10 ritkán hallott történet Szegedről

A szegedi papucs, a paprika, a szalámi, a Tisza, a Dóm és a Széchenyi tér jut a legtöbb ember eszébe a napfény városának hívott alföldi településről. Az ide kirándulók pedig általában a belváros ismert helyeit keresik fel. Pedig sok érdekességet találtok még ebben a hangulatos városban.

Szeged újrafelfedezéséhez profi segítőm akadt, Hódi Nóra személyében, aki úgy ismeri a várost, ahogy csak kevesen. Tartsatok velünk a szegedi belvárosi sétára, egy kicsit másképp!

A város érdekes történelmi ereklyéje egyetlen dolog, mégis több helyen találkozhattok vele Szegeden.

1. Két helyszínen is látható a Doberdói szederfa

A Hősök kapuja mára visszanyerte eredeti formáját. Aba-Novák Vilmos festette meg az ország akkoriban legnagyobb freskóját. Ám mi most csak egy érdekességét néztük meg külön, a doberdói fát ábrázoló festményt.

A szederfa (Montellói fa) az 1916-ban hősies küzdelmet vívó 46. gyalogezrednek állít emléket. A híres fa mindent átélt, törzsével védte a katonákat, miközben körülötte szinte holdbéli tájjá vált a környék, de a fa nem adta fel és újra kihajtott. Egy évig élt még, majd kiszáradt. A katonák hálából magukkal hozták a kitartás, élni akarás jelképévé vált növényt.

A fa az első világháborúban nagy utat tett meg, szekéren utazott a Doberdo-fennsíkon található San Martino del Carso városától egészen Szegedig. Ma a Fekete Ház emeletén láthatjátok.

Utunk következő állomás a székesegyház, amely természetesen kihagyhatatlan látnivaló, de most már más látványosságokkal is vár. Ezért mi elsősorban az újdonságokat kerestük fel.

2. Megnyílt a szegedi Dóm látogatóközpontja és a Dömötör torony

Az 1879-es nagy tiszai árvíz után a város képviselő testülete fogadalmat tett, hogy az újjáépítés emlékére egy monumentális templomot épít.

A székesegyház felszentelésére végül 1930 októberében került sor.

Mára a város jelképévé vált a mintegy ötezer ember befogadására alkalmas impozáns Fogadalmi templom, melyet most felújítva nézhetünk meg. Újdonság, hogy a toronyba is fel lehet menni, ám aki nem vágyik a magasba, mindenképpen nézze meg a nemrégiben megnyitott altemplomot vagy a különlegességeket kínáló kis boltot. Ráadásul az új látogatóközpontban kiállítóhelyeket is kialakítottak, érdemes egy kis nézelődésre ide is betérni

A felújításból szerencsére nem maradt ki a Dömötör torony sem, amelyben az Aba Novák Vilmos által festett faliképet ezentúl csoportosan meg lehet nézni, előre egyeztetett időpontban, egy séta keretében, amelyben megmutatják a belvárost, a templomot és a Dömötör tornyot is.

Szeged híres lakóit is érdemes megidézni. Ráadásul ehhez nem is kell messzire menni.

3. Gárdonyi Géza, mint szegedi párbajhős

Kevesen tudják, hogy az író három évig itt dolgozott, többek között a Szegedi Napló szerkesztőségében. Sőt, kalandos életet élt, és bár tiltották, mégis többször párbajozott, emiatt fogházba is került.

1888 őszén érkezett a városba, és 1891 nyaráig volt szegedi lakos az író. Ennek emlékét egy emléktábla őrzi a Szegedi Akadémiai Bizottság székházánál (a Dóm mögött), amely régen a Hungária Szálló volt, benne pedig egy híres kávézó működött. Szívesen járt ide az egri remete, akit az itteni írók barátságukba fogadtak.

4. Mikszáth Kálmán, aki itt futott be

Az író pályája nehezen indult, mivel stílusa elütött a kor megszokott írásmódjától. Hiába jelentek meg az elbeszélései, hiába dolgozott újságoknak, nem igazán figyeltek fel rá.

1878-ban érkezett Szegedre, ahol a Szegedi Napló újságírója lett. A nagy árvíz idején ő is itt élt, és ez a katasztrófa, meg az utána következő időszak bőven adott megírni való témát. Karcolatai, Tisza Kálmán és kormány ellenes írásai népszerűvé tették.

Az árvíz érkezésekor épp a szerkesztőségben volt. Mikor ment volna vissza lakásába, akkor tudta meg, hogy jobb, ha nem indul el, mert a háza már vízben állt.

Az itt töltött időszakra egy emléktábla emlékeztet

5. Móra Ferenc, aki ezer szállal kötődött Szegedhez

A Belvárosi híd lábánál, a múzeum előtti parkban áll Móra szobra. Érdekesség, hogy az író „csak” egy mellszoborként látható, míg a mellette lévő alak egy teljes figura. Az ülő alakot, aki Móra Ének a búzamezőn című művének egyik főszereplője, Kotormány János hivatalszolgáról mintázta Tápai Antal szobrászművész.

A szobrot kalandos körülmények között avatták fel. Bár a mű 1938-ra elkészült, ám ünnepélyes leleplezését állandóan halogatták a város vezetői a politikai légkör miatt. Végül a szobrász maga tépte le a leplet 1939-ben, de a hivatalos avatásra csak 1946-ban került sor

.

Móra sok szálon kötődött Szegedhez. Az 1900-as években került ide, dolgozott a Szegedi Naplónál, amelynek később főszerkesztője is lett. 1904-től a Somogyi Könyvtárban könyvtáros, a Közművelődési Palotában tisztviselő volt. 1917-től pedig ő igazgatta a Múzeumot. Móra Ferenc 1934-ben Szegeden halt meg.

6. Dankó Pista az első cigány, aki Európában szobrot kapott

A híres zenész, nótaszerző emlékére 1912-ben Margó Ede szobrászművész készítette el a szobrot, amely a Stefánián, a Hungária előtt áll.

A szoborhoz egy legenda is kapcsolódik. Azt mondják, hogy a kezében lévő hegedű húrját megpendíti, ha egy szűz lány elmegy előtte.

A Szegeden eltemetett Dankó Pista több mint 400 dalt írt, de jó pár népszínmű betétdala is az ő nevéhez fűződik. Első dalait Blaha Lujza énekelte el, hatalmas sikerrel.

Az 1903-ban, Budapesten tüdőbajban meghalt zenész a szegedi tanyavilágban született, pályája is innen indult. Holttestét díszmenet vitte a fővárosból Szegedre.

Sétánkon kiderült, hogy Szeged a szobrok városa is. Számtalan helyen díszítik a parkokat, köztereket, sétányokat de még udvarokat is. Jó pár alkotás híressé, sőt kultikussá vált. Nem véletlen, hogy mi is felkerestünk néhány nagyon különleges, és érdekes történetű alkotást.

7. A dicsőséges aranycsapat, mely zarándokhellyé vált

Szeged egyik kedvelt sétálóhelye a Tisza-parti árnyas sétány. Igazi andalgó, merengő hely, ahol jó leülni és csak nézni a folyót, vagy megállni egy baráti csevegése. Mi is ezt tettük, így tudtam meg, hogy Szegeden emlékműve van a 6:3-nak

.

A Tisza-parton álló kompozíció a dicsőséges magyar-angol 6:3 győzelem előtti tisztelgés, melyet Kalmár Márton szegedi szobrász - az eddigi egyetlen szegedi származású magyar gólkirály, Kalmár György fia - készített 2003-ban.

Ezt a szobrot sem kímélték, tán a színesfémgyűjtők, tán a lelkes rajongók, de többször is alaposan megrongálták a focilabdát és focicipőket mintázó alkotást.

A szobor kultikus hely lett. Szívesen fotózkodnak itt a turisták is. Puskás Öcsi halálakor pedig a szegediek itt rótták le kegyeletüket, számtalan mécsest gyújtottak talapzatánál.

8. A fiatal lány a Kalap alatt Párizsban is hatalmas siker lett

Már kifényesedett a pad az ücsörgő és ábrándozó lányalak mellett. Nem véletlen ez sem, hiszen aki erre jár, szívesen tölt el pár percet társaságában.

A folyóparton, a Korányi fasorban ül Lapis András szobra. A kalapos hölgyként ismert alkotás 1975-ben készült el, de csak 1992-ben avatták fel

A szobor a művész első bemutatkozó kiállítására készült gipszből. Ezt öntötte később bronzba, és ennek alapján készült el a második példány Párizsba.

9. A bicikliző Einstein Szegeden

A Dóm mögött, az Akadémiai Bizottság székházának hatalmas és igen nehéz kapuját érdemes kinyitni. Nyugodtan besétálhatunk, hiszen az udvaron vár minket Einstein, mosolyogva, kerékpárját tekerve.

A bronzszobor Bánvölgyi László alkotása, aki egy 1933-as fekete-fehér Kaliforniában készült fotó alapján álmodta meg az itt látható művet.

A szobor elkészülte után a nagyszülők kiskertjébe került, ahol a többi alkotásokkal együtt sorsára várt. Innen jutott el aztán 1994-ben mostani helyére.

10. Az ikonikussá vált Lófara

Sok-sok évvel ezelőtt egy helyet kerestem, és útbaigazítóm csak ennyit mondott: menj a Lófarához. Valószínűleg nagyon értetlen arcot vághattam, mert nevetve mondta el végül az utcanevet.

A Tisza Lajos körút egyik terecskéjét ugyanis a helyiek csak Lófarának hívják. A nevét a 3. honvédezred emlékére állított szoborról kapta. A ló és lovasa a SZTE Állam- és Jogtudományi Karának mutatja a farát. Mellette található Szeged egyik legszebb szecessziós épülete, a REÖK palota

.

Bár a szobor míves, mi inkább a tér csodás épületeit néztük meg. De ez már egy másik történet. Sétánk itt még nem ért véget, ígérem, folytatjuk.

Forrás: szerektlekmagyarország.hu