Az Óriások útja (Giant’s Causeway) nemcsak a neve miatt illik mesekönyv napjaira. Észak-Írország egyik legkedveltebb úti célját 1986-ban nyilvánították az Unesco Világörökség részévé. A közel 40 000 bazaltoszlopból álló terület igazán elbűvölő, meglátogatása örök élményt jelent.

Az Óriások útja/átjárója Észak-Írország Antrim megyéjének északi partján fekszik. Magában foglalja az Átjáró-partot és a mintegy  50-60 millió évvel ezelőtt történt vulkáni tevékenységeket tükröző rendkívüli földtani képződmények 6 km-es szakaszát.

A Giant’s Causeway-t 1692-ben fedezte fel Derry püspöke, de csak egy évvel később került a világ tudomására egy újságcikk nyomán. Nemzetközi hírűvé akkor vált, amikor a dublini festő Susanna Drury 1739-ben vízfestményeket készített a különös képződményekről. 

A területen közel 40.000 eltérő formájú és alakú vulkáni eredetű láva oszlopot találunk. Az egymáshoz szorosan illeszkedő oszlopok többsége hatszögletű, de vannak 4, 5, 7 és 8 szögűek is. A legmagasabbak kb. 12 méteresek, de a megszilárdult láva vastagsága helyenként a 28 métert is eléri.

Kialakulásához ősi, két óriáshoz köthető. Az ír óriás, Finn MacCool (Fionn mac Cumhaill) utat épített magának az észak-ír tengerparti otthonától esküdt ellensége, a skót Finn Gall Hebridákon fekvő erődjéig. Hosszú kőcölöpöket vert az Atlanti-óceánba, hogy elérje a skót partokat. Aztán hazatért, hogy kipihenje magát, mielőtt támadásra indul Finn Gall ellen. A ravasz skót óriás azonban megelőzte és Ő maga ment át szigetéről Észak-Írországba. MacCool feleségének azonban sikerült elhitetnie vele, hogy az alvó óriás csupán a kisfiuk. Finn Gall megrettent, ha ekkora lehet a fiú vajon mekkora lehet az apa, ezért ijedtében eliszkolt. Amikor kiért a tengerre, felszedte maga mögött az utat, hogy senki se járhasson többé rajta.

A legérdekesebb sziklaalakzatok olyan formájúak, mintha csak egy óriás alkotta volna őket. Aki figyelmesen sétál, megtalálja itt az óriás csizmáját, szemét és a hárfáját is. Tiszta időben átláthatunk Skóciába.

Bármilyen lenyűgözőek is az Óriások útja bazalt formái, nem egyedülállóak. A vulkáni láva megszilárdulása gyakran hoz létre hasonlót, ha nem is ennyire látványosat. A gyorsan hűlő lávától vékonyabb, a lassan hűlőtől vastagabb oszlopok keletkeznek.

Magyarországon is több helyen találunk bazalt oszlopokat. Vékony bazaltoszlopok ívelnek egy egykori vulkán kürtőjében a Somoskői vár alatt. Maga a vár fala is rövidebb oszlopdarabokból épült.

A Balaton-felvidék tanúhegye, a Szent György-hegy hatalmas, vaskos bazaltorgonái egy lávatóban keletkeztek. Nevét az egykoron a lábánál állt Szent György-kápolnáról kapta, a heggyel kapcsolatos mondák egy része is összefonódik Szent György és a sárkány legendájával.

Zánka és Monoszló között magasodik a 337 méter magas Hegyestű. Az egykori bazaltbánya épületében kiállítás látható a Balaton-felvidéki Nemzeti Park térségének földtani felépítéséről, természeti értékeiről, s a bazaltbányászat emlékeiből.

 forrás: kozelestavol.hu