A Syringa vulgaris, a közönséges orgona, vagy más néven májusi orgona talán az egyik legkönnyebben felismerhető növény, mellyel ha más nem, ballagáson mindenki találkozhatott gyermekként. Az orgona kezdetben nevelhető cserépben, dézsában, majd bokorfává, kis fává szoliterként, és gyönyörű nyíratlan sövény is ültethető belőle. Sövény telepítése során figyelnünk kell arra, hogy a csemeték közötti tőtávolság 60-80 cm legyen.

Az orgona gyógyhatásáról még lehet, hogy keveset hallottunk, de mind levele mind illatos virága olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek jól helyettesíthetik bizonyos mértékben a hagyományos gyógyszereket. Az orgona levele influenza, megfázás ellen lehet gyógyír, míg az orgonarügyből készített tinktúra segíthet ízületi gyulladás, diabétesz esetén is.

Az orgona virágából készült tinktúra illetve kenőcs jól használható ízületi fájdalomra, zúzódások, sebek kezelésére. Az orgonából készült tea élettani hatása miatt jó a megfázásra. /Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a szakszerű orvosi ellátást nem válthatja ki!/

Természetesen az orgonavirág az ehető virágok közé tartozik, ezért összeállíthatunk belőle salátát is. Ezen kívül még fantasztikus szörpöt készíthetünk a bodzaszörp receptje alapján, s tovább fokozható az ízélmény, ha lekvárt, dzsemet, szirupot vagy zselét főzünk az orgona virágából.

Az orgonaméz és az orgona illóolaja egy külön fantasztikus esszenciája az orgonának, és természetesen a parfümök alapillata. Ne felejtsünk a kertből májusban szedni egy csokorra való orgonát a vázánkba!

Ezután csak érdekességként említem meg, hogy orgonából is készíthetünk bonsait.

Az orgona szaporítása

Az orgona ültetési ideje március és november közé esik, tehát gyakorlatilag a fagyokon kívül bármikor sort keríthetünk rá. Az ültetés során a konténer nagyságához igazodva ássuk ki az ültetőgödröket (40x40x40 vagy 60x60x60 cm), és talajtípustól függően, az orgona tápanyagigényének megfelelően szórjunk a gödrök aljába szerves trágyát, majd arra egy kis földet.

Ezután ültethetjük a földlabdás növényeket, amelyeknél arra kell ügyelnünk, hogy a gyökérnyak egy szintben legyen a talaj szintjével, és a földlabda ne látsszon ki a földből. A talaj tömörítése után alaposan meg kell locsolnunk az elültetett növényeket. Kiültetett orgonáink pár hét alatt meggyökeresedik, s ezután elindul az intenzív növekedés.

Jellemző az orgonára, hogy gyökérzete tarackol, ezért nem szükséges kisebb tőtávolság, tehát tartsuk meg a 60-80 centiméteres távolságot, így tud majd megfelelően növekedni növényünk.

Gondozása során a frissen telepített orgonáról kezdetben távolítsuk el a virágzatokat, és az első néhány év folyamán az elvirágzott hajtásokat, terméseket is vágjuk le, ezzel segítve azt, hogy a leggyorsabban megerősödhessen kertünkben.

A gyenge vesszőket és ágakat a tél folyamán metsszük ki. Az alakító metszést a bokor tetszetős kialakítása érdekében a virágzás után végezzük. A fölkopaszodott, idős növényeket fiatalíthatjuk, télen erősen visszavághatjuk, de ebben az esetben az évi hajtás elmarad.

Ha magunk szeretnénk szaporítani cserjénket, zölddugványozással gyökereztethetjük, illetve szemzéssel vagy oltással. Ezt egész nyáron megtehetjük, bár mindez kis szakértelmet igényel, ezért ajánljuk kisebb csemete beszerzését.

Amennyiben Ön is ilyen szép bokrot szeretne, mint a képen, akkor figyelnie kell a kártevők elleni védekezésre is. Az orgona kártevői tipikusan a levélaknázó moly, levélfoltosságot okozó gombák, és emellett baktériumos betegségek is veszélyeztethetik őket.

Figyeljünk arra, hogy még idejében valamilyen kontakt- vagy felszívódó permetszerrel kezeljük őket, mielőtt még a kórokozók elszaporodnának növényünkön.