Kedvesem, ha megöregszel...

Kedvesem, ha megöregszel...


"Szóval, kedvesem, ha megöregszel...

Soha ne taníts senkinek semmit.
Még akkor se, ha biztosan tudod, hogy igazad lesz.
Emlékezz arra, hogy mennyire bosszantott téged egykoron.
Te magad is megfogadtad az idősebbek tanácsát?

Ne próbálj segíteni, hacsak nem kérnek.
Ne erőltesd senkire.
Ne próbáld megvédeni szeretteidet a világ minden balszerencséjétől.
Csak szeresd őket, és kész.

Ne panaszkodj!

Az egészségedről, a szomszédaidról, a kormányodról, a nyugdíjalapodról!
Ne 'válj át' régi veszekedőssé, a bejárati padon.
Ne várj hálát a gyerekektől. Ne feledd: nincsenek hálátlan gyerekek
- ostoba szülők vannak, akik hálát várnak a gyerekeiktől.

Ne mondj olyan kifejezéseket, mint:
"Én a te korodban... "A legjobb éveket adtam neked... ",
"Idősebb vagyok, így jobban tudom... "
Ez elviselhetetlen!

Ha unokáid vannak, ne ragaszkodj ahhoz, hogy neveden szólítsanak,
ha Nagymamának szólítanak. Ez hülyeség.
Ne pazarold az utolsó pénzed anti-aging kezelésekre.
Ez teljesen felesleges. Jobb, ha utazásra költöd azt..

Ne nézz tükörbe, és ne sminkelj egy sötét szobában.
Ne hízelegj magadnak.
És próbálj meg a lehető legelegánsabbnak tűnni.
Pontosabban elegáns, s nem fiatalos.

Hidd el, jobb ez így.
Ne próbálj mindenáron lépést tartani az idővel:
Megérteni az új technológiákat, megszállottan követni a híreket,
folyamatosan tanulmányozni valami újat, nehogy "lemaradj a korral".

Csinálj amit akarsz.
Ez szórakoztatóbb.
Milyen sikeres vagy!
Mennyi mindent tehetsz!

Ne hibáztasd magad semmiért. Bármi is történt az életedben
vagy a gyermekeid életében, te mindent megtettél.
BÁRMILYEN HELYZETBEN ŐRIZD MEG A MÉLTÓSÁGOD!
Egészen a végéig!

Tegyél meg minden tőled telhetőt kedvesem, ez nagyon fontos.
És ne feledd, ameddig élsz, valakinek szüksége van rád."

Lia Liretta


József Attila: Majd megöregszel

Majd megöregszel és bánni fogod,
hogy bántasz, – azt, amire büszke vagy ma.
A lelkiismeret majd bekopog
snem lesz emlék, melyben magadra hagyna.

Lesz vén ebed s az melléd települ.
Nappal pihensz majd, széken szunyókálva,
mert éjjel félni fogsz majd egyedül.
Árnyak ütnek a rezgő anyókára.

Az öreg kutya néha majd nyafog,
de a szobában csend lesz, csupa rend lesz;
hanem valaki hiányozni fog
a multból ahhoz a magányos csendhez.

Majd tipegsz s ha eleget totyogott
rossz lábod, leülsz. Fönn aranykeretben
áll ifju képed. Hozzá motyogod:
“Nem öleltem meg, hiszen nem szerettem.”

“Mit is tehettem volna?” – kérdezed,
de fogatlan szád már nem válaszolhat;
s ki a nap előtt lehunyod szemed,
alig várod, hogy feljöjjön, a holdat.

Mert ha elalszol, ugrál majd az ágy,
mint a csikó, hogy a hámot levesse.
S a félelem tünődik, nem a vágy,
a fejedben: Szeress-e, ne szeress-e.

Magadban döntöd el. Én fájlalom,
hogy nem felelhetek, ha kérded: él-e.
Mert elfárad bennem a fájdalom,
elalszik, mint a gyermek s én is véle.
 
József Attila: Majd megöregszel és bánni fogod, hogy bántasz
 
Kép forrása: facebook.com
Tetszett a cikk?

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

SzínesVilága cikk ajánló

További magazin cikkek »

 

 

SzínesVilága cikk ajánló

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »