Ez a gerillakertészek egyik célja, akik engedély nélkül magot vetnek, virágot, fát ültetnek olyan helyekre, ahol szerintük hosszabb távon is szükség lehet erre. Az igazi gerilla persze később is gondját viseli „kertjének”, de a másik cél, a figyelemfelkeltés akkor is sikerül, ha az akció csak ideiglenes. Nálunk inkább ez utóbbi jellemző, és a fő motiváció a sivárság, szürkeség és a szemét elleni küzdelem, vagy éppen a kátyúk miatti elkeseredettség, ahogy ez nemrég a Sirok-Bükkszék közötti 8 km-es szakaszon történt. A lakosok megelégelték a kátyúhegyeket (400-nál abbahagyták a számolást), és muskátlikat ültettek az aszfaltlyukakba. Azt nem tudom, időközben kijavították-e az úthibákat, de hogy felfigyeltek a dologra, az biztos.

Az egyhangúság ellen küzd egy másik csoport is: a kötőké, akik minden június második csütörtökén tartják a Nyilvános Kötés Világnapját. E napon a kötő- és horgolótűk szerelmesei kivonulnak a közterületekre, és gerillaakcióban felöltöztetnek mindent, amiről úgy gondolják, nem elég színes.

Ha nem elég a virág, kötnek, horgolnak azt is.

Életre kelnek a villanyoszlopok,

a padok...

a szobrok.

A képeket elnézve az igazi buli az lenne, ha a gerillakertészek és -kötészek együtt ünnepelnének! A két csoport között nyilván sok az átfedés, csak nem feltétlenül tudnak egymásról... Mindenesetre kedvenc blogjainkat is foglalkoztatja a téma, így a Furdancs blog járműveket, a Színes ötletek blog meg mindent bekötött, ami az útjába került.

Aki a kertészkedés mellett a kötéshez is kedvet kapott, kattintson a fotóra, nem bánja meg!