Az utolsó párbaj, Matt Damon és Adam Driver főszereplésével, Jean de Carrouges lovag és Jacques Le Gris földesúr közötti végzetes párbaj történetét meséli el, ami 1386-ban történt meg. Bár a film hollywoodi fikciónak tűnhet, valójában igaz események beszámolóin alapul: a Carrouges feleségét ért szörnyű támadást követően került rá sor.

Közös úton

Jean de Carrouges francia lovag volt, aki Pierre d'Alençon gróf (a filmben Ben Affleck alakítja) vazallusaként (hűbéres) kormányozta a normandiai birtokokat, és Jean de Vienne admirális vezetésével számos hadjáratban szolgált az angolok és az Oszmán Birodalom erői ellen. Régi barátja, Jacques Le Gris, akivel együtt csatlakoztak a gróf udvari köréhez. Az 1370-es évek elején Carrouges megházasodott, feleségül vette Jeanne de Tilly-t, és a nő hamarosan világra is hozta közös fiúgyermeküket, akinek keresztapja Le Gris lett. Sajnos, azonban egy szörnyű tragédia történt: felesége és gyermeke meghalt, és a férfi így örökös nélkül maradt.

Az egykor erős barátság felbomlik  

Jean de Carrouges és Jacques Le Gris kapcsolata hamarosan romlani kezdett, mert Le Gris nagyon gyorsan a gróf kedvence lett, személyiségének és műveltségének köszönhetően. Ráadásul a gróf pénzt és földet is ajándékozott neki. Bár családja révén de Carrouges számított jobb sorból valónak, hiszen Le Gris se vagyont, se nevet nem örökölt, később azonban ez változott, hiszen a grófnak köszönhetően Le Gris egyre feljebb jutott a ranglétrán, és ez idővel az anyagi helyzetén is meglátszott.

Mivel de Carrouges úgy gondolta, az egyetlen értéke a neve, ezért újraházasodott. 1384-ben feleségül vette Marguerite-et, és a pár részt vett egy partin, amit Carrouges és Le Gris közös barátja tartott. A partin Le Gris is megjelent. Úgy tűnt, a két férfi közötti problémák feledésbe merültek, öleléssel üdvözölték egymást. Carrouges pedig arra kérte Marguerite-et, hogy csókolja meg Le Grist „a megújult béke és barátság jeleként”. Még mindig vita tárgyát képezi, hogy akkor, ott valóban véget vetettek-e a vitának, vagy ez csak egy megjátszott jelenet volt kettejük között.

Mindenesetre az tény, hogy a gróf tovább segítette Le Gris-t, akinek egy olyan birtokot is odaajándékozott, ami Carrouges hozománya lett volna a második házassága révén. Carrouges perrel próbálta megtartani azt, ami az övé, de veszített, és így a generációk óta családjához tartozó helyőrséget is elbukta. Nem csoda hát, ha Carrouges végül a háborúzásban lelte örömét, különböző hadjáratokhoz csatlakozott, hogy helyreálljon anyagilag. Hazatérve pedig az utódnemzéssel próbálkozott. Fenti tények csak az első lépések voltak, amelyek végül a két férfi rivalizálásához vezettek. Ezt már csak tetézte az, hogy Le Gris kapta meg Carrouges helyett azt a tisztséget, amire ő húsz éve várt, és természetesen ezt is Pierre d’Alençon közbenjárásával sikerült a férfinak elérnie.

Matt Damon és Adam Driver Jean de Carrouges és Jacques Le Gris szerepében, Az utolsó párbajban, 2021.

(A fotó forrása: MePrDB / MovieStillsDB)

Förtelmes bűncselekmény vádja

Le Grist a találkozásuk után azonnal elvarázsolta Carrouges szép, fiatal felesége. 1386 januárjában Carrouges-t lovaggá ütötték, ezt követően pedig Párizsba utazott, hogy felvegye jutalmát a királytól a háborúban tett szolgálataiért. Marguerite-t, a feleségét anyjára bízta családjuk kastélyában, Capmesnilben. Le Gris számára ez volt a tökéletes alkalom, hogy elcsábítsa a nőt.

1386. január 18-án a Carrouges kastélyban kopogtattak az ajtón. Marguerite egyedül volt, mert anyósa és annak szolgái távol voltak otthonuktól, a nő a szolgákat is magával vitte bevásárló körútjára. Amikor a nő ajtót nyitott, Le Gris egyik hű emberét, Adam Louvel-t látta az ajtóban. A férfi bement a kastélyba, és kérte a nőt, hadd melegedjen a tűz mellett. Miután leült, azonnal a témára tért, és beszélt a nőnek Le Gris iránta érzett vonzalmáról: „A zsellér szenvedélyesen szeret téged, bármit megtesz érted, és nagyon vágyik téged látni.” Mielőtt Marguerite-nek lehetősége lett volna leállítani a férfit, hogy hagyja abba a beszédet, az időközben besurranó Le Gris a nő mögé lépett, és felkényszerítette a lépcsőn, majd Louvel segítségével megerőszakolta őt.

Jodie Comer, mint Marguerite de Carrouges Az utolsó párbajban, 2021.

(A fotó forrása: MePrDB / MovieStillsDB)

Az erőszakot követően Le Gris figyelmeztette a nőt: − „Hölgyem, ha elmondja bárkinek, mi történt itt, megszégyenül. Ha a férje megtudja, megölheti önt. Ne mondjon semmit, és én is csendben maradok." Le Gris fenyegetéseitől nem riadt vissza, Marguerite azt mondta, nem fogja eltitkolni a történteket. Ez csupán nevetést váltott ki támadójában, aki egy zsák érmét dobott a nőnek, és azt mondta, hogy a barátai alibit biztosítanak neki.

Carrouges három-négy nappal később hazatért. Amikor kettesben maradtak, Marguerite elmesélte neki, mit tett Le Gris, és kérte férjét, hogy álljon bosszút. Mindez egy olyan korban történt, amikor egy nő nem védhette meg magát, nem perelhette be azt az embert, aki őt megerőszakolta. A középkorban egy megerőszakolási ügyre elsősorban „tulajdon elleni rongálásként” elkövetett bűnként tekintett a jog, tehát az áldozat nem volt fontos. A férj volt a sértett, hiszen az ő tulajdonát – ez esetben a nőt – bántották, így őt érte kár, nem a feleséget. A férj legnagyobb problémája pedig a sértettség, és nem az, hogy megvédje felesége becsületét. Ezért aztán, ha Marguerite próbálkozik a perrel, nem is vették volna komolyan, csak akkor foglalkoztak volna az üggyel, ha a férje, vagy az apja viszi az ügyet a bíróságra. Így hát nem volt más megoldás Marguerite számára, mint hogy férje döntésére kellett hagyatkoznia.

Isten ítélete

Carrouges azonnal cselekedni kezdett, és először Pierre grófnál próbált igazságszolgáltatást kérni, elmondta neki, hogy feleségét, Marguerite-t Le Gris megerőszakolta. Szavai nem találtak meghallgatásra, Le Gris ugyanis szoros kapcsolatban állt a gróffal. Pierre minden vád alól felmentette Le Gris-t, és azzal vádolta Marguerite-t is, hogy kitalálta vagy akár "megálmodta" a támadást. Carrouges viszont nem állt meg itt, kérvényt nyújtott be a francia bírósághoz, amelyet VI. Károly király vezetett, és ellenfelét párbajra hívta ki. Addigra már elterjedt a hír, ezért foglalkozni kellett az üggyel, nem lehetett csak úgy szőnyeg alá söpörni.

Matt Damon, mint Jean de Carrouges Az utolsó párbajban, 2021.

(A fotó forrása: MePrDB / MovieStillsDB)

A francia bíróság hónapokig vizsgálta az esetet. Marguerite ugyan igazat mondott kihallgatásakor, de egy információt elhallgatott: nem sokkal megerőszakolása után állapotos lett. A középkorban az volt a tévhit, hogy egy nő csak abban az esetben eshet teherbe, ha élvezi a szexuális érintkezést. Mivel pont a terhessé válás időpontjában a férj nem tartózkodott otthon, ezért ha a terhessé válás idejének számításai pontosak voltak, akkor egyértelműen nem lehetett megállapítani azt, hogy a nő a férje, vagy Le Gris gyermekét hordja-e a szíve alatt.

Le Gris a bírósági tárgyalásra egyetlen tanút tudott felkutatni, akit egy másik ügyben szintén nemi erőszakkal vádoltak. Mivel emiatt sem Le Grisnek, sem Carrougesnek nem volt rendes bizonyítéka: csak a szavuk egymás ellen, ezért az isteni igazságszolgáltatás, vagyis a párbaj maradt az egyetlen megoldás. Az akkori világban ezeket a párbajokat „Isten ítélete” címen emlegették, és azt gondolták, a végeredmény Isten döntése, így tehát a vesztes halála elég bizonyíték arra, hogy ő a bűnös. Mindezek ismeretében végül a parlament is belátta, hogy nincs más választás, engedélyezni kell a párbajt.

Párbaj életre halálra

Le Gris és Carrouges párharcára 1386. december 29-én került sor. Eredetileg novemberben lett volna, de a király is részt akart rajta venni, és az az időpont nem volt jó neki. Az esemény a nyilvánosság bevonásával zajlott, VI. Károly francia király vezényelte le. Marguerite – aki addigra már egy fiúgyermeknek adott életet – is ott volt, feketébe öltözve. Bár a filmben végignézte a párbajt, a valóságban egy szekéren szállították őt a helyszínre, de a király megparancsolta, hogy vigyék el onnan, így nem láthatta az összecsapást. A nő tudta, hogy ha a férje veszít, akkor őt máglyán égetik el, mint bűnöst, hiszen akkor úgy tekintenek rá, mint aki hazudott a szexuális erőszakról.

Adam Driver Jacques Le Gris szerepében Az utolsó párbajban, 2021.

(A fotó forrása: MePrDB / MovieStillsDB)

A párbaj kezdete előtt Carrouges a feleségéhez fordult, és kérte, ha nem mondott igazat, akkor azt most mondja el. Történetét még megváltoztathatja: „Hölgyem, az ön állításai alapján kockára teszem az életemet a Jacques Le Gris-szel vívott harcban.” A nő viszont azt válaszolta: „Uram, ez így történt meg, ahogy mondtam, és bátran küzdhet, mert az ügy így igazságos.”

A párbajról öt korabeli beszámoló is napvilágot látott, amelyek közül az egyik Le Gris ügyvédje, Jean Le Coq által lett elmesélve. Úgy tűnik, Le Gris volt az első, aki megsebezte ellenfelét úgy, hogy kardját Carrouges combjába szúrta. A férfit azonban a súlyos sérülés nem állította meg, hanem még jobban feltüzelte. Carrouges küzdőtapasztalata lehetővé tette a megsebzett férfi számára, hogy megfordítsa az eredményt, és gyorsan fölénybe is került, Le Grist a földre lökte, bár egy visszaemlékezés szerint a férfi az ellenfele vérén csúszott el. A férfi nem tudott felemelkedni páncélja súlya miatt, Carrouges pedig felszólította arra, hogy vallja be a bűnét. Le Gris természetesen visszautasította ezt, és kijelentette: „Isten nevében, a lelkem veszedelmében és kárhoztatásában ártatlan vagyok a bűnben.” Le Gris kivégzése kegyetlen volt, és sokáig tartott. Carrouges csak nehezen talált rést a férfi páncélján, így nem volt könnyű halálos ütést mérni ellenfelére. Hogy a nyakán, vagy a combján érte-e a halálos seb, arról máig megoszlanak a vélemények.

Jodie Comer, mint Marguerite de Carrouges Az utolsó párbajban, 2021.

(A fotó forrása: oxanalf / MovieStillsDB)

Mivel Carrouges nyerte a párbajt, ezért a középkori hagyományoknak megfelelően megállapították: a nő igazat mondott, és Le Gris volt a bűnös. Le Gris holttestét felakasztották tehát az akasztófára, ezzel jó hírnevétől végleg megfosztották. Pierre gróf sosem bocsátotta meg Carrougesnek, hogy megölte kedvencét, ezért amikor később Carrouges vissza akarta szerezni azokat a birtokokat, amik eredetileg a családjához tartoztak, a gróf rajta tartotta a kezét, hogy ne kaphassa meg.

A hírnév helyreállt

A Le Gris elleni győzelmet követően Carrouges és feleségének hírneve tekintélyt és gazdagságot szerzett nekik, és ebben az időszakban alaposan megszedték magukat. Franciaországban azonban voltak, akik még mindig kételkedtek abban, hogy a nő igazat állított. Ezek a kétségek a mai napig is fennállnak, mint ahogy olyan hírek is, amelyek természetesen nem valósak. Sokan állították, hogy Marguerite hazugságának egyik bizonyítéka az, hogy – habár ismét visszanyerte jó hírnevét – mégis elhagyta férjét, és egy kolostorba költözött szégyenében. Ez természetesen nem igaz. A következő három évben Jean-nek és Marguerite-nek még két gyermeke született, és Párizsban, majd Normandiában telepedtek le.

Jelenet a filmből.

(A fotó forrása: 20th Century Studios / YouTube)

A felvilágosodás idején élők is előnyben részesítették Le Gris vallomását Marguerite állításaival szemben. Ide tartozott Voltaire és Diderot is, akik elítélték a férfi „barbár és igazságtalan harci tárgyalását”, amely „a középkor állítólagos tudatlanságának és kegyetlenségének” példája volt. Sokan vitatják ezt a gondolatmenetet, ami szerintük nem szól másról, mint hogy az értelmiségiek megváltoztassák a történelem eseményeit.

Habár Carrouges súlyosan megsérült a párbajban, sikerült felépülnie, és a király egyik kedvenc lovagja lett, igazi középkori hírességgé vált a feleségével együtt. A férfi egy évtizeddel később halt meg a keresztes háborúban, Marguerite másfél évtizeddel élte túl a férjét. Sosem házasodott újra.

Az utolsó párbaj

Miért viseli Az utolsó párbaj címet a film, ha mégsem ez volt az utolsó? Habár a középkorban rendszeresen oldották meg a férfiak problémáikat párbaj útján, Le Gris brutális kivégzése láttán megtiltották az isteni igazságszolgáltatás címen futó további párbajokat. Más típusú párbajra volt lehetőség, de Isten ítéletére nem. A középkorban ez a párbajtípus olyan eseteknél fordult elő, amelyeknél nem álltak rendelkezésre kézzel fogható bizonyítékok, az egyik ember szava állt egy másik ember szavával szemben, és így lehetetlen volt eldönteni, hogy kinek van igaza. Mivel abban a korban úgy gondolták, hogy Isten vigyáz arra, és gondját viseli annak, aki igazat mond, biztosra vették, hogyha párbajra küldik a vádlót és a vádlottat, a győztes az lesz, aki az igazságot állítja.

Még több érdekes, megható történetért látogass el Napi 1 Story magazinunkra is!

Forrás:

wikiterhal.com

thevintagenews.com

Felső kép: MePrDB / MovieStillsDB