December 11. Árpád napja

December 11.-t az 1471 évi csízió, az 1583. évi kalendárium, és a 2020. évi katolikus naptár Szent I. Damazusz pápa napjaként tartja számon.

Árpád nagyfejedelem

Árpád Álmos nagyfejedelem fia 845 körül született és 907 nyarán halt meg.

Arab források arról írnak, hogy a magyaroknál a honfoglalás előtt valamikor létezett a kettős fejedelemség intézménye a nagyfejedelem (Kende) és a Gyula a tényleges katonai vezető. Vitatott azonban, hogy ez a rendszer meddig élt, fennállt-e a honfoglalás idején. Egyes kutatók szerint a honfoglalás idején Álmos birtokolta a nagyfejedelmi címet, és fia Árpád volt a Gyula. Bíborban született Konstantin császár szerint Árpád fejedelemmé választása korábban történt 893 körül. Ez hitelesnek tekinthető, mert a 948-ban küldöttségben nála járó Bulcsú Horka, vagy Árpád dédunokája Tormás volt az adatközlő. Azt tudjuk, hogy Álmos a magyarok bejövetele előtt meghalt. (Egyes feltételezések szerint szakrális gyilkosság áldozatává vált.) Más források szerint Kurszán volt ebben az időben a nagyfejedelem és Árpád a gyula. Ennek viszont ellentmond, hogy egyesek szerint, 894-ben Simeon bolgár cár ellen a bizánci császárral szövetségben a csatlakozó hadakat Kurszán vezette. Ennél valószínűbb az a változat mely szerint ez a hadjárat csak a bolgár haderő délvidéki lekötését célozta, hogy a honfoglaló magyarok zavartalanul vonulhassanak be a Kárpát-medencébe és Árpád legidősebb fia Levente volt a vezér, míg Álmos, majd halála után Kurszán nagyfejedelem, valamint Árpád Gyula a fő feladatra, a magyar törzsszövetség kárpát-medencei bevonulására tudott koncentrálni. Feltételezések szerint Levente – Árpád legidősebb fia - a bolgárok elleni hadjáratban vesztette életét.

894-ben Árpád szerződést kötött a morvák fejedelmével, Szvatoplukkal, miszerint a magyar és morva hadak együtt kiűzik a keleti frankokat. (Ennek a szövetségnek az emléke a fehér ló mondában őrződött meg.) Szvatopluk halála után a magyar törzsek megszállták a Felső-Tisza vidékét, és Árpád serege élén 895-ben a Kárpátokon át az Alföldre érkezett és elfoglalta a területet. A Tisza vidékéig magyar terület lett a Kárpát-medence, és Árpád serege sorozatos csatákat vívva szilárdította meg pozícióit az új hazában.

899-ben a magyar seregek Arnulf keleti frank királlyal kötött szerződés értelmében megtámadják és legyőzik Berengár itáliai királyt, minek fejében a hazatérő csapataink megszállják a mai Dunántúlt. A területre szintén igényt tartó és a magyarokat megtámadó morvákat Árpád hadai legyőzik, sőt elfoglalják azok területeit, így 900 végére a teljes Kárpát-medence magyar fennhatóság alá kerül, gyakorlatilag véget ér a honfoglalás.

Maradva eddigi elképzelésünk mellett Árpád csak Kurszán nagyfejedelem 904-beli meggyilkolása után lett a honfoglaló törzsek nagyfejedelme. (904 nyarán Gyermek Lajos keleti frank király meghívására Kurszán a Fischa melletti tárgyalásokon vett részt kíséretével. Ekkor a király parancsára a fejedelmet és kíséretét orvul megtámadták és mind egy szálig legyilkolták.)

Árpád leszármazottait Bíborban született Konstantin leírása alapján ismerjük.