Tények és tévhitek a véradásról
Sokan valószínűleg nincsenek is tisztában azzal, hogy mekkora jelentősége van a véradásnak, éppen ezért csatlakoztunk mi is ezen önzetlen cselekedet népszerűsítéséhez, és támogatjuk ezt többek között a következő hetekben megjelenő blogcikkeinkkel. Ez alkalommal szeretnénk bemutatni, hogy melyek azok a feltételek, amelyekkel valaki véradó lehet, hogy miért előnyös az önkéntesek számára is a véradás, illetve, hogy milyen tények és tévhitek jelennek meg a segítségnyújtással kapcsolatban.
Ki adhat vért?
A témában kevésbé jártasok számára fontos tisztázni, hogy milyen feltételek teljesítésével lehet valaki véradó. Minden 18-65 év közötti egészséges ember (első véradás esetén a felső korhatár 60 év), akinek a testsúlya meghaladja az 50 kg-t, segíthet a vérre szoruló betegeken. A férfiak évente legfeljebb 5-ször, míg a nők maximum 3-4 alkalommal adhatnak vért. Két esemény között minden esetben legalább 56 napnak el kell telnie.
Vannak azonban olyan tényezők, amelyek rövidebb-hosszabb időre kizárják a véradás lehetőségét. Nem vehető le vér például azoktól, akiknek az elmúlt fél évben új testékszerük vagy tetoválásuk lett, az elmúlt egy hónapban antibiotikumot vagy allergia elleni gyógyszert szedtek, illetve fél éven belül műtéten estek át. Krónikus szervi betegség, felső légúti hurutos betegségek, a láz és a menstruáció szintén kizáró tényezők.
Hogyan zajlik a véradás?
Első lépésként a személyi adatok rögzítése történik meg, ehhez a véradásra jelentkezőknek feltétlenül magukkal kell vinniük személyi igazolványukat, TAJ, és- lakcímkártyájukat. Ezt követően mindenkinek egy kérdőívet kell kitöltenie, amelyben nyilatkozik az egészségi állapotáról, a korábbi és jelenlegi betegségeiről. A kérdőív kitöltése után laboratóriumi vizsgálat következik, az ujjbegyből nyert vércseppből ellenőrzik a vér hemoglobin szintjét, majd az első véradók esetében megállapítják a vércsoportot. A véradást megelőzően minden jelentkező orvosi vizsgálaton vesz részt annak érdekében, hogy az orvos meg tudja állapítani, alkalmas -e önkéntesnek az adott személy. A kitöltött kérdőívet részletesen átnézi a helyszínen levő donorvizsgáló, majd következik a vérnyomásmérés a tüdő-, illetve szív meghallgatása, szükség esetén egyéb kiegészítő vizsgálatok, mint pl. a nyaki nyirokcsomók ellenőrzése, a látható nyálkahártyák szemrevétele. Amennyiben minden feltételt megfelelőnek találtak, kezdődhet a véradás, amely csupán néhány percig tart. Ezt követően az önkénteseknek még érdemes néhány percet pihenniük, és aznap kímélniük magukat.
Tények a véradásról
-
Egy véradó három ember életét mentheti meg, hiszen minden egyes véradásból három vérkészítmény készül: plazmakészítmény, vörösvérsejt és vérlemezke koncentrátum.
-
Minden nyáron csökken a véradások száma.
-
Egy alkalommal 450ml (+ 45 ml) vért vesznek le, a levétel csupán 5-12 perc.
-
Nem adhatnak vért, akiknek nem kellően magas a hemoglobin szintjük (férfiak esetében >135 g/l, nőknél 125 g/l). Ennek mérésére a véradást megelőző vizsgálaton kerül sor.
-
A vér nem minden esetben használható fel, 1-2% a felhasználást megelőző vírusvizsgálat alapján nem hasznosítható. A véradásra jelentkezők 12-14%-a különböző okokból nem felel meg a feltételeknek. A vérkészítmények 0,5%-a technikai okokból nem kerül felhasználásra.
-
Nem adhat vért mindenki mindenkinek, (az első véradás előtt és minden véradás után vércsoport-meghatározás történik), mert különböző a vércsoportunk. Ez szűkíti a betegek számára a lehetőséget, hogy vért kaphassanak. Például, ha a beteg A Rh pozitív, hiába magas a véradások száma, ha a legtöbb megjelent véradó B, vagy AB vércsoportú.
Milyen előnyökkel jár a véradás?
Kevesen tudják, hogy a véradók nem csak önzetlenül segíthetnek másoknak, ez a fajta segítségnyújtás ugyanis saját egészségükre is kedvező hatással van. Az esemény egyben ingyenes egészségügyi ellenőrzés is, hiszen megismerhetjük a vércsoportunkat és a vérünk hemoglobin szintjét, majd egy rövid orvosi vizsgálaton is részt veszünk. A levett vért alaposan megvizsgálják, a vírusvizsgálatok során feltárt eltérésekről pedig azonnal tájékoztatnak minket. A véradás során mérséklődik a szervezet vastartalma, amely csökkenti a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát, hiszen a túl magas vastartalom növeli a szervezetben található szabadgyökök mennyiségét. A vér magas vastartalma növelheti a szívroham kockázatát is, kutatások támasztják alá, hogy a fél évente történő véradás a 43-61 éves korosztály körében 88%-kal csökkenti a szívroham bekövetkezésének valószínűségét. Azzal, hogy a véradást követően testünkben a vér jobban áramlik, a stroke és a szívinfarktus kockázata csökkenthető. Egyszeri véradással pedig szervezetünk akár 650 kcal-t is képes elégetni.
Tévhitek a véradásról
A véradás során félig fekvő helyzetben pihenhetünk. Abban az esetben kell csupán a kezünkben tartott kis labdát pumpálni, ha nem folyik elég gyorsan a vérünk.
A véradás sok időt vesz igénybe:
Az egész folyamat körülbelül fél óráig tart, amelynek nagyobb részét a véradást megelőző vizsgálatok teszik ki. A vér levétele mindösszesen 5-12 percet vesz igénybe.
A vegetáriánusok számára nem lehetséges a véradás a vérükben levő alacsony vastartalom miatt:
Kiegyensúlyozott étrenddel a vér vastartalma egy hónap alatt képes helyreállni, addig a szervezet raktáraiból pótlódik a vas.
A véradással fertőzéseket lehet elkapni:
A fertőzés veszélye minden esetben kizárt, hiszen minde:
Egy átlagos felnőtt szervezetében kb. 5 liter vér van, a véradás során levett 450 ml nem befolyásolja az egészségügyi állapotunkat.
A véradás rontja az egészségügyi állapotunkat:
Pihenés és megfelelő folyadékpótlás mellett 1-2 nap alatt képes regenerálódni a szervezet. A vér fehérvérsejtjei 3 héten belül, a vörösvérsejtek 3-4 nap alatt pótlódnak.
Aki gyógyszert szed, nem adhat vért:
Csak bizonyos esetekben okoz gondot a gyógyszerszedés, legtöbbször nem akadálya a véradásnak. Szedett gyógyszereiről véradás előtt tájékoztassa a szakembereket, akik ez alapján eldöntik, hogy befolyásolja-e a véradást.
Nem adhatnak vért azok, akik a közelmúltban utaztak:
Minden esetben jelezni kell, hogy melyik országban jártunk, mert lehetnek ideiglenes tiltások az adott országra vonatkozóan, amit a véradásra jelentkezők nem feltétlenül ismerhetnek. Az utazás tehát nem zárja ki a véradást.
Véradás előtt nem lehet inni és enni:
A véradás a vérvétellel ellentétben nem éhgyomorra történik, fontos, hogy együnk előtte, illetve a bőséges folyadékfogyasztás a véradás előtt és után is elengedhetetlen.
Jó tanácsok a véradáshoz
A véradásra fel kell készülni, ha elhatározta, hogy ezen a módon szeretne másokon segíteni fontos, hogy magára is gondoljon. A véradás előtti napon is figyeljen a folyadékbevitelre (2,5- 3 l fogyasztása ajánlott). Lehetőleg ne dohányozzon, ne igyon alkoholt. Étkezzen kalóriadúsan, de ne túlzottan zsírosan. Ne menjen véradásra éhesen és szomjasan, hogy a véradás jó élménnyé váljon.
Bízunk benne, hogy írásunkkal sikerült eloszlatnunk jó néhány, a véradáshoz kapcsolódó tévhitet, félelmet. Szeretnénk minden egészséges embert arra bátorítani, hogy legalább egyszer menjen el vért adni, hiszen semmit sem veszíthet, viszont három embertársának segíthet vele. Ne feledjük, az egészséges emberek szervezete rövid idő alatt képes helyreállni, másoknak azonban az élete múlhat rajta.
SzínesVilága cikk ajánló
Helyi látnivalók