Amerikai idő szerint, holnap este kiderül, kik lesznek idén Oscar-díjasok. Ezért úgy döntöttem, én is együtt ünneplek a filmesekkel, és március 24-28-áig a magazin oldalra emlékek, érdekességek, furcsa, de igaz történetek kerülnek fel az Oscar-díj átadók múltjából. Mivel inkább könyveket olvasok, mint filmeket nézek, ezért ma olyan cikkel készülök, amelyben azokról a könyvekről lesz szó, amelyekből Oscar-díjas filmek készültek.

Évente több ezer új film készül és kerül bemutatásra, de csak néhány jut el a tekintélyes Oscar-díjig. Az érdekes, és izgalmas cselekmény minden nagyfilm egyik elvárása. De vajon honnan merítenek ötleteket a filmesek egy-egy történethez? Nem kell messzire mennünk, mert az elsődleges ihlet-forrás általában a könyvek között keresendő. A legtöbb esetben ugyanis a könyvek történeteit viszik a filmvászonra. Legyen szó drámáról, romantikus vígjátékról vagy thrillerről, rengeteg nagyszerű film talál inspirációt az írott művekben. Az évek során számos könyvet, színdarabot és novellát dolgoztak át filmmé, ami aztán elnyerte az év legjobb filmjének járó rangos díjat. Most ezekből a történetekből válogattam.

Ebben az írásomban 10 könyvet mutatok be, amelyekből később Oscar-díjas film készült.

Antonio Mendez – Matt Baglio: Az Argo-akció

Fotó: pics.alphacoders.com

A film az iráni túszdráma idején zajló megtörtént eseményeken alapul. Tony Mendez CIA ügynök egy filmforgatással fedett akciójáról, a Teheránban még szabadon lévő, túszul nem ejtett amerikai diplomaták kimenekítéséről szól. A sci-fi film neve volt Argo, amelynek eljátszott forgatási előkészületei miatt tudtak alapot teremteni gyanútlan kiutaztatásukhoz, a stáb tagjainak álcázva őket. Ebben az olvasmányban Tony Mendez, a CIA egykori munkatársa, aki bestseller-író is, és Matt Baglio összefognak, hogy elmeséljék egy bonyolult túszmentés lenyűgöző történetét, ami az 1970-es években esett meg.

A 85. Oscar gála nyertes filmje az Argo-akció, amely 3 díjat kapott 7 jelölésből: a legjobb film, a legjobb vágás, és a legjobb adaptált forgatókönyv. Ez a negyedik film, mely úgy kapta meg a legjobbnak járó szobrocskát, hogy nem jelölték rendezői kategóriában. Egyébként én ennél a filmnél jöttem rá, hogy Ben Affleck sokkal jobb rendező, mint színész, gyakrabban kellene a kamera mögött dolgoznia. Szerintem Ben legjobb filmje az Argo-akció.

Solomon Northup: 12 év rabszolgaság

Fotó: imdb.com

A 2014. március 2-án megtartott 86. Oscar gálán 3 díjat is elnyert a könyvből készült film. A történet cselekménye: Solomon Northup egy szabad fekete férfi, aki New York államban él feleségével és gyerekeivel, többek között hegedüléssel keresi a kenyerét. Két fehér férfi rábeszéli, hogy menjen el velük Washingtonba, ahol állítólag a cirkuszuk föl fog lépni. Solomon egy reggel leláncolva találja magát egy sötét kamrában: Eladták rabszolgának. A kereskedő Solomon kijelentésére, hogy ő szabad ember, brutális korbácsolással válaszol. A férfit eladják a déli államokba, ahol a következő években különböző, részben rendkívül brutális gazdáknál szolgál. Egyik gazdája egy ízben kis híján megöleti. Végül egy kanadai ember segítségével sikerül hírt adnia ismerőseinek, hogy hol tartják fogva. 1853 januárjában szabadul.

A film Solomon Northup 1853-ban megjelent önéletrajzán alapul. A szabad fekete férfit 1841-ben rabszolgakereskedők New York államból a rabszolgatartó Washingtonba csalták és elrabolták, csak 12 év múlva szabadult. Northup még szabadulása évében megjelentette David Wilson újságíróval együtt írt beszámolóját tapasztalatairól, ami Harriet Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója (1852) című világsikerű regénye nyomán szintén bestseller lett. Northup a következő években számos előadást tartott, 1857-től viszont nyoma veszett, még halála időpontja sem ismert.

A film 9 jelölésből 3-at szoborrá tudott váltani: legjobb film, legjobb adaptált forgatókönyv, legjobb női mellékszereplő.

Vikas Swarup: Q & A

Fotó: moviesupclose.com

Ez a cím nekünk, magyaroknak nem biztos, hogy túl sokat elárul, de ha azt mondom: Gettómilliomos, akkor minden bizonnyal sokan felkapják a fejüket. A regényt Vikas Swarup indiai diplomata 2005-ben írta, egy nyomornegyedben élő fiú történetét meséli el. S ez adta az ötletet a 2008-as Gettómilliomos elkészítéséhez, amelyet széles körben elismertek lenyűgöző, szívet melengető történetként.

A Legyen Ön is milliomos! TV vetélkedő indiai változatában egy fiatal fiú a milliós kérdéseket ostromolja és mindegyikre tudja a helyes választ. Jamal gyanúsan éles elméje mögött a műsor készítői csalást sejtenek, így – a kényszervallatás brutális eszköztárát sem nélkülözve – részletes magyarázatot követelnek a versenyzőtől. A kérdések közbeni visszaemlékezésekben feltárul a mai India nyomorúsága és egy testvérpár küzdelme az életben maradásért.

A film a 81. Oscar gálán tarolt, ahol elnyerte a legjobb film, a legjobb adaptált forgatókönyv, a legjobb fényképezés, a legjobb vágás, a legjobb eredeti filmzene, a legjobb eredeti betétdal, a legjobb hang díját is. Az összes jelölést szoborrá tudta váltani.

Cormac McCarthy: Nem vénnek való vidék

Fotó: looper.com

A Nem vénnek való vidék című regény 2005-ben jelent meg. Az 1980-as években, az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó határvidékén játszódó cselekmény egy balul elsült sivatagi drogüzlet következményeit ecseteli.

McCarthy két narratívával meséli el a történetet. Az elbeszélés egyes szám harmadik személyben szerepel a könyvben, amit egyes szám első személyű monológok szakítanak meg Bell seriff tolmácsolásában. A párbeszédekre támaszkodás és a cselekmény részleteinek vázlatos felfedése misztikus légkört kölcsönöz a műnek. Szokatlan (minimalista) módon egyetlen mondatközi írásjel sem szerepel benne.

Habár Cormac McCarthy számos regénye eljutott a filmvászonra, ez a történet az egyetlen, amely Oscar-díjat kapott.

2007-ben készült el a könyv filmváltozata, ami egyúttal az év legünnepeltebb alkotása is lett, 4 Oscar-díjat kapott a 80. Oscar gálán: legjobb film, legjobb férfi mellékszereplő, legjobb rendező, legjobb adaptált forgatókönyv. 8 jelölése volt a filmnek egyébként, és abban az évben a Nem vénnek való vidék tudta a legtöbb jelölést szoborrá váltani.

J.R.R. Tolkien: A király visszatér

A fotó forrása: imdb.com

Kedvenc íróm története természetesen nem maradhat le a listáról.

A Gyűrűk Ura egy fantasy-regény sorozat. A történet a szerző A hobbit című korábbi munkájának folytatása. 1939 és 1949 között készült és 1954-1955-ös megjelenése óta világszerte több mint 150 millió példányban kelt el. A regény a fantasy zsáner egyik alapja, a világ egyik legjelentősebb irodalmi alkotása, amely szinte minden fantasy-íróra rendkívül nagy hatással volt és hatással van ma is.        

A Gyűrűk Ura-sorozat harmadik, egyben utolsó filmje 1955-ben jelent meg A király visszatér címmel. A fantasy fikciók kiállták az idő próbáját; minden regényből film készült, bár a harmadik rész kapta a legtöbb elismerést, köztük a legjobb filmnek is megválasztották. Mint ahogy egy korábbi cikkemben említettem már, A király visszatér gyakorlatilag történelmet írt.

A 2004-es, 76. Oscar gálán összesen 11 Oscar-díjra jelölték a filmet, és az összes jelölést trófeára tudta váltani: legjobb film, legjobb rendező, legjobb adaptált forgatókönyv, legjobb jelmeztervezés, legjobb látványtervezés, legjobb vizuális effektusok, legjobb hangkeverés, legjobb vágás, legjobb smink és maszk, legjobb filmzene, legjobb filmdal. Így a Gyűrűk ura: A király visszatér című része benne van abban a 3 filmben, ami a legtöbb díjat nyerte eddig az Oscar gálákon. Csak a Ben Hur és a Titanic érte el ugyanezt a sikert. Viszont A király visszatér még másban is kiemelkedett a többi közül: ez volt a legelső fantasy film, ami hazavitte a legjobb filmnek járó trófeát. Érdekesség még ezzel kapcsolatban, hogy a 3 részt összesen 30 Oscar díjra jelölték, és abból 17-et meg is kaptak. Így az első két rész is felférhetne erre a listára. Ráadásul egy trilógia esetében másodszor fordult elő, hogy a harmadik részt legjobb film kategóriájában Oscar díjra jelölték, és sikerült is azt megnyernie.

Winston Groom: Forrest Gump

Fotó: hollywoodreporter.com

A történet Winston Groom 1986-ban kiadott regényén alapszik, alcíme: „egy együgyű fickó feljegyzései”. Kennedy és Johnson elnöksége, a vietnámi háború, a Watergate-botrány és más történelmi események egy 75-ös IQ-val rendelkező alabamai férfi szemszögéből bontakoznak ki, akinek egyetlen vágya, hogy újra találkozhasson gyermekkori szerelmével. Egy déli államokbeli fiú, Forrest Gump rögös életútjáról szól a történet. Forrest gyenge szellemi képességei ellenére mégis sikert sikerre halmoz, de képtelen felfogni dicsőségeit.

Forrest Gump a ma már klasszikusnak számító szeretett film szerethető főszereplője. A film 1995-ben, a 67. Oscar gálán 13 jelölést kapott és abból 6 díjat vitt haza: legjobb film, legjobb férfi főszereplő, legjobb rendező, legjobb vágás, legjobb képi effektusok, legjobb adaptált forgatókönyv.

Thomas Keneally: Schindler listája

Fotó: netflix.com

A Schindler listája egy történelmi regény, amelyet az ausztrál Thomas Keneally írt, és 1982-ben jelent meg. Oscar Schindler német náci üzletember, a náci párt tagja, aki a második világháború idején közel 1200 lengyel zsidót mentett meg a holokauszt alatt. A szóban forgó "lista" a kivégzésre ítélt zsidók névjegyzékére vonatkozik, amelyet papírra vetettek, és amelynek átadását maga Oscar Schindler kérte. Az eredeti angol változatban egyébként nem a lista szó szerepel, hanem bárka, tehát így: Schindler bárkája.

A könyvből készült film egyszerre vált anyagi sikerré és hét Oscar-díj nyertesévé a 66. Oscar-gálán, 1994-ben. Összesen 12 jelölést kapott, és abból 7-et meg is nyert: legjobb film, legjobb rendező, legjobb operatőr, legjobb adaptált forgatókönyv, legjobb látványtervezés, legjobb vágás, legjobb eredeti filmzene.

Thomas Harris: A bárányok hallgatnak

Fotó: comingsoon.net

Mind a könyv, mind a film elképesztő sikert aratott. Az eredetileg 1988-ban megjelent, majd 1991-ben filmmé adaptált thriller meggyőzte a közönséget és a szakmát is. A könyv a New York Times listáján az első számú bestseller volt, míg a film 1991-ben az év legjobb filmje lett.

Dr. Hannibal Lecter az Egyesült Államok egyik legveszélyesebb pszichopata sorozatgyilkosa. Már hosszú évek óta szigorúan őrzött elmegyógyintézetben él, de most az FBI-nak hirtelen kell a segítsége. Valaki ugyanis Lecter módszereit utánozza, és remélik, hogy a pszichiáter a segítségükre tud lenni az elkapásában. Az FBI a fiatal és okos Clarice Starling különleges ügynököt bízza meg, hogy férkőzzön Lecter közelébe, és próbálja meg rávenni a segítségre. Nincs könnyű dolga, hiszen Lecter hihetetlenül intelligens. Kettejük kapcsolata hamarosan amolyan oda-vissza pszichoanalízissé válik, melyben mindketten megpróbálják lelkileg legyőzni a másikat. Lecter megpróbál a nő legféltettebb titkaihoz férkőzni, segítségéért cserébe az ügynöknőnek fel kell tárnia múltját és félelmeit.

A film a 64. Oscar-gálán, 1992-ben 5 Oscar-díjat nyert 7 jelölésből: legjobb film, legjobb férfi főszereplő, legjobb női főszereplő, legjobb rendező, legjobb adaptált forgatókönyv.

Mario Puzo: A Keresztapa

Fotó: theringer.com

A Keresztapa Mario Puzo amerikai író regénye, amely eredetileg 1969-ben jelent meg. Egy kitalált szicíliai maffiacsalád történetét meséli, akik az USA-ban telepedtek le. A család feje Don Vito Corleone, aki az olasz maffia szinonimája lett. A regény az 1945-től 1955-ig terjedő időszakot fedi le, valamint betekintést nyújt Vito Corleone háttértörténetébe, gyermekkorának kezdeteitől felnőttkoráig.

Ahogy az olasz maffia konzervatív, szigorúan patriarchális hierarchiájában, úgy a filmben is a családfő helyezkedik el a középpontban. Ő a keresztapa, aki a New York-i olasz közösség hozzá tartozó része felett totális hatalommal rendelkezik: semmi nem történhet a tudta és beleegyezése nélkül. Az amerikai társadalomból kiábrándult, hagyományaira büszke olasz közösség egyedül rajta keresztül képes érdekei érvényesítésére, amiért cserébe a Don megkérdőjelezhetetlen hűséget követel meg.

A film Oscar-díjas menete nem volt túl sikeres, mert tizenegy jelölésből csak hármat tudott megszerezni a 45. Oscar-gálán, 1973-ban: a legjobb adaptált forgatókönyv, a legjobb film és a legjobb férfi főszereplő díját. Ez utóbbi átvételét azonban Marlon Brando visszautasította az amerikai őslakosokkal szembeni politikai diszkrimináció ellen tiltakozva. Nino Rota jelölését pedig –, aki a Keresztapa zenéjéért kapott volna elismerést, legjobb eredeti filmzene kategóriában –  visszavonták, miután kiderült, hogy Rota az 1958-as Fortunella című film zenéjét használta fel.

Maria Augusta Trapp: A Trapp család

Fotó: bbc.com

Trapp báró, az osztrák császári és királyi hadiflotta kapitánya özvegyi sorsra jut. Hét gyermekét Salzburg közeli kastélyában nevelőnők sokasága próbálja rendre szoktatni, ám minden kísérlet kudarcot vall – a virgonc gyerekek jóvoltából. A reménytelennek tűnő helyzetet egy új nevelőnő, az apácanövendék Mária nővér oldja meg, aki varázslatos egyéniségével, humanizmusával és zeneszeretetével hamar belopja magát a gyerekek és Trapp báró szívébe…

Ismerős a könyv története és címe? Ha esetleg nem, akkor minden bizonnyal a belőle készült film címe ismerősen fog csengeni: A muzsika hangja.

A film összesen 10 jelölést kapott a 38. Oscar-gálán, 1966-ban, és abból 5-öt tudott szoborrá változtatni: legjobb rendező, legjobb vágás, legjobb zene, legjobb hang, legjobb film. A muzsika hangja film egyébként minden idők 10 legjobb filmje között is ott van.

De óvatosan, ha olvasni is szeretnéd a könyvet, és meg is néznéd a filmet. A közönség szerint a két történet csak részben egyezik.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: imdb.com