Cikk írója: Angelovics Bernadett

Tállya község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi járásban.[4] A híres tokaj-hegyaljai borvidéken fekszik, Miskolctól 45 km-re keletre.

Környező települések

Golop (3 km), Mád (7 km), Rátka (kb. 3 km)

Legközelebbi város: Abaújszántó (6 km)

Története

A környék már az őskorban is lakott volt. A 15. században már városként említik. Nevét feltehetőleg francia nyelvű bevándorlóktól kapta, akiket a tatárjárás után telepítettek a környékre. A név a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt a domboldal bozótosát kiirtották.

A középkorban vára is volt, de a 16. században már csak romjai álltak, ekkor Lorántffy Zsuzsanna utasítására a kövek nagy részét építkezésekhez használták fel.

A Rákóczi-szabadságharc idején Tállya – a Rákóczi-család birtokaként – a kurucok egyik fő bázisa volt. 1711-et követően a család elveszítette Tállyát, és a Bretzenhein, majd a Sóhalmi család birtoka volt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Pekó József (független)
• 1994–1998: Pekó József (független)
• 1998–2002: Pekó József (független)
• 2002–2006: Osika József (független)
• 2006–2010: Osika József (független)
• 2010–2014: Osika József (független)
• 2014–2019: Osika József (független)
• 2019-től: Osika József (független)

Népcsoportok

A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.

Érdekességek

• Egy anekdota szerint IV. Piusz pápa a tridenti zsinat idején megkóstolta a tállyai bort, és ezt a kijelentést tette: „Summum Pontificem talia vina decent!”, azaz: „Őszentségének ilyen (tállyai) bor dukál.
• Helyi legenda szerint 1802-ben Tállyán keresztelték meg Kossuth Lajost, mivel Monokon nem volt evangélikus templom. (Ez a valóságban nem igaz, Kossuth anyakönyvi bejegyzése azonban valóban a tállyai evangélikus templomban volt, ahol aztán a 19. század eleji tűzvészben elpusztult.)
• A község központjában szobrot állítottak azt jelezve, hogy egyes vélekedések szerint Tállya Európa földrajzi középpontja. Ezt a kitüntetést több település is magáénak vallja, mivel elég szubjektív, hogy tulajdonképpen hol is húzódnak Európa határai.

Látnivalók

• Római katolikus templom (barokkosított, eredetileg gótikus)
• Református templom (barokk, 1753)
• Evangélikus templom (késő barokk)
• A tállyai vár romjai
• Rákóczi-kúria (17. század)
• Maillot-kastély (1720)
• Közép-európai Művészeti Gyűjtemény (a Maillot-kastélyban)
• Balogh-kúria (copf stílusú, 18. század vége, magántulajdonban)
• Postaház (18. század, a településen 1567 óta működik posta)
• „Európa közepe” szobor
• Lavotta János síremléke
• Encsy-gyűjtemény (ásványok, fosszíliák, őskori leletek)

Híres emberek

Tállyán születtek:

• Guthi Soma (Tállya, 1866 – Budapest, 1930) ügyvéd, író
• Kovács Lajos (1839–1915) miskolci polgármester
• Alfred Pasternak, Los Angeles-i szülész és orvostörténeti szakíró(1930)
• Sudy János (Tállya, 1844 – 1910 után) elemi iskolai igazgató
• Zempléni Árpád (1865–1919) költő
• Itt hunyt el 1567-ben Alaghy János regéci várnagy, magyar főúr.
• Itt temették el Lavotta Jánost.

Károli Gáspár 1584-ben egy évre Göncről ide költözött református lelkésznek.