A Zengő a környék legmagasabb csúcsa, amely terebélyes magasságával kiemelkedik a Mecsek többi hegyei közül. A homokkőből és mészkőből álló hegyre feljutni legkönnyebben a lábánál fekvő településekről lehet. S ha már Zengő, akkor meg kell említeni, hogy a híres hegy árnyékában alussza örök álmát Rockenbauer Pál

Fel a Zengőre!

A Zengő meghódításának nekivághatunk akár Hosszúhetényről, Pécsváradról, Püspökszentlászlóról, Óbányáról vagy Zengővárkonyról, de nem kevés szintemelkedés fog majd ránk várni igen rövid távolságon belül. A túránk mostani kiinduló állomása a hegy alatt megbúvó apró település, Zengővárkony. Miután a központban megtaláltuk a sárga zarándokút jelzést (Szent Márton), induljunk el rajta a templom felé.

Rövid sétát követően jutunk el a festői Büdös-kúti-völgybe, ahol a völgy névadó forrása is található. Innen átvágva a Somogyi-útra, már a sárga jelzésen, egy panorámás gerincúton haladunk túránk első és legfontosabb állomása felé. A Mecsek legmagasabb pontjának közeledtét hamar észre fogjuk venni, hiszen meredeken vezet felfelé az ösvény, és a geodéziai torony szürke betontömbje a fák között hívogatóan kacsingat felénk.

Somogyi út

A Zengő a maga 682 méter tengerszint feletti magasságával nem csak a Mecsek, hanem az egész Dunántúli-dombvidék legmagasabb csúcsa. A hegy lankáin terül el a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet, amely egyik legékesebb növénye a csúcson igencsak nagy egyedszámban előforduló ritka és védett bánáti bazsarózsa. A növényritkaságokon kívül a környék egyedi faunával is rendelkezik, több fokozottan védett madarunk és emlősfajunk él és táplálkozik itt.

A csúcson többféle látnivaló is akad

• Az első egy geodéziai torony, amelyet 1984-ben az Állami Földmérési Hivatal építtet. A „kilátó” tetejéről ritka szép panoráma nyílik a Dunántúl déli részére, de használatát azonban jelenleg tábla is tiltja!

• A Mecsek legmagasabb csúcsán talált edénytöredékek egy itt álló 13. századi várból valók. Az erőd egyetlen lakótoronyból állott, és ezt valószínűleg fatörzsekből összerótt palánkfal védte. A szakemberek szerint már a rómaiak korában is katonai őrhely állt ezen a stratégiai fontosságú helyen. 

Zengő vára

• Meg kell említeni még a Zengő-hegyi csata néven elhíresült civil „összefogást”, amely 2004-ben megakadályozta, hogy a hegy tetejére NATO rádiólokátor-állomást építsenek. A „csata” emlékére a Civilek a Zengőért Mozgalom az évfordulóhoz legközelebb eső hétvégén minden évben emléktúrát rendez.

A hegyhez népmondák, legendák, népszokások sora fűződik

• A Zengő nevének egyik magyarázata, hogy a hegy zúgását a belsejében rekedt kincskeresők kiabálása okozza.
• Egy másik teória szerint a hegy erdein és völgyein zenélő szél hangja lehet nevének eredete.
• Bárányles-zarándoklat: Húsvét vasárnap hajnalán a helyi férfiak felmennek a Zengő-hegy oldalában álló kereszthez, és tüzet gyújtanak, énekelnek, beszélgetnek. Ez a szokás Jézus feltámadását, vagyis az Úr bárányának eljövetelét jelképezi. 

Mesebeli házikó a völgy mélyén

A sárga sávon haladva hagyjuk el a Zengővár romjait, és ereszkedünk lefelé a turistaúton, amíg szintbe nem kerülünk. Itt letérünk egy erdészeti útra, és a Szent Margit zarándokúton érjük el a Zengő-kő tisztását. Az erdészeti műút mellett látható egy érdekes szikla, melyet egy pécsi iskolai természetjáró csoportja helyezett el 1997-ben. A kék négyzetet követve áthaladunk a mesés szépségű Bodzás-völgyön és a Keleti-Mecsek egyik legszebb pontján, a három patak találkozásánál megleljük a mesebeli házikót, vagyis a Réka-kunyhót. Az erdő ölelésében fekvő takaros házikóban fűthető helyiségek és egyszerű körülmények várják a túrázni vágyó családokat.

„Amerre én járok, még a fák is sírnak” – Rockenbauer Pál sírja

A piros kereszten érkezünk meg a mai napon már többször érintett Somogyi-útra, de ezen se sokáig baktatunk, ugyanis miután kiértünk az erdőből az első kereszteződésnél befordulunk balra a Sütő-gödör jelzés nélküli földútjára.

• Sütő-gödör
• 
• 
• 2018.12.01. - 2

Beérve a fák közzé rögtön észrevehetjük, hogy egy ritkán látott szelídgesztenyés erdőbe értünk, és ebben a festői környezetben található a magyar turizmus egyik nagy alakjának, Rockenbauer Pálnak a sírja. Sajnos „Roki” egy kirándulása alkalmával, a Naszály tövében, önkezével vetett véget életének, és utolsó kívánsága az volt, hogy a Zengő oldalában temessék el. A hatalmas, nyers vörös márvány kőtömbbel megjelölt nyughely a természetjárók egyik legtöbbet látogatott zarándokhelye.

Rockenbauer Pál sírja