Így ünneplik a húsvétot máshol

Így ünneplik a húsvétot máshol


A húsvét a keresztény hit egyik legrégebbi ünnepe. S habár a keresztény egyház számára a mai napig fontos a húsvét ünneplése, vannak olyan húsvéti rituálék szerte a világon, amelyek pogány eredetre vezethetők vissza. Minden országnak, ahol Jézus feltámadását ünneplik, megvannak a saját húsvéti hagyományaik és rituáléik. Ezekből szedtem össze néhányat.

 

Lengyelország

Akik átélték, azt állítják, hogy az összes szokás közül a lengyeleké a legmulatságosabb, amelyet Śmigus-dyngus-nak, vagy Dyngus Day-nek, „nedves hétfőnek” neveznek. A Śmigus-dyngus húsvét hétfőn zajlik, a fiúk vízzel öntik le a lányokat, és fűzfaágakkal verik meg őket. Persze, ezt nem kell annyira szó szerint érteni, de az biztos, hogy ennek a furcsa szertartásnak az eredete nem teljesen ismert. A legkorábbi írásos emlékek a 14. századból származnak, és az ünneplés eredete a szláv mitológiában keresendő. Valószínűleg a rituálénak valami köze van Zivához (Siwa) – az élet és a termékenység szláv istennőjéhez. A szokás egyaránt kapcsolódik a kukorica sikeres betakarításához, és a szerelem megtalálásához. Az egész ünneplés csupán egy tréfa. Hagyományosan húsvét hétfő délelőttjén egy fiú beoson a neki tetsző lány otthonába, és leönti egy vödör vízzel, amikor a lány még alszik, majd megveregeti a lábát egy fűzfaággal, miközben egy mondókát énekel. Ezután a lányt a fiú a szabadba viszi, hogy tovább locsolja a vízzel. Azok a lányok viszont, akik több fiúnak is tetszenek, egyáltalán nem járnak jól, mert előfordul, hogy többször is eláznak a nap folyamán. Nagyon jó mókának tűnik ez a játék a fiúk számára, de a jó hír az, hogy másnap a lányok csinálják meg ugyanezt a fiúkkal, sőt előfordul az is, hogy még aznap.

 

 

Az illusztráción egy lengyel lányt áztatnak el. A fotó forrása: Nationwide Specialty Co., Arlington, Texas, Boston Public Library / Wikimedia.org

 

Szerencsére van lehetőség arra, hogy egy lány megússza az elázást, ha megvesztegeti a fiút néhány festett tojással. Ezt a tojást nevezik Pisanki-nak, aminek eredménye: szép kapcsolat és termékenység. A rituálé során a vizet szimbolikusan használják: állítólag a jó terméshez szükséges tavaszi esőket idézi. A fűzfaágaknak is jelentősége van, úgy tartják, hogy boldogságot és egészséget hoznak a családnak; megakadályozzák a villámcsapást és védik az állatokat is. A Śmigus és a Dyngus korábban két külön rituálé volt. A Śmigus egy személy vízzel való leöntése volt (oblewanki), a dyngus pedig tojással való megvesztegetés (pisanki). Egy idő után ez a két rituálé egyesült. A keresztény egyház nem nagyon szerette a Śmigus-dyngus ünnepet, és sok kísérletet tett annak megállítására, valószínűleg pogány eredete miatt.

 

Csehország és Szlovákia

Ha nőként olvasod ezt a cikket, akkor talán jobban teszed, ha a húsvéti ünnepeket nem Csehországban, és Szlovákiában töltöd, vagy ha mégis, nem hagyod el a szállásodat. A helyi fiúk és a férfiak ugyanis húsvétkor egy szalagokkal díszített speciális ostorral járják az utcákat, és olyan lányokat keresnek, akiket „megkorbácsolhatnak”. Ennek a „játéknak” nem célja, hogy fájdalmat okozzanak a hölgyeknek, hanem igazából azt a célt szolgálja, hogy az „áldozat” szép és egészséges maradjon.

 

 

Húsvétkor a szeretet tárgyának játékos korbácsolása teljesen elfogadható a Cseh Köztársaságban. A fotó forrása: CTK / Alamy Stock

 

Én személy szerint inkább a csokitojást választanám az ostorral való megütés helyett, de Csehországban és Szlovákiában kedves hagyománynak számít ez a szokás. Úgy gondolják, a fenekelés fiatallá tesz és energikussá, talán az eredeti szó is innen származik: a Csehországban pomlázka néven ismert, míg Szlovákiában korbáč néven elterjedt szokás jelentése: „fiatalító”. Viszont a lányok nem igazán tolerálják a kései lovagokat, ha tizenkét óra után jelenik meg az ostorozó, akkor bizony megbüntetik a fiatalembert. Általában hideg vízzel öntözik meg, és hát valljuk be: ez a legkevesebb, amit ezek a vándorló csapkodók érdemelnek.

 

Ausztrália

1991-ben Ausztráliában elindult egy kezdeményezés, amely szerint a húsvéti nyuszit bilby-re, vagyis „erszényes nyúlra” cseréljék le. A nyuszikat sok helyen szeretik a világon, de általában nem ez a helyzet Ausztráliában. Még 1788-ban az európaiak vitték be Sydney-be az első nyuszikat, akik rengeteg kárt okoztak az országban. Éppen ezért az ausztrálok szerint a nyúl kártevő állat, akik tönkreteszik a termőföldeket és a termést is, így egyáltalán nem volt meglepő, hogy a húsvéti nyuszi trónfosztását követelték.

 

Az ausztrálok bilby-csokit ajándékoznak; Courtesy Haighs Chocolates. A fotó forrása: huffingtonpost.co.uk

 

1968-ban már felmerült az erszényes nyúl ötlete, amikor egy kilencéves lány írt egy történetet egy húsvéti bilby-ről, amelyből végül könyv lett. De várni kellett még néhány évet, amíg aztán 1991-ben létre nem jött a „Nyúlmentes Ausztrália” elnevezésű csoport, akik komoly kampányba kezdtek a nyulak ellen. Az ausztrálok felkarolták a hatalmas nyúlfülű, és hegyes orrú erszényes állatot. A Nyúlmentes Ausztrália csoport halálosan komolyan veszi a húsvéti bilby-t. Olyannyira támogatják, hogy még a honlapjukon is az egyik kulcsfontosságú projekt részeként szerepel, és folyamatosan terjesztik, hogy a bilbyket támogassa a lakosság is a nyuszik helyett. Több mint két évtizeddel ezelőtt készült el az első „Húsvéti Bilby”-csoki, amelyet az ausztrál gyerekek imádnak, az előállító Haigh’s Chocolates nevű csokigyár pedig bevétele egy részét a veszélyeztetett faj megmentésére fordítja.

 

Finnország, Svédország, Dánia

Boszorkánynak öltöznek a gyerekek. A fotó forrása: gofinland.fi


Nem húsvétra, hanem inkább halloween-re emlékeztet a három ország hagyománya, amikor is a gyerekek boszorkánynak öltözve, seprűnyélen házról-házra járnak egy kis édességért fohászkodva. A gyerekek ilyenkor régi ruhákat öltenek magukra, festéket kennek az arcukra, és boszorkányosan viselkednek. Minden házba bekopogtatnak, és jó kis kenőpénzt fogadnak el azért cserébe, hogy fűzfaágakkal elűzzék a gonosz szellemeket. Az időzítés régiónként eltérő lehet: Finnország nagy részén virágvasárnap (húsvét előtt) vonulnak ki az utcára a kis boszorkányok, bár az ország nyugati részén húsvét szombaton is találkozhatunk velük. Svédországban påskkärringar (húsvéti boszorkányok) néven ismerik őket, és nagycsütörtökön teszik tiszteletüket a házaknál, mivel ezzel azt a hiedelmet követik, amely szerint a boszorkányok ezen a napon elrepülnek Németországba, hogy a Sátánnal kommunikáljanak. Ezekben a napokban a kis boszorkányok mindennapos látványt nyújtanak, és a nap végére rengeteg pénzzel és édességgel gazdagodva térnek vissza otthonaikba.

 

Norvégia

Ha szereted a krimi történeteket, vagy a gyilkossági rejtélyes eseteket, akkor Norvégia pont neked való. A húsvét ugyanis a bűnözések ideje az országban. A televíziós csatornák folyamatosan sugározzák a krimi-műsorokat, és a kiadók is egy csomó detektívregényt rendelnek meg erre az időszakra, amit aztán gyorsan el is tudnak adni. Az emberek pedig otthon maradnak, miközben nézik a gyilkolós filmeket, vagy elolvassák a legújabb krimit. Nemcsak a könyvesboltok polcain találhatók meg a krimik, hanem még a tejes dobozokon is van egy-egy rövid detektívtörténet. A hagyomány egyébként 1923. óta működik, amikor egy bergeni vonaton játszódó krimi óriási népszerűségre tett szert.



A norvégok krimit olvasnak. A fotó forrása: sophiesworld.net

 

Fülöp-szigetek

Minden bizonnyal a legfurább szokás az összes közül az, amit a Fülöp-szigeteken végeznek. A keresztény emberek azt gondolják, hogy gyorsabban megtisztulnak a világ bűneitől, ha saját magukat „büntetik”. Ezért húsvétkor néhány jámbor katolikus keresztre feszítteti saját magát. A hívők Jézus Krisztus szenvedését és halálát szeretnék „átélni”, így nemcsak a keresztre feszítést vállalják be, de a fakereszt hordozását, a járdán való kúszást, és az önostorozást is. A bűnbánók bocsánatot szeretnének nyerni bűneikért, teljesíteni kívánnak egy-egy fogadalmat, és ki szeretnék fejezni hálájukat a kapott szívességekért. Érthető módon a római katolikus egyház nem lelkesedik az ötletért, és aktívan próbálja visszaszorítani ezt a gyakorlatot, sikertelenül.

 

Így zajlik a keresztre feszítés. A fotó forrása: Shutterstock

                                                                                         

A leghíresebb eset minden kétséget kizáróan Ruben Enaje nevéhez fűződik, aki évente elvégzi a gyakorlatot, legalábbis 2019-ig 33 alkalommal elvégezte. Az 1980-as évek óta ábrázolja a férfi Jézus Krisztus nagypénteki keresztre feszítését és halálát, helyiek és turisták tömege előtt egy Manilától északra fekvő faluban. A valósághű keresztre feszítések során a hívek szögeket vernek a kezébe és a lábába, és körülbelül öt percre egy fakeresztre emelik. Enaje, aki katolikus, azt mondta, folytatja a hagyományt, hogy emlékeztesse a világot Jézus Krisztus sorsára, de hozzátette, úgy döntött, hogy 2020. után nem vesz részt a keresztre feszítéseken, hanem maga helyett átadná másnak a lehetőséget. Remélte, hogy olyan utódja lesz, aki példakép a saját közösségében, jó modorú és megfelelő értékrendű ember, nem pedig olyan, aki dicsekszik a „szereppel”, és túl büszke a tettére. Arról nem szóltak a hírek, hogy megtalálta-e.

 

 

Ruben Enaje a kereszten. A fotó forrása: edition.cnn.com

 

Franciaország

Ne felejts el magaddal vinni egy villát, ha a dél-franciaországi Haux városában tartózkodsz húsvét hétfőn. A franciák ugyanis minden évben egy óriási omlettet szolgálnak fel a város főterén. Az omlett készítése során több mint 4500 tojást használnak fel, és akár 1000 ember is jóllakik belőle. Minden család reggel feltöri a tojást a saját otthonában, aztán elviszi a főtérre, ahol egy óriási méretű serpenyőben elkészítik ebédre. És vacsorára... De valószínűleg másnap reggelire is marad belőle.

 

 

Így készül az omlett a főtéren. A fotó forrása: 4.bp.blogspot.com

 

Ennek a hagyománynak az eredete arra nyúlik vissza, amikor Napóleon és hadserege Dél-Franciaországon keresztül utazott. Itt megálltak egy kisvárosban, és omlettet ettek. Úgy tartják, Napóleon annyira el volt ragadtatva tőle, hogy megparancsolta a város lakosságának, hogy szedjék össze a tojásaikat, és készítsenek egy óriási omlettet seregének.


A Húsvétról, de más ünnepekről is olvashatsz további érdekességeket, ha ellátogatsz Ünnepek Világa magazinunkra is!

 

Forrás:        

thevintagenews.com

cnn.com

wanderlust.co.uk

Felső kép: countryliving.com

Tetszett a cikk?

 

SzínesVilága cikk ajánló

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »