezhetők fel. A ma látható csekély rommaradvány meredek oldalú dombon áll. A megmaradt falcsonkok, földhányások és néhány alapfal észak-dél irányú téglalap alaprajzú, lekerekített sarkú építményt sejtetnek.

Fehérkő vára (Sámsonháza) 1.jpg

Füzéri vár

A különleges és védett vulkáni kúp tetejére a XIII. század elején építették a várat, ami a XIV-XV. században épült ki. Legkorábbi és legszebb fekvésű váraink egyike.

Füzéri vár.jpg

Gerencsér vár

A Vértes hegység nyugati szélétől 3 kilométerre, sűrű erdőben bújik meg Gerencsérvár maradványa.

Gerencsérvár 1.jpg

Gerenna vár (Szilvásvárad)

Gerenna-vár a Bükk egyik, 759 m magas, csonkakúp alakú, sziklás csúcsa a Tótfalu-völgy és a Leány-völgy közötti gerincen; a hegység egyik legszebb kilátóhelye.

Gerenna-vár (Szilvásvárad) 2.jpg

Gyulai vár

A gyulai vár a Békés megyei Gyulán található, amely Európa egyetlen ilyen épen maradt síkvidéki téglavára, amely a 14.-15. században épült gótikus stílusban. Falai között múzeum és várszínház működik.

Gyulai vár 3.jpg

Hasznosi, Cseteri vár

Hasznosi (cserteri) vár romja a Mátrában, a Pásztóhoz tartozó Hasznos település felett, a Hasznosi-víztározó fölé magasodó 383 m magas sziklacsúcson található. A vár a XIV. században épült, egy alsó és egy felső várra tagozódott.

Hasznosi, Cserteri vár 1.jpg

Hédervári vár

A környékbeli jobbágyfalvakat összefogó váruradalmuk központját a napjainkban Zsidó-dombnak nevezett kisebb magaslaton emelték, aminek az első okleveles említése 1314-ből maradt fenn. A 16. század elején a török hadszínterektől viszonylag távoli, békésebb tájon élő Hédervári István egy akkoriban divatos reneszánsz várkastélyt emeltetett a rideg, - lakásnak már kényelmetlenné váló - középkori vár közelében.

hedervari_var_1.jpg

Hegyesdi várrom

Hegyesd faluba Tapolca felől egy ódon kőhídon vezet az út, melynek különleges hangulatát egy régi Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobrocska fokozza. Maga a vár egy feltűnően hegyes magaslaton található, a hegy szabályos kúp alakban mered Hegyesd falu fölé.

Hegyesdi várrom 2.jpg

Hölgykő vára,Városlőd

Festői környezetben, forrásokkal körülvéve, erdei csúcson fekszik a hajdani Hölgykő vára. Ma már sok nem látható belőle, de a körülötte lévő táj miatt érdemes meglátogatni.

Hölgykő vára, Városlőd 3.jpg

Hollókői vár

Hollókő Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert.
A 17–18. században kialakított falu a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan, páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni.
Hollókő középkori vára a Cserhát hegyei között, a palóc település közelében, egy kiugró sziklaszakadék szélén trónol.

Hollókői vár.jpg

Kantavár (Pécs)

A Mecsekben Pécstől északra egy szárazárokkal körülvett meredek hegycsúcson található Kantavár falainak maradványa. A több évszázaddal ezelőtt romba dőlt erősségről nem maradtak fenn korabeli oklevelek. A három oldalról megmászhatatlanul meredek csúcsra nyugat felől vezetett a feljárat egy kaputornyon keresztül, ami egy kőfalakkal határolt falszorosba torkollott.

Kantavár (Pécs) 1.jpg

Kási vár (Nyim)

Kevesen tudják, hogy a Nyimi patak völgyében levõ vár vidékünk legjobb védelmi helyzettel rendelkező, legépebben maradt erõssége. A Kási vár romja, az ország egyik legnagyobb földvár-maradványa. Belső területe lapos, ovális alakú, átmérője 29x21 méter. Köröskörül rendkívül meredek oldal övezi, ami valószínűleg mesterséges kialakítású.

Kási vár (Nyim) 3.jpg

Kereki, Fehérkő vára

Kereki községtől délnyugatra, a levelesi erdő északi részén emelkedik a 283 méter magas várhegy, melynek ékes koronája a romjaiban is szép Fehérkő vára. Egészen a hegy lábáig autóval is megközelíthető, ahonnan még egy negyed órás séta visz fel a romokig.

Kereki, Fehérkő vára 6.jpg

Keszői vár romja (Várkesző)

A keszői püspökségi vár már az Árpád-korban a Rába egyik védvonala volt. A vár, vagy valamilyen udvarház létezésének első nyoma 1295-ből származik. A keszői vár története viszonylag kevéssé kutatott és ismert a történeti irodalomban. Igaz, ennek az is oka lehetett, hogy szinte teljes históriája folyamán a győri püspök tulajdona volt és országos esemény soha sem zajlott falai között.keszoi_var_3.jpg

Kisnánai vár

A Mátra déli szőlősdombjainak szomszédságában, a község lakóházai által övezve törnek az égbolt felé a kisnánai vár tornyai.
Építése a 11-12. századra tehető, pontos időről okirat nem szól, de az Aba nemzetségbeli Csobánka családot teszik meg építtetőnek.

Kisnánai vár.jpg

Kiavárdai vár

A vár a XV. században épült, majd a XVI. század elején és második felében bővítették - azonban az 1700-as években elpusztult. Helyén korábban földvár állhatott. A mai várat 1465-ben kezdték építeni az előző fából vagy kőből emelt erődítmény átépítésével. Többszöri bővítés révén alakult ki egy négy saroktornyos, U alakú, középudvaros, árkádos, belső homlokzatos reneszánsz várkastély, kápolnával, sok kisegítő szolgálati és gazdasági épülettel. A XVIII. században pusztulni kezdett, és az akkori földbirtokos engedélyezte a bontást, így az eredeti várból gyakorlatilag csak a déli fal maradt meg. Ezt az 1950-es években konzerválták, és megkezdődött az egykori belső vár újbóli kialakítása a régi romok helyén.

kisvardai_var_2.jpg

Komáromi erdőrendszer

Ez Közép-Európa talán legépebben fennmaradt újkori katonai építménye. Építészeti és katonai szempontból is remekmű - a komáromi erődrendszer legnagyobb létesítményeként a ″Duna Gibraltárjának″ is nevezték.

Komáromi erődrendszer 1.jpg

Kőszegi vár

A védelmi rendszer része volt a fallal körülvett város, s ezen belül volt szerepe magának a várnak. Ez a belsővár a XIII-XIV. században épült gótikus stílusban, később reneszánsz és barokk stílusban is átalakították. A vár nevét a török idők várvédő kapitányáról, Jurisics Miklósról kapta. A történelme során leghosszabban (236 éven át) birtokló család után Esterházy-várként is emlegetik.

Kőszegi vár 2.jpg

Kutyavár (Érd)

A Kutyavár vagy vadászkastély, Érd legrégebbi, 15. századi gótikus építménye. A legenda szerint Hunyadi Mátyás építtette vadászkutyái és pecérei számára. Ma már csak romjai láthatóak.

kutyavar_1.jpg

Lator vára (Sály)

Latorvár építését kerámialeletek alapján a 12. század végére vagy a 13. század elejére teszik. A várról a fennmaradt oklevelek nem tudósítanak. A várat valószínűleg a kácsi lakótoronnyal egy időben, az Örsúr nemzetség 14. századi elszegényedésével hagyták el, mivel átépítésére nem volt megfelelő anyagi fedezet.

Lator vára (Sály).jpeg

Magyaregregy,Máré vára

A Mecsek hegység északi erdőségei között megbújó Magyaregregy község közelében, egy 340 méter magas meredek csúcson találhatjuk meg Márévár kicsiny erődítményét.

Magyaregregy, Máré vára 4.jpg

Markazi várrom

A kopár hegyoldalból pompás rálátás nyílik Markazra és az Alföld világára. A száraz köves gerincúton kis tisztások váltogatják egymást, a kettős sáncon átkelve a Markazi várromot láthatjuk. A XIV. sz.-ból származó vár falai a keleti oldalon 10 méter magasságban megmaradtak.

Markazi várrom 1.jpeg

Mátraderecske,Kanázyvár

A Mátra hegység északi részén Mátraderecske és Recsk között húzódó hegyhát nyugati végén, a Baláta-bércen állnak a vár maradványai.A rom három oldalról megközelíthetetlenül meredek sziklaszirten áll.

Mátraderecske, Kanázsvár  2.jpg

Mosónmagyaróvári vár

A nyugati határvidéken, a Fertő-tó, a Duna és mellékfolyói által szabdalt mocsaras területeken a honfoglalást követően épült fel Moson vára, amely viharos évszázadokat élt át. Korai várát a napjainkban Király-dombnak nevezett alacsony kiemelkedésen létesítette István király.

magyarovari-var-1.jpg

Nagyvázsonyi vár,Pálos kolostorrom

Nagyvázsony a nevét az első birtokosáról a Vázsony nemzetségtől kapta, melynek első ismert tagja Ákos, a megye főispánja, bánja, majd a királyné udvarbírája lett. A Vezsenyi nemzetség kihaltával a királyra visszaszállt Vázsonykő várát birtokaival együtt hű vitézének, Kinizsi Pálnak adta 1472-ben. Vázsonykő várának építési ideje a XIV. század végére, XV. század elejére tehető. A vár 22 évig mondhatta urának Kinizsit. Ez a két évtized nemcsak a vár, hanem a Környék történetének is legfényesebb időszakát jelentette. A várúr nagyszabású építkezései komoly fellendülést eredményeztek, ennek három értékes műemlék: az átépített vár, a Pális kolostor és a falu plébániatemploma őrzi nyomát.

Nagyvázsonyi vár.jpg

Neszmélyi várrom

Komárom-Esztergom megyében találjuk Neszmély települést, a Tatai kistérségben. A település az Ászár-Neszmélyi Borvidék központjaként híres napjainkban. A Kisvár keletkezését az Árpád-korra teszik, amikor a földesurak és nemesemberek sorra emelték a megerősített szállásokat, birtokvédelemül.

Neszmélyi várrom 2.jpg

Nógrádi vár

Nógrád várának keletkezéséről nincs biztos adatunk. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok itt már várat találtak. A nógrádi vár az Ipoly folyó által félkörívbe fogott Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község névadó vára, amely a környező vidékből hatvan méterre kimagasodó, nagy területű fennsíkot koronázza.

Nógrádi vár 8.jpg

Nyírbátor, Báthori várkastély

Nyírbátor, Báthori várkastély XV. századi, emeletes belső udvarú várkastély része volt, 1730 körül a vár maradványainak felhasználásával emeletes magtárrá alakították. Hogy a vár mikor és hogyan pusztult el, nem tudni.

nyirbatori_var_1.jpg

Nyírkarászi Földvár (Gara-halom)

Nagyon kevés emlék maradt Magyarországon a XIII. századból, így Európai ritkaságnak számít a Nyírkarászon található kisméretű földvár.

nyirkarasz_gara_halom_3.jpg

Ónodi vár

A XIV. század végén emelt, de csak a XVI-XVII. században kiépített, négyzetalapú vár külső falainak egy része áll, és az egyik saroktornyot helyreállították. A falakat ma is jól kivehető várárok övezi. A vár a Sajó átkelőhelyét és a hadászati szempontból fontos utakat védelmezte. Történelmi jelentőségre a Rákóczi-szabadságharc idején tett szert: itt volt Rákóczi egyik főhadiszállása. A szatmári béke után a kincstáré, majd különböző birtokosoké lett a vár és a település. Az omladozó várat a XIX.s zázadban magtárnak és pincének használták, a Sajó árvizei majdnem végleg megpecsételték sorsát: 1845-ben az északi, 1855-ben pedig a középfal is elpusztult.

Ónodi vár 3.jpg

Ötvösi vár, Báthori várkastély (Ötvöskónyi)

A középkori Ötvös várkastélyát az ecsedi Báthori család építtette, valószínûleg a XV. század második felében. Átalakítására a XVI. század elején kerülhetett sor és ennek eredményeképpen jött létre egy téglalap alprajzú várkastély.

Ötvösi vár, Báthori várkastély (Ötvöskónyi) 3.jpg

Pécsváradi vár

A pécsváradi bencés apátság, a török kiűzése után uradalmi központként működött, jelenleg múzeum és szálloda.

Pécsváradi vár 3.jpg

Pipo-várkastély, Ozora

Ozora várkastélya igazi kuriózum a hazai műemlékek között, hiszen a reneszánsz világ hangulatát tükröző épületek csak jelentős átépítésekkel, vagy romosan maradtak fenn az országban. Ám Ozorán a barokk korban magtárrá alakított épületből helyreállítható volt a 16. századi reneszánsz palotaépület, ahol igazi középkori hangulat fogadja a látogatókat.

Pipo-várkastély, Ozora 7.jpg

Pusztavár (Komlóska)

A falu határában álló várrom egykor Solymos váraként szerepelt. A várat a Tolcsva nemzetség építette 1312. után, uradalmuk központja lehetett. Az 1398-ban már elhagyott és lerombolt várként leírt erődítmény korai nemesi kőváraink egyike. Pusztavár elnevezése erősen lepusztult állapotára utal.

Pusztavár (Komlóska) 3.jpg

Regéci vár

A vár 624 m magas - vulkanikus eredetű - sziklaszirten épült. Regéc vára a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyi várak kategóriájába tartozik. A korábban épült, de a köztudatban Rákóczi-várként ismert vár a Rákócziak idején élte fénykorát. Sokat tartózkodott itt I. Rákóczi Ferenc. Özvegye, Zrínyi Ilona itt nevelte fiát, II. Rákóczi Ferencet öt éves koráig. A Rákóczi-szabadságharc bukását követően, a vár a császáriak dühének esett áldozatul, elpusztították, falait lerombolták. Berendezéseinek megmaradt darabjai a sárospataki vármúzeumban tekinthetők meg.

Regéci vár.jpg

Réka vár (Mecseknádasd)

1963-ban Papp László régész feltáró ásatásokat végzett a területen. Megállapította, hogy a 205 x 35 m-es udvart széles kőfal vette körül. Egy többszintes öregtorony és egyéb épületek maradványait is megtalálta. Nem zárta ki a Szent István kori keletkezés lehetőségét. A hagyomány szerint itt született Skóciai Szent Margit, Szent István király unokája, aki III. Malcolm, skót király felesége lett. Tiszteletére egy emlékkövet állítottak a torony alapjára, amelyet évenként a Dr. Novotny Iván vezette túrán megkoszorúznak.

Réka-vár (Mecseknádasd) 5.jpg

Rezi vára

A Balatontól északnyugati irányban, Rezi település határában, a Keszthelyi-hegység egyik 427 méter magas sziklaormának kiugró részét koronázzák meg Rezi várának kőfalai.

Rezi vára.jpg

Római őrtorony romjai, Leányfalu

A limes a Római Birodalom védelmét szolgáló, a császárkorban létesített szárazföldi határvonal. Ennek részét képezte ez a rekonstruált őrtorony rom is. A négyszögletes alapú őrtornyot I. Valentinianus császár uralkodása alatt építették. Feltehetően a IV-V. század fordulója körüli években esett áldozatul a barbárok támadásának.

Római őrtorony romjai, Leányfalu

Salgótarján, Salgó vára

A Salgótarján városát övező Medves egyik meredek vulkáni kúpját koronázza meg Salgó vára. A turisták által igen kedvelt kirándulóhely

Salgótarján, Salgó vára (Salgóbánya).jpg

Sárospatak, Rákóczi-vár

A hazai késő reneszánsz építészet legértékesebb együttesei közé tartozó történelmi épület ma múzeum. Perényi Péter építtette 1534-37 között, fénykorát a Rákóczi-család idejében, az 1600-as években élte.

Sárospatak, Rákóczi-vár 3.jpg

Sárvári Nádasdy-vár

A Sárvári Nádasdy-vár épületegyüttese nemcsak a történeti szempontból meghatározó eleme a városnak. A Sárvár szívében magasodó, legtöbbet kaputornyával és a várárkot átívelő boltíves hídjával ábrázolt várkastély a nemzeti örökség része. Otthont ad a Nádasdy Ferenc múzeumnak és betölti a város művelődési és kulturális központjának szerepét. A városnézést célszerű itt kezdeni, a későbbiek során a vár pompás tájékozódási pontként is szolgál.

sarvari_var_1.jpg

Sátoraljaújhelyi vár

Sátoraljaújhely városát zöldellő hegyek fogják félkörbe. Ezek egyikén emeltetett kővárat az országot pusztulásba döntő tatárjárás utáni korszakban Árpád-házi IV. Béla király, hogy legyen hová húzódnia a környező lakosságnak. A korabeli oklevelekben Újhely vagy Patak vára néven szerepelt. 1264-ben falait a királyi katonaság megostromolta és itt ejtette fogságba István herceg feleségét, Kun Erzsébetet és gyermekeit.

Sátoraljaújhelyi vár 1.jpg

Siklósi vár

A XVIII. századi külsejű vár az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. A román stílustól a barokkig őrzi az építészeti jegyeket, legszebbek a gótikus emlékek.

Siklósi vár 1.jpg

Simontornyai vár

A Tolnai-Hegyhát északi végén és a Mezőföld határán található. Keresztülfolyik rajta a Sió. A simontornyai vár legrégebbi része, a lakótorony, a 13. században épült. A 14. században gótikus palotaszárnyat toldottak hozzá, majd a 16. század elején reneszánsz stílusban alakították át. Jelenleg a Vármúzeumnak ad otthont.

Simontornyai vár 5.jpg

Siroki vár

A Bükk és a Mátra határán a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett áll a vár. Feltárása 1965-től folyt kisebb megszakításokkal. A munkálatokat Kovács Béla régész irányította, és az alsó vár, a sziklába vágott terem és folyosó, valamint a várat körülvevő sáncrendszer egy részének feltárását végezték el.

Siroki vár 1.jpg

Solymár, Szarkavár

Budapesttől északnyugati irányban, a zöldellő pilisi hegyek gyűrűjében egy kisebb, meredek oldalú dombon emelkedik Solymár középkori erőssége, amit a néphagyomány Szarkavárként emleget.

Solymár, Szarkavár 1.jpg

Somlói vár

A Somlói vár (vagy Somló vár, Somló vára) Doba mellett található, a bazaltos Somló-hegy hegy északi oldalán, egy sűrű erdőben.
A népnyelv szerint a tatárjárás után emelt kővár volt. Írásos emlék azonban csak 1352-ben említi először, amikor Nagy Lajos király Csenik fia Jánostól elvette és Heim fia Benedeknek adta. Az okirat castrum Somlo néven regisztrálja.

Somlói vár .jpg

Somoskői vár (Salgóbánya-Szlovákia)

A szlovák-magyar határon áll a Somoskői vár. A középkori várból csodás kilátás nyílik a környék településeire. A várhegytől rövid séta után eljuthatunk a somoskői bazaltorgonákhoz, melyek a területen lejátszódó, egykori vulkanizmus gyönyörű bizonyítékai.

Somoskői vár (Salgóbánya-Szlovákia) 1.jpg

Sümegi vár

A szabálytalan sokszög alaprajzú, észak-déli irányban hosszan elnyúló belsőtornyos vár tekintélyes maradványai a város felett emelkedő, körös-körül egyformán meredek lejtésű, de nem magas Várhegy tetején látható.

Sümegi vár 1.jpg

Szabadbattyáni, Kula gótikus lakótorony

Szabadbattyáni, Kula gótikus lakótorony a sárvízi átkelő melletti két kis domb egyikén épült fel a XIII. században - valószínűleg a tatárjárás után. A háromemeletes torony, amit 1543-ban a törökök romboltak le, de a végvárrá lett Székesfehérvárért meg-meginduló magyar rohamok ellen újjáépítették. A török korban virágzó kis település alakult ki a torony körül. A kis vár 1688-ban, a török kiűzése után elvesztette jelentőségét, állapota egyre romlott. 1981-ben nyílt meg a helyreállított toronyban a megyei múzeum török kori anyagát bemutató kiállítás.

szabadbattyan-_kula_gotikus_lakotorony_1.jpg

Szabolcsi földvár

A IX-X. században épített földvár Közép-Európa egyik legimpozánsabb ilyen jellegű építménye. Sáncai a 10-12 méter magasságot is elérik, 227-303-349 méter hosszúságúak, hatalmas üres területet zárnak körül.

Szabolcsi földvár.jpg

Szandaváralja, Szandavár

Bármely irányból nézzük, a szandai Várhegy a legszebb, legimpozánsabb vulkáni csúcs a Cserhát szívében. Már messzirôl hívogat a karcsú, magasba szökkenô Várhegy csúcsa (528 m). A megye számos pontjáról úgy tűnik, mintha egyedüli őrállója lenne a nógrádi Palócföldnek.

Szandaváralja, Szandavár 7.jpg

Szarvaskő vára

Az egri püspökök kisméretű vára a püspöki székváros közelében egy meredek sziklafokon emelkedett, feltehetően vadászkastélyként használták. Az egykori épületből mára csekély falcsonkok maradtak.

Szarvaskő vára 3.jpg

Szászvári vár

Szászvár várát – amely a mai település központjában állott – Burgundiai Bertalan pécsi püspök (1219-1252) építtette 1235 körül. A vár a török terjeszkedés idején jutott fontosabb szerephez.

Szászvári vár 3.jpg

Szegvári vár

Az átalakított szegvári vár 1883-ig megyeháza, majd polgári leányiskolaként mûködött. A kastély mögött, a Kurca patak partján hosszú téglafal húzódik, melyet várfalként emlegetnek. Valójában azonban a XVIII. században épített, megyeház mögötti börtön megmaradt fala

Szegvári vár.jpg

Szendrői Felsővár

Borsod megye egyik legjelentősebb vára-erődítménye volt a 16-17. században, ám 1707-ben lerombolták. Szendrő várának első okleveles említése 1355-ből való, ám hogy a várat pontosan mikor építették, nem tudni. Első említésekor királyi vár volt (a forrásban a várnagyot nevezik meg), ám Zsigmond valószínűleg még az 1390-es évek elején a Bebek-családnak adományozta.

Szendrői Felsővár 03.jpg

Szerencs, Rákóczi-várkastély

Szerencs várát egy középkori bencés kolostor helyén 1556-59 között építtette Némethy Ferenc. Reneszánsz kori formáját, mely mai képének is meghatározója, Rákóczi Zsigmond idején kapta.

Szerencs, Rákóczi-várkastély 3.jpg

Szigetvári vár

A négyszög alaprajzú külső tornyos vár építése a XV. században kezdődött, majd az új tulajdonosok folyamatosan megerősítették. Az épület lényegében még ma is a XVI. századi elrendezését tükrözi.

Szigetvári vár 5.jpg

Szigligeti vár

A tapolcai medence délnyugati részén, régen a Balaton szigetét képező 230 m magas vulkánikus hegy tetején állnak az észak-déli irányú, szabálytalan alaprajzú szigligeti vár maradványai.

Gyönyörű panoráma nyílik innen a Balatonra. A templom mögül indulva először az alsóvárba jutunk, majd egy gyilokjárón át a rondellára. Innen meredek gyalogút vezet az alsóvárnál mintegy 20 méterrel feljebb emelkedő felsővárba

Szigligeti vár.jpg

Szögliget-Szádvár, Szádvári vár

Az Aggteleki Nemzeti Park területén - a szlovák határ közelében - a festői Szögliget község fölött emelkedő Szádvár romjai több mint háromszáz éve elhagyatottan állnak.

Szögliget-Szádvár, Szádvári vár 2.jpg

Tatai vár

A Dunántúl északi részén, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál helyezkedik el. A Gerecse és Vértes hegységet elválasztó Tatai-árok északnyugati kapujában, az Által-ér folyásánál található. Tata közepén az Öreg-tó terül el, partján áll a Tatai vár

Tatai vár 0744.jpeg

Tátika vár

A Tátika-vár feltehetően Magyarország egyik legkorábban épült magánvára a Balaton-felvidéken.
A Balatontól északnyugati irányban, Zalaszántó közelében emelkedő Keszthelyi-hegység 413 méter magas bazalthegyén található középkori várrom. A település határából túraútvonalon közelíthető meg.

Tátika vár 19.jpg

Tettyei Szathmáry-villa romjai

A Tettyei romok Pécs város egyik nevezetessége, melyet főként olyan kulturális események kapcsán szokás emlegetni, mint a Pécsi Szabadtéri Játékok, vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT). Az impozáns látványt nyújtó középkori romok remek lehetőséget adnak kulturális rendezvények szevezésére. A romok a Mecsek oldalában, a Tettye városrészben találhatók, Havihegytől dél-nyugatra.

Tettyei Szathmáry-villa romjai 1.jpg

Thury-vár (Várpalota)

A város központjában álló, szabályos négyszög alaprajzú, belsőtornyos vár Magyarország egyik legrégebbi, fennmaradt középkori vára. A XIV. századi gótikus palotára épült a XV-XVI. században a négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos vár.

Thury-vár (Várpalota) 1.jpeg

Tokaj, Rákóczi-vár romja

Tarcal vezér építette azt a földvárat, melyet sövénnyel font kerítéssel vettek körűl és amelyben feltehetően néhány fából ácsolt épület állhatott. Ezt a földvárat 1241-ben a tatárok elpusztították. A vár újraépítése 1283-1290 között történhetett.

tokaj_var_2.jpg

Tündérvár (Ásványráró)

A kunszigetieket már évszázadok óta foglalkoztatja, hogy vajon miért van ott az a bizonyos kőhalom a Mosoni-Duna partján. Milyen épület maradványa? Mert hogy épület volt valaha, az biztos. A nép megalkotta a saját elméletét: egy vár maradványa az, a várban pedig tündérek laktak. A tudomány is megalkotta saját elméletét: római őrtorony állt ott valaha, mely a limeshez tartozott.

tundervr_asvanyraro_4.jpg

Várgesztesi vár

A Komárom-Esztergom megyei Várgesztes községtől délre, a falutól 1,5 km-nyi távolságra lévő hegy kúpján, sűrű erdőktől övezve, a XIV. század óta áll az ősi Gesztes Vára, amely méreténél fogva a vértesi várrendszer egyik legjelentősebb láncszeme volt.

Várgesztesi vár 0984.jpeg

Várpalota, Pusztapalota-Bátorkő vára

Várpalotától északra mintegy 5 km-re, a Fajdas-hegység egyik völgyében meredek és szűk területű sziklacsúcson találjuk Ópalota vagy mai nevén Pusztapalota várának romjait.

Várpalota, Pusztapalota-Bátorkő vára 5.jpg

Visegrádi Fellegvár

A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült.
A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt.

Visegrádi Fellegvár 8456.jpeg

Vitány vára

A Vértes hegység északi lejtőjén, Körtvélyespuszta fölött, Vértessomló községtől keletre a 417 m magas Nyerges-hegy közelében egy erdővel borított kisebb kúp tetején találjuk a szabálytalan, megközelítően ötszög alaprajzú, belsőtornyos, „háromsejtes” elrendezésű, kis területű vár romjait.

Vitány vára 3276.jpeg

Zádor-vár (Himfy-vár) Pécsely

A Zádor-vár vagy Himfy-vár jelentős maradványai a Balaton-felvidék zöldellő lankái között terül el a csupán néhány utcából álló Pécsely község közelében. A községből kiindulva jó órányi kapaszkodás után érhetjük el a gazdátlanul pusztuló romokat, a 363 méter magas hegycsúcson.

Zádor-vár (Himfy-vár) Pécsely 2.jpg

Zengővár (Püspökszentlászló)

Zengővár csekély romjai a Mecsek legmagasabb 682 méteres csúcsán találhatók. Maga az alig látható várrom középkori (az itt talált edénytöredékek XIII. századiak), de a szakemberek szerint már a rómaiak katonai őrhelyet építhettek ezen a stratégiai fontosságú helyen.

Zengővár (Püspökszentlászló) 2.jpg

Tetszett a cikk?

 

 

SzínesVilága cikk ajánló

További magazin cikkek »

 

 

SzínesVilága cikk ajánló

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »