Denevér lett az Év Madara

Denevér lett az Év Madara


Kihirdették az új-zélandi Év Madara verseny idei győztesét, és ez egy denevér!


Az Év Madara

A pekapeka-tou-roa, azaz a hosszúfarkú denevér (Chalinolobus tuberculatus) győzött a versenyen, és így ő lett 2021-ben az Év Madara! 100 országból több mint 58 ezren szavaztak  – ez a legtöbb szavazat a verseny kezdete óta –, a hosszúfarkú denevér több mint 7000 szavazatot kapott.

"Őszintén gratulálunk a pekapeka hosszúfarkú denevérnek a 2021-es Év Madara díjához!" – mondta egy online bejegyzésben a Forest & Bird, a versenyt lebonyolító természetvédelmi szervezet.

"Annak ellenére, hogy ő az egyetlen endemikus (őshonos) szárazföldi emlősünk, a legtöbb ember nem is tudja, hogy léteznek, ami még kiemelkedőbbé teszi a győzelmet."

 

A fotó forrása: department of conservation

 

Néhány érdekesség a hosszúfarkú denevérekről

  • NAGYON APRÓ – A hosszú farkú denevér körülbelül egy hüvelykujj nagyságú, súlya pedig 8-12 gramm, kb. tehát akkora lehet, mint egy kékcinege.
  • Elég gyors – a kis denevérek körülbelül 60 kilométeres óránkénti sebességgel képesek repülni.
  • A hosszúfarkú denevér súlyosan veszélyeztetettként szerepel az ICUN vörös listáján.
  • Új-Zélandon csak két őshonos szárazföldi emlős él, és mindketten denevérek!

 

Az állatka igen apró, mindössze 8-12 grammot nyom, évente csupán egyetlen, poszméh méretű utódot hoz világra, így nem túl gyors a szaporodása sem. Szúnyogok, molylepkék, bogarak ragadozója, akár 60 kilométer per órás sebességgel is képes repülni, hatalmas területeket képes bejárni rövid idő alatt. Erdőlakó, társas lény, tehát csoportosan éldegélnek, csoportjával öreg fák odvaiban szeret megbújni, és itt neveli kicsinyét is.

 

Kihalás fenyegeti a hosszúfarkú denevért  

A hosszúfarkú denevér az 1800-as évek elején még hétköznapi állatnak számított, azonban az 1900-as évekre már számos területen rendkívül ritkává vált.

Mint említettem, Új-Zélandon összesen két denevértípus él, a rövidfarkú denevér és a mostani győztes, a hosszúfarkú denevér. Bár a szigetországban sosem éltek szárazföldi ragadozók, viszont az emberek behurcoltak néhányat más országokból, így az erszényes oposszum, a menyétek, és a patkányok is veszélyeztetik a denevérfajokat, és kihalással fenyegetik. Mostanra úgy tűnik, összefogással, és védelemmel sikerült orvosolni a rövidfarkúak esetében a problémát, de a hosszúfarkú denevér helyzete még mindig nem oldódott meg.

 

Miért került be egyáltalán egy denevér a versenybe?

Az Év Madara verseny egy olyan szavazás, amelyet évente rendeznek meg, hogy felhívják a figyelmet Új-Zéland vadon élő állatvilágára és a veszélyeztetett fajokra.

A verseny neve maori nyelven – az egyik hivatalos nyelv, amelyet Új-Zéland népe beszél – Te Manu Rongonui o te Tau, amiből a „Manu” szó jelentése „repülő lények”, így közéjük befértek a denevérek is.

Néhányan a közösségi médiában a denevérek számára nagyon szükséges PR-győzelmet látták, egy különösen embert próbáló két év után.

A versenyt minden évben megszervező Forest & Bird környezetvédelmi csoport azonban azt mondta, hogy a denevér szerepeltetése nem a koronavírus-járvány nyomán kialakult imázs helyreállítása volt.

A Forest & Bird úgy gondolja, hogy a denevérek minden egyes nap hasonló kihívásokkal néznek szembe, mint a madarak. Életüket pontosan ugyanazok a veszélyek fenyegetik, ezért – a verseny szervezői legalábbis úgy vélték – hasonlóan lehet őket is megvédeni.

"Ezeket a repülő szőrgombócokat ugyanazok a problémák fenyegetik, mint őshonos madarainkat – a ragadozók, az élőhelyeik elvesztése és az éghajlatváltozás" – mondta a Forest & Bird.

"A denevérek valójában azért kerültek fel a Forest & Bird's versenyre, hogy az embereknek legyen lehetőségük megismerni őket, hiszen történetük mostanra bejárta a világot!" – mondta Ben Paris, az Auckland Council vezető természetvédelmi tanácsadója.


A fotó forrása: Ian Davidson-Watts


Az a döntés, hogy egy denevér is lehetőséget kapott a versenyen, némi vitát váltott ki, és többen elégedetlenek voltak vele. A hozzászólók között volt olyan, aki azt mondta, hogy az ország dilis lett, és a felháborodott madárbarátok totális bohózatnak nevezték a versenyt, többen csalást véltek felfedezni a döntésben.

A tavalyi bajnok, a kākāpō viszont idén is jól teljesített, valamivel több, mint 4000 szavazattal a második helyen végzett a versenyen, míg a harmadik helyezett a tītipounamu, Új-Zéland legkisebb madara mintegy 2800 szavazatot zsebelt be.

A denevért egyébként nyilvánosan támogatta az új-zélandi Környezetvédelmi Minisztérium is.

 

 

Forrás:

bbc.co.uk

Felső kép: Ian Davidson-Watts

Tetszett a cikk?

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

SzínesVilága cikk ajánló

További magazin cikkek »

 

-->

 

SzínesVilága cikk ajánló

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »