Az elmúlt évek valószínűleg mindannyiunkat elgondolkodtattak, hogy milyen szerencsések voltunk akkor, amikor még szabadon járhattunk-kelhettünk a világban anélkül, hogy bárki életét is veszélybe sodortuk volna. Az egymástól való elidegenítés az életünkben csak pár éve kezdődött, de a könyvek világában már évtizedek óta jelen van. Egyre több olyan történet születik, ami negatív jövőképet fest meg, és emiatt az olvasónak világvége-hangulatot okoz. Pokoli világot mutatnak meg az ilyen regények, ahol én személy szerint nem biztos, hogy élni akarnék.

A disztópia egy kitalált jövőkép, amely az emberiségre váró sorsot baljós képekben ábrázolja. Jelenünk hibáira egy elképzelt, vészterhes jövő bemutatása által hívja fel a figyelmünket.

A disztópikus regények éppen azért hatásosak, mert akár a valóságban is megtörténhetnek. Nyomasztó történetek, szenvedő, olykor bátor karakterek, és szerencsétlen élethelyzetek. Cikkemben olyan könyveket gyűjtöttem össze, amik tartalma sajnos egyre jobban hasonlít a mostani világunkhoz. 

1. Az éhezők viadala

Suzanne Collins remekműve ez a történet. Megmondom őszintén, ez volt az a film, amit sokszor félreraktam, mert ki az az elvetemült, aki gyerekeket gyilkoltat meg gyerekekkel. Valamiért azonban úgy éreztem, ha a filmnek nem is, de a könyvnek esélyt kellene adnom. S milyen jól tettem. Véleményem szerint az utóbbi évek egyik legjobban sikerült alkotása, amit azóta filmen is láttam. Kemény és könyörtelen világ, ahol a nézettségért bármire képesek azok, akiknek erre hatalmuk van. 

A történet röviden arról szól, hogy Panem országában van 12 körzet és ezekből a körzetekből az Atyaúristent játszó Kapitólium kiválaszt 12-18 év közötti fiatalokat, 12 lányt és 12 fiút (minden körzetből egyet). Az ő feladatuk az, hogy részt vegyenek az Éhezők viadalán. A küzdelmet – a felkészüléssel együtt – élőben közvetíti a televízió, és életre-halálra szól. A 24-ből csak EGY maradhat életben. Amikor a 16 éves Katniss húgát kisorsolják, ő maga önként jelentkezik testvére helyett a viadalra. Katniss számára a túlélés a mindennapi élet része, hiszen a legszegényebb körzetben él. "A Tizenkettes Körzet. Ahol biztonságban éhen halhat az ember."

Az írónő egy kitalált világot ábrázol, aminek, ha őszinték akarunk lenni, igen sok a valóságos alapja. Egy olyan világ, ahol az ember csupán egy báb a hatalmasok kezében, a Kapitólium szabályai szerint kell élnie, különben sok esetben az életével kell fizetnie. Az embernek nem lehet saját véleménye, nem lehet saját élete, nem mondhatja ki azt, amit valójában gondol, és az arénában ölnie kell azért, hogy ő életben maradhasson.

És ezzel a hatalommal száll szembe egy tizenhat éves lány. Olyan érzésem volt, miközben a könyvet olvastam, mintha én magam is ott lennék Katnisszel, és együtt élném át vele a megírt borzalmakat. A lánnyal, aki nemcsak a túlélésért, de a szabadságért is harcol; felelősséget vállalva a család és a közösség életéért. Rengeteg fájdalom és csak kevés öröm jelenik meg a könyvben, amiben minden benne van: izgalom, kaland, egy érdekes, és egyedi világ megteremtése, mégis egy igazán elgondolkodtató könyvet vehet a kezébe a kedves Olvasó. Egy szívbemarkoló történet egy olyan világról, ahol elsődleges cél a szabadság kivívása és a jobb élet elérése.

Szörnyű volt ezt a filmet látni, és a könyvet elolvasni. A legszörnyűbb pedig az, hogy elképzeltem, hogy ez akár még be is következhet. Vajon mennyire lehet felkészülni arra lelkileg, hogy kiválaszthatnak és meghalhatunk? Vajon hogy lehet túlélni egy ilyen játékot, amit felnőttek irányítanak? Kegyetlen cselekmény. Kegyetlen világ. Nagyon izgalmas, de brutális életet festett meg az írónő. 

Egy biztos: ebben a világban én még a gazdagok között sem szeretnék élni.

2. A hosszú menetelés

Richard Bachman álnéven írta Stephen King ezt a korábbi művét. Ez a könyv egyszerre volt nyomasztó, kegyetlen, elgondolkodtató és zseniális is. 

Totális diktatúra uralja Amerikát, és aki ellenszegül, azt különítmény hurcolja el. Egyetlen kiugrási lehetőség van a 18. életévet be nem töltött fiatalemberek számára: egy népszerű vetélkedőben százan részt vehetnek a hosszú menetelésen, amelyet minden évben megrendeznek. Aki nem tartja a sebességet, lelassul, azt katonák kiszámolják, és a harmadik jelzés után ott helyben lelövik. A cél addig tart, amíg csak egy fiú marad talpon. A menetelést bámészkodó, kíváncsi tömeg kíséri, és természetesen a szenzációhajhász média is.

"Nem fogok beszédet tartani – szólt az őrnagy, és végigsöpört rajtuk a szemét takaró üres tükrökkel. – Gratulálok annak, aki győzni fog, és meghajolok a vesztesek bátorsága előtt."

A résztvevők között a menetelés alatt beszélgetések alakulnak ki, elmesélik az életüket, ki miért jelentkezett a vetélkedőre, és amint telnek a fárasztó órák, egyre nagyobb lesz a feszültség, és az elkeseredés.

Többször felmerült bennem a kérdés, hogy vajon én eljutottam volna a végéig? Vajon, ha megnyertem volna a menetelést, akkor az valóban győzelmet jelentett volna számomra? Hogy lehet teljes életet élni abban a tudatban, hogy mellettem 99 társamat mészárolták le?

3. Az út

Megrázó történet, szerintem az egyik legnyomasztóbb, amely Cormac McCarthy nevéhez fűződik.

Amerikát hosszú évekkel ezelőtt egy rejtélyes katasztrófa sújtotta, amelynek köszönhetően a túlélők nemhogy segítenék egymást, hanem inkább egymásnak esnek. Élelem hiányában egymást falják fel az emberek. Az egyetlen cél a túlélés, de ez csak úgy valósítható meg, ha úton vagy. Ebben a világban igyekszik életben maradni egy apa a fiával, az óceán felé indulnak, hogy átkeljenek rajta. 

Könyörtelen és kemény, kiüresedett világ. Egy világ, amiben már semmi nincs. A lehető legkilátástalanabb világvégét festi meg az író, ahol hamuval borított szürkületben bolyonganak az emberek, éhesen és dideregve.

4. Sötét elmék

Remekül felépített történet, ami egy olyan világba repít el, ahol az irányító felnőttek elárulják a gyerekeket. Egy titokzatos betegségnek köszönhetően –, amely a gyerekeket támadja –, az életben maradt fiatalok különleges, természetfeletti képességekre tesznek szert. Ezért a kormány veszélyesnek nyilvánítja és begyűjti őket. 8-10 éves korukban, elszakítva családjaiktól rehabilitációs táborokba kerülnek, és ott kutatók és orvosok dolgoznak azon, hogy meggyógyítsák őket. Viszont semmi sem az, aminek látszik. Kiderül, hogy a gyerekek megmentése helyett kegyetlen eszközökkel próbálják őket betörni, és aki veszélyes rájuk nézve, azt kíméletlenül megölik. 

Ruby a legveszélyesebb képességgel rendelkezik, ezért halál várna rá, de egy ápolónő segítségével megszökik. Hamar kiderül azonban, hogy a nőben sem bízhat.

Alexandra Bracken tollából származik a történet, és az azonos című film a  sorozat első részét keltette életre. 

5. Az ember gyermeke

El tudod képzelni, milyen lenne egy olyan világ, ahol már 25 éve nem született gyermek? Az ember gyermeke pont egy ilyet mutat be. Kilátástalan jövő, széthulló társadalmi rendszerek. S mint általában mindig csak egy valaki éli túl, ezúttal Nagy-Brittaniának kedvezett a szerencse, ha ezt annak lehet nevezni. Hiszen egy zavaros, kemény világban nem biztos, hogy az győz, aki fent marad. A rendszer diktatórikus eszközöket alkalmaz, és erőszakkal lép fel az illegális bevándorolókkal szemben: táborokba hurcolják, és deportálják őket. A film egyik főszereplője, Theo, aki korábban a változás élharcosa volt, mára azonban ez a múlté, hiszen egy megkeseredett ember lett belőle. Egy nap egykori szerelme, Julian szívességet kér tőle: egy fiatal nőt kell kijuttatnia az országból. Amikor Theo megtudja, hogy Kee nem egyszerű menekült, visszalépne...

P. D. James fantáziájából született meg a történet, amelyből film is készült.

6. Sokszavú Poszáta

Elgondolkodtató könyv a Sokszavú Poszáta, amelyet Walter Tevis írt meg. Egy rendkívül érdekes disztópikus világot mutat meg az író, amely a 25. században játszódik. Már alig élnek emberek, nincsenek családok, nincsenek gyerekek, de már valódi párkapcsolat, szerelem sem létezik. Az olvasás tiltott dolog, a gondolkodást, minden érdemi munkát robotok végzik az emberek helyett. A még élő emberek füves cigit szívnak, nyugtatókat és altatókat szednek, számukra csak a drogok és az öngyilkosság jelenti ebből az életből a menekvést. Van egy ember, aki megtanul olvasni, habzsolja a kultúrát, átlátja, és megérti a helyzetet. Ráadásul találkozik egy nővel, aki hasonlóan gondolkodik, mint ő.

A Sokszavú Poszáta a felejtés, és az ez ellen való küzdelem lehetőségének a gyönyörű regénye. A látszatélet jelképe a poszáta, aki éjjelente a saját éneke helyett más állatok hangját utánozza. Az emberiség kihalóban van, és senki más, csak egy fiatal pár és egy halálvággyal küzdő android mentheti meg.

7. Horgonyhely

Milyen lenne egy olyan világban élni, ahol a föld oda köti az embert, ahová született és csak azok vándorolhatnak, kereskedhetnek és élvezhetik a hatalmat, akik várandósak? Az, hogy oda megyünk, ahova akarunk számunkra annyira egyértelmű MÉG, hogy bele sem gondolunk abba, mi lenne, ha csupán néhány száz métert tehetnénk meg.

Moskát Anita kemény és kíméletlen könyvében zsarnoki és visszataszító nők tömege jelenik meg, akik csupán egy adottságnak köszönhetően különbnek tekintik másoknál magukat. Nemcsak férfiaknál, de azoknál a nőknél is, akik nem termékenyek.

Három személy azonban ki akar ebből törni, Vazil, aki a könyvtárhajón született, így ott éli életét és az egyenjogúságért harcol. Lánya, Helga legszívesebben elmenne a hajóról, de oda született, így teherbe kell esnie, hogy mehessen. Lars pedig a föld mágiáját űzi, ami férfiak számára tiltott.

Végig azt éreztem olvasás közben, hogy én ezt a sorsot nem bírnám és talán erőm sem lenne ahhoz, hogy küzdjek ellene. Belegondolni is rémes egy ilyen világba, még nőként is, hát még benne élni és harcolni a szabadságért minden nap. A történet végig borongós. Egy kegyetlen világot mutat be, ahol egyértelműen kiolvasható a hierarchia, és a terhes nő áll ennek legmagasabb fokán. A gyermek nem számít, ő csupán melléktermék.

Borzalmas volt, kegyetlen és mégis szerettem.

8. Az útvesztő

A történet főszereplője Thomas, aki egy liftben ébred, és fogalma nincs, hogy kerül oda, a nevén kívül semmire sem emlékszik. A liftajtón túl viszont egy elszigetelt világ várja, ahol 60 fiú él, és a túlélés trükkjeit tanulják. Őket nem éri váratlanul Thomas felbukkanása, mivel minden hónapban jön egy újabb fiú. A sziget körül útvesztő van, és aki szökni próbál, odavész. Thomas azonban nem békél meg a sorsával, és lesznek társai, akik vele tartanak.

A film izgalmas és végig rejtélyes, de a világ, amit bemutatott...rendkívül sötét, hát remélem, sosem lesz esélye megvalósulni. A filmtrilógia James Dashner könyvsorozata alapján készült.

9. Ne engedj el!

Kathy, Tommy és Ruth egy bentlakásos iskolában nőttek fel, különös körülmények között, elzárva a világtól. A gyerekek hamar megtanulják, hogy kiváló egészségük megőrzése nemcsak a saját érdekük, de a társadalmuké is. Már gyermekként egy szörnyű hírrel szembesülnek, ami jelentősen befolyásolja a jövőjüket.

Az egykori diák, Kathy, harmincas évei elején idézi fel hailshami emlékeit, amikor újra találkozik két régi iskolai barátjával, Ruthszal és Tommyval. A barátoknak szembe kell nézniük a sosem feledett sötét titokkal, amely az egész életüket meghatározta.

A történet nagyon megrázó, én személy szerint a hatása alatt voltam több napig is. Elképzelve azt, hogy egy ilyen akár valóra is válhat...

A remény, az elfogadás és a beletörődés drámája ez, amelyet Kazuo Ishiguro írt meg.

Ez az írás eredetileg az 1001 Könyv magazinban jelent meg, IDE kattintva megnézheted a többi könyves tartalmat is.

Forrás:

képek: pixabay (nem a filmekből és könyvekből vannak)

Könyvek válogatásánál segítségemre volt a könyvespolcom mellett a libri.hu