Nemcsak turistáknak nyújt élményt a Szent István park, hanem az ott élők is szívesen látogatják.

A Fővárosi Közmunkák tanácsa 1928-ban rendelte el a Szent István park létesítését a volt parkettagyár helyén. A Közmunkatanács egy modern városrészt teremtett: nemcsak a park kialakítását szabályozták, de a környék házaira is egységes homlokzati alakítást írtak elő. 

A főváros közönsége nevében Liber Endre alpolgármester vette át az új parkot a Közmunkatanács elnökétől, Bessenyey Zénótól. A park a Csanády utca nyugati végében a felső rakpart és a Hollán Ernő utca közötti területen terült el. Először Rakovszky parknak, majd 1935-től Lipótvárosi parknak nevezték. (1937. óta Szent István park a neve.)

5-6 emeletes, a kor modern stílusát képviselő téglaházak épültek, s ezek vették körül a Duna-parti parkot. Az épületek belső udvara is növényekkel beültetett, kertekhez hasonló lett. Az újlipótvárosi Szent István park tervezésekor egy modern, jól használható zöldterületet hoztak létre, ahol generációk sora nőhetett fel. Friss levegő, elegancia és egy kis romantika jellemezte akkor a parkot és ez máig is így maradt.

Szent István park, 1959; forrás: ilyenisvoltbudapest.hu

Szerb Antal így ír róla: „Mikor fiatal voltam, ez a városrész kerítésekből állt. A kerítések alól kutyák ugrottak ki féltesttel, ugatásuktól az ember megcsúszott az út jegén, felkelt és szégyellte magát. De azért szép volt és messzire ki lehetett sétálni, Újpest felé, amelyet csak a mesékből és félelmekből ismertem. Ma itt vannak a leglaposabb modern paloták. A palotákban fiatal pszichoanalitikusok teregetik ki egymás lelkét a díványokon, a bridzs délceg amazonjai ábrándoznak hófehér fürdőszobák mélyén, rendkívül intelligens magántisztviselők Moszkvát fogják a rádión. Téli vasárnap az egész városrész hosszú fadarabokkal zarándokol a Svábhegy felé, otthon csak az elözvegyült borbély marad. Minden modern és egyszerű és tárgyilagos és egyforma itt. Két szoba hall az egész városnegyed, dacosan, fiatalosan és lendülettel leplezik lakói halavány életük egyetlen őszinte valóságát: hogy nincsen pénzük, senkinek.”

A Pozsonyi út és a Szent István Park sarkán látható az 1938-ban megnyitott Dunapark-kávézó, amely berendezése még mindig a harmincas éveket idézi és amelynek hatalmas ablakai a Duna-part és a Szent István park felé néznek.

A Dunapark kávézó 1938 óta ad otthont a vendégeknek; forrás: restu.hu

Sok fa van a parkban, amely lassan kilencven év óta itt nő: akácok, platánok, hársak, nyírfák, olajfüzek és különösen figyelemreméltó az a szivarfasor, amely még az első fásítások idején lett ültetve. Ez a fa hosszú, szivar alakú terméséről kapta a nevét, amely akár negyven centiméterre is megnőhet. A szivarfa levelei nagy méretűek, és szív alakúak. Eredetileg Észak-Amerikából származik ez a fafajta. Budapesten mostanra már több parkban is megtalálható, de annak idején újdonságnak számított.

A szivarfák és hársfák alatt súlyos emberi tragédiák is lejátszódtak, hiszen sokan lettek a holokauszt áldozatai a második világháború alatt. A környékbeli házak falán és a parkban is több emlékmű és szobor megtalálható, köztük van például Raoul Wallenbergé is, aki a második világháború éveiben zsidók ezreit mentette meg a deportálástól Magyarországon. Nevét egy XIII. kerületi utca is viseli Budapesten.

A szabadidő aktív eltöltésére pingpongasztalok és sportpálya is a rendelkezésre áll, illetve játszótér található a gyerekek számára, valamint padok vannak kihelyezve több részen is. A parkban a nyári szezonban rendszeresek a zenei előadások, így biztosítva kicsik és nagyok szórakozását. A parkterület pihenést, nyugalmat ad a körülötte lakóknak és a látogatóknak. A parkban van egy szökőkút is.

Szökőkút a Szent István parkban, forrás: Kmiki87

Fontos még megemlíteni, hogy a Szent István Park területén olyan fontos együttesek alakultak, mint például a Hungária. Fenyő Miklós, aki évekig élt gyermekként Amerikában is azt mondta: A Szent István parkban érdekes lettem. 

A Hungária: Sipos Péter, Kékes Zoltán, Fenyő Miklós; fotó: Varga Zoltán (Fortepan)

Fenyő Miklós máig kötődik a XIII. kerülethez. Születésekor családja a Hollán Ernő utcában élt, a Kárpát utcába járt óvodába, A Pannónia utcában pedig általános iskolás volt. Lakott a Pozsonyi úton, de a Szent István Parkban is.

Fenyő Miklós így emlékezik vissza gyermekkorára: Nosztalgikus vagyok. Angyalföldhöz, Újlipótvároshoz nagyon kötődöm. Olyan különös a hangulata... Itt annak idején mindenki ismert mindenkit, baráti kapcsolatba kerültünk mire felcseperedtünk. Emlékeink, a Duna-parti levegő összekötnek bennünket. Csapatokba verődve bicikliztünk, fociztunk, később udvaroltunk. Isnpiratív környezet, kihozza belőlem a gondolatokat".

Forrás:

Wikipedia

filmhiradokonline.hu

Kiskegyed

pestbuda.hu

fenyomiklos.hu

Felső fotó: Romulus