Farsangi forgatag!

Jelmezes forgatag és jókedv. A farsangi ünnepléseket és mulatozásokat sokan kedvelik.
Vannak akik szívesen és aktívan részt is vesznek benne, míg mások inkább csak lelkes szemlélőként járulnak hozzá az ünnep sikeréhez.

Ha azonban megkérdeznénk az ünneplőket, hogy ismerik-e a farsang eredetét, többnyire csak egy fejrázás lenne a válasz.
Ebben az írásunkban megosztjuk olvasóinkkal a farsanggal kapcsolatos fontosabb ismereteket.

A farsangi szokások és események kapcsán nem csak száraz tényeket adunk közre, hanem számos érdekességet is.

Például, hogy mi a kapcsolat a busójárás és a riói karnevál között, vagy mi köze van a torkos csütörtöknek a farsanghoz. A farsang időpontja és dátumai

A farsang hossza és naptári zárónapja minden évben más és más. Ezért is soroljuk a mozgó dátumú ünnepek csoportjába.
Ennek az az oka, hogy bár a farsang világi ünnep és ősi hagyományai az pogány ókorba nyúlnak, mégis keresztény egyházi ünnepekkel van szoros összefüggésben.

Két egyházi ünnep közé ékelődik és azokhoz szorosan kötődik. Nevezetesen a vízkereszt és a húsvéti nagyböjt közé. Ennek megfelelően a kezdete mindig ugyanakkor, vízkereszt  január 6-án van.  Ezzel szemben a zárónapja annak függvényében alakul, hogy a húsvéti nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerda éppen milyen napra esik. Legkorábbi lehetséges zárónapja február 4-e, a legkésőbbi pedig március 10-e. A pontos nap meghatározása az adott évi húsvét dátumából, visszafelé számítva történik, a húsvét előtti 40. nap. 

2021-ben a farsang lezárását jelző hamvazószerda például február 17-re esik, de az előző évben február 26. volt.

(A farsangi ünnepek végének megállapításához két egymást követő napot is szoktak emlegetni. Húshagyó keddet és hamvazó szerdát. Ebben a polémiában mi nem tudunk igazságot tenni, de az írásban mi az utóbbi változatot használjuk.)