Bár sokan egyre hervadó mosollyal konstatálják az újabb és újabb évek elteltét, ez a tudományos megállapítás egészen új megvilágításba helyezheti a születésnapokat.

A korral változik a személyiség

Egy ember jellemét gondolatai, érzései és viselkedése határozza meg. Bár sokan azt hiszik, hogy a személyiség egy életen át fix, valójában, mint azt Brent Roberts, az Illinois Egyetem pszichológusa is mondja, egy folyamatosan fejlődő dologról van szó.

Brent Donnellan, a Michigani Állami Egyetem professzora szerint a változás folyamata hároméves kortól indul. Egy kisgyerek és egy felnőtt személyiségét, persze, értelmetlen lenne összehasonlítani, bár az tény, hogy a kettőnek sok köze van egymáshoz. Ahogy egy 1995-ös kutatás megállapította, az, hogy egy ember milyen temperamentumú kisgyerek, meghatározza, hogy felnőttként hogyan viselkedik a különböző helyzetekben. Aki kicsinek félénk, jó eséllyel akkor is visszahúzódó lesz, ha felcseperedik.

10 évenként újulunk meg

Brent Roberts hangsúlyozza, hogy a változó személyiség nem azt jelenti, hogy az ember nap mint nap új lélekkel ébred. A személyiség egy-egy rövid szakaszban változatlan marad, mígnem elérkezik egy újabb fejlődési mérföldkő.

A változás pontosabb léptékét egy 2000-ben publikált vizsgálat számszerűen is meghatározta. 152 ember személyiségváltozását vizsgálták meg, gyermekkoruktól a hetvenes éveikig. Azt látták, hogy a résztvevők öt fő személyiségfaktora, az extroverzió, az együttműködés, a lelkiismeretesség, a stabilitás-neurocitás, illetve az élményekre való nyitottság minden tíz évben mutatott változást, méghozzá pozitív irányút. A résztvevők egyre jobb eredményeket mutattak a személyiségtesztek alapján: nyitottabb és kedvesebb, érzelmileg stabilabb és lelkiismeretesebb emberekké váltak. Mivel több más, hosszú távú kutatás is hasonló eredményre jutott, a pszichológusok számára egyre érdekesebbé vált a kérdés, vajon mitől változik a személyiség.

Így nemesedik a lélek

Donnellan szerint, noha sokan azt gondolnák, nem a jól ismert mérföldkövek, a házasság, a gyerekvállalás vagy egy szeretett személy elvesztése az, ami formálja az ember jellemét. Roberts úgy magyarázza, a változás fő mozgatórugói mindazok az elvárások, amelyekkel az ember élete során találkozik, akár munkavállalóként, akár családanyaként vagy családapaként. Miután minden szerepben mást várnak tőle, minden helyzetben ezeknek megfelelően, újra és újra adaptálódnia kell. Ez a változás kulcsa, és bár néha nehéz lehet, ez az idomulás teszi az embert végül jobb emberré.