Székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta Békéscsaba volt.

A Békéscsabai járás Békés vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Békéscsaba. Területe 636,16 km², népessége 85 454 fő, népsűrűsége 134 fő/km² volt a 2012. évi adatok szerint. Három város (Békéscsaba, Csorvás és Újkígyós) és 6 község tartozik hozzá.

A Békéscsabai járás 1918-ig egyike volt az egykori Békés vármegye járásainak, székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta Békéscsaba volt. Mivel Békéscsabán kívül csak Újkígyós tartozott hozzá, ezért az előbbi várossá alakítását követően a járás megszűnt, Újkígyóst pedig a Gyulai járásba osztották be.

Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba (szlovákul: Békešská Čaba, németül: Tschabe, románul: Bichișciaba), megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye. Mérete alapján Magyarországon középvárosnak, európai szinten kisvárosnak tekinthető. A Békéscsabai járás és a Viharsarok központja, az ország 17. legnépesebb települése, a Dél-Alföldön a harmadik. Első írásos említése 1332-ből származik. A török időkben elpusztult, így teljesen újra kellett telepíteni. Az egykoron „Európa legnagyobb falujának” nevezett település mára már rendezett külsejű várossá vált. A város híres gasztronómiai különlegességeiről és rendezvényeiről, például a hungarikumnak számító csabai kolbászról és az erre alapozott fesztiválról. Ugyancsak itt rendezték meg Magyarország leglátogatottabb sörfesztiválját is, azonban ez átkerült Gyulára.

forrás:hu.wikipedia.org