Húsvétolás


Húsvétolás
Húsvét napja tulajdonképpen csak egyetlen vasárnap (a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap), azonban megelőzi a húsvétra való felkészülés, a negyven napos nagyböjt és a nagyhét ( virágvasárnaptól- nagycsütörtök- nagypéntek - nagyszombat), a feltámadás utáni ötven nap, az ún. „húsvéti idő” pedig pünkösdig tart.
Húsvétot a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap tartjuk.
.
Húsvéti hagyományok:
- A húsvéti ételszentelés a 10. században vált szokássá.
- A színes, festett húsvéti tojások ajándékozása a feltámadásra, az újjászületésre utal.
- Világszerte elterjedt szokás a húsvéti locsolkodás, a tojásvadászat.
- A világ számos pontján tartanak körmeneteket, passió játékokat.
- A tojásgurító verseny hagyományos húsvéti játék Angliában és az USA-ban.
.
Húsvéti szimbólumok - A tojás, a nyúl és a bárány.
- A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. A tojás, a belőle kikelő madárral a sírjából feltámadó Krisztust , a pirosra festett tojás pedig Krisztus vérét jelképezi.
- A húsvéti nyúl is a termékenységet szimbolizálja, ahogyan a tojás is. A keresztény világban elterjedt szokás, hogy a nyúl hozza a húsvéti tojást, amit egy előre elkészített fészekbe rejt.
- Az ünnep másik állata a bárány, a félénkség, ártatlanság, az áldozat megtestesítője.
.
Miért éppen füstölt sonka kerül az asztalra Húsvétkor?
Köztudott, hogy a húsvét az Krisztusi újjászületés és egyben a tavaszi megújulás ünnepe. Ilyenkor zárul le a 40 napos böjt, a gazdag lakomát pedig senki nem tudja elképzelni sonka, tojás és kalács nélkül, amit régebben még a pappal is megáldattak.
Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy füstölt sonka és tojás nélkül ünnepeljük a húsvétot, de nem volt ez mindig így.
 
Tetszett a cikk?

 

 

SzínesVilága cikk ajánló

További magazin cikkek »

 

 

SzínesVilága cikk ajánló

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »