Település:
Veszprém megye, Veszprém


Laczkó Dezső Múzeum


A múzeum kétemeletes épülete a belváros szélén, az Erzsébet-ligetben található. Földszinti előcsarnokában Csikász Imre szobrai láthatók, a lépcsőházban Rhé Gyula régész plakettje (Orr Lajos műve) és számos más szobor található.

Laczkó Dezső Múzeum Veszprém és Veszprém vármegye legjelentősebb múzeuma. A mintegy 260 ezer műtárgyat, 250 ezer dokumentumot és fényképfelvételt, 24 100 könyvet és 12 800 periodikát őrző, a város és Veszprém vármegye történetét bemutató intézményt kezdetben Veszprém Vármegyei Múzeumnak, majd 1951-től Bakonyi Múzeumnak hívták; 1990. március 1-je óta Laczkó Dezső nevét viseli.

A múzeum kétemeletes épülete a belváros szélén, az Erzsébet-ligetben található. Földszinti előcsarnokában Csikász Imre szobrai láthatók, a lépcsőházban Rhé Gyula régész plakettje (Orr Lajos műve) és számos más szobor található. A híres bakonyi kavicsfogú álteknős, a Placochelys placodonta felfedezője, Laczkó Dezső geológus, piarista tanár volt a múzeum első igazgatója.

Története

Laczkó Dezső Múzeum: Homlokzatrészle

t

Laczkó Dezső Múzeum: Homlokzatrészlet

Elsőként 1873-ban merült fel annak az ötlete, hogy Veszprém vármegye saját múzeummal rendelkezzen. Az akkori gondolatok azonban múzeumi szervezetté vagy gyűjteménnyé nem értek meg, s csak mintegy harminc év múltán kerültek ismét a közvélemény érdeklődési körébe.

A múzeum alapításának előzményei

Az önálló múzeum gondolata a balácapusztai ásatások nagy mennyiségű és nemzetközi jelentőségű római kori leletanyagának feltárása kapcsán merült fel ismét.

Az önálló épület ügyét három jelentős tényező befolyásolta. Egyrészt a kornak azon törekvése, mely különböző közművelődési szervezetek és intézmények létrejöttét ösztönözte. Ehhez társult az a sajátos helyi körülmény, amely sürgető városrendezési teendők ellátására – elsősorban a város főterének kialakítására, utcanyitásokra stb. – irányult. A századfordulón ennek fő szószólója Veszprém egyik leggazdagabb polgára, Óvári Ferenc takarékpénztári igazgató volt, s az elképzelést a város vezetői és tehetős polgárai is támogatták. A harmadik körülmény némiképp kapcsolódik az előzőhöz, mert a város főteréül kiszemelt Piac téren álló Nemzeti Kaszinó megszüntetése, más funkcióra történő igénybevétele, s egy új kaszinó más helyen való létesítése városrendezési feladatokhoz kapcsolódott. Az új kaszinó létesítésének kérdése összekapcsolódott a színház és a múzeum építésével.

A Múzeumegylet alapításayei Múzeumi Egylet, amelynek elnökévé dr. Fenyvessy Ferenc főispánt választották. Az események ezzel felgyorsultak: két napra rá a vármegye törvényhatósági bizottsága döntött a múzeum létesítéséről, 1903március 10-én pedig szabályozta az intézmény helyzetét. Igazgatónak Laczkó Dezső geológust, a Piarista Gimnázium tanárát választották. Március 24-én a vallás- és közoktatásügyi miniszter is tudomásul vette a múzeum alapítását.

1904-ben a vármegyeháza második emeletén tíz teremben és a hozzávezető folyosón elhelyezett múzeumi gyűjtemény Laczkó Dezső és Rhé Gyula fáradhatatlan tevékenységének eredményeként, egyrészt ősrégészeti leletekkel, de főként a balácapusztai római kori ásatások számtalan leletével gyorsan gyarapodott.

Forrás:hu.wikipedia.hu

Külső kép forrása: facebook.com

 

 

 

 

SzínesVilága cikk ajánló

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »