Élt valamikor egy testvérpár, akik nagyon szegények voltak. Egy kis faluban éltek, és még ételre is alig jutott pénzük. Amikor közeledett a karácsony, a faluban egymást érték a káprázatos mulatságok, fesztiválok és felvonulások. A vidámság önmagában is sok embert vonzott, de volt még ott egy nagy jászol is, melyet a falubeliek állítottak a templomban. A gyermekek meglátogatták a jászolban fekvő kis Jézust és ajándékot vittek neki. Maria és Pablo is szeretett volna valamit vinni a kis Jézusnak, de semmi pénzük nem volt ajándékra. Miközben a többi gyermek arról beszélgetett és vitatkozott, hogy vajon melyikük drága ajándéka tetszik majd jobban a kis Jézusnak, Maria és Pablo tudták, hogy nekik nincs pénzük ajándékra, és nincs semmijük, amivel megajándékozhatnák a jászolban fekvő kisdedet. Mégis, ők mindenképpen szerettek volna most az egyszer valami ajándékot adni a kis Jézusnak. Karácsony estéjén Maria és Pablo mindenki másnál korábban ment a templomba. Mivel nem volt semmijük amit ajándékba vihettek volna, ezért az út szélén növő virágokat, növényeket szedték csokorba, hogy azokkal díszítsék fel a bölcsőt. Mialatt a kis Jézus fekvőhelyét díszítgették, megérkezett a többi gyerek is. A gyerekek nagyon kegyetlenek tudnak lenni, mikor a másikat gúnyolják. Maria és Pablo szemében a szégyen és a tehetetlenség könnyei gyülekeztek, mikor hirtelen csoda történt. Az útszéli gazok ragyogó vörös szirmú, csillagformájú virágokká változtak, melyek olyan szépségesek voltak, hogy mindenki elámult rajtuk.

Ekkor mindenki megértette, hogy a szeretet ajándéka volt a legszebb, és a legkedvesebb Jézus szemében. Szebb és kedvesebb, mint a drága, pénzért vett ajándékok.

Azóta a Poinsettia virágai lettek a legnépszerűbb karácsonyi díszek szerte a világon.

(romkategyhazmateszalka. hu)