Somogy megye - Andocs

Andocs 1350 lelkes község Somogy megyében a Balatontól délre a Tihany - Szántód - Kaposvár útvonalon fekszik. Már a tatárjárás előtt lakott hely. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is szerepel, amikor már plébániája volt. 1390-ben Andach a neve. Az 1536. évi adóösszeírásban három ilyen nevű községet találunk egymás mellett. Egyházas Andocsot, Kápolnás vagy Kis Andocsot és végül Nemes Andocsot. A török hódoltság alatt Egyházas és Kápolnás vagy Kis Andocs elpusztultak, megszűntek. Lakóik a védettebb Nemes Andocs, a mai Andocs lakóival olvadtak össze.

A török uralom idején a lakosságot, a papi teendőket végző laikusok, a licenciátusok tartották meg a katolikus hitben.

Andocson régen az egyik legfontosabb búcsút pünkösdkor tartották. Több százan jöttek Marcali környékéről, a buzsákiak gyalog indultak a Baráti–Vitya–Gamás–Andocs útvonalon. Este misére értek oda, általában pajtákban háltak vagy a templomban virrasztottak. Másnap a reggeli mise után indultak vissza. Az „először járók” „andocsi körösztanyát” vagy „körösztapát” választottak, aki a „szent kút” vizével keresztet rajzolt a keresztgyereke homlokára, és bábolvasóval megajándékozta. Ez a műrokonság egy életen át megmaradt.

A legnevezetesebb azonban a kalocsaiak pünkösdi zarándoklata volt. A legenda szerint ugyanis Szűz Mária szobrát és kápolnáját az angyalok hozták el Andocsra, mert Kalocsán meggyalázták, ugyanis egy vihar idején egy közelben szántó parasztember az eső elől az állatait behajtotta a kápolnába. Ez az eset állítólag 1520 körül történt, az viszont történeti tény, hogy a búcsújárás 17-18. századtól a ferencesek gondozásában nagyon jelentőssé vált. A pünkösdi processzió napjainkban már visszaszorult, a kalocsaiak is újabban a szeptemberi búcsúra jönnek. Pünkösd két napjának délutánja – hasonlóan a húsvéti ünnepekhez – a tavaszi szabadtéri játszások, karikázások ideje is volt. Sokfelé ekkor táncolták ki a májusfákat is.

A Mária ruhák múzeuma

Érdemes megnézni a Mária ruhák múzeumát is. A kegyszobrot 1747. óta öltöztetik. Az első palástot Széchenyi Katalin ajándékozta a kegyszobornak, utána sokan követték példáját. A plébánia egyik szárnyában rendezték be a Szűzanya ruháiból berendezett Mária Múzeumot. Akik ide zarándokolnak, nem márványtáblával fejezik ki a ragaszkodásukat, köszönetüket, hanem egy-egy Mária ruhával. A legtöbb köntös Magyarországról érkezett, illetve a határon túli magyaroktól. Továbbá vannak Írországból, Kanadából, Dél-Amerikából, és Kínából valók is. A legrégebbi ép ruha 1852-ből való, Talliánné Boronkay Cili adománya.

A ruhatárat 2004 nyarán rendezték át, s jelenleg három teremben függenek vállfákon. Számát tekintve, Európában egyedülálló a gyűjtemény, több mint 258 öltözék van kollekcióban. Általában minden második pénteken öltözteti a szobrot két helyi asszony, néhány ünnepi alkalmat kivéve. Búcsúnapok előtt olykor 2-3 napig is csinosítják, díszítik a szentélyt és a templomot. A ruhát az aktuális időszak liturgikus előírásai szerint választják ki.

Forrás: 
https://www.facebook.com/
https://www.programturizmus.hu/