Fertőzések könnyen terjednek bárhol, ahol egyszerre sok ember fordul meg. Ráadásul a közösségi vizekben szerzett be­tegségeket maga a víz is terjesztheti, akár úgy, hogy bőrünk közvetlenül érintkezik a vízzel, melyben hemzsegnek a kóroko­zók, akár úgy, hogy véletlenül vizet nyelünk vagy a víz felett lebegő párát belélegezzük.

Sokakban él az a tévhit, hogy a víz klórozása elpusztít minden kórokozót, így elejét veszi mindenfajta betegség lét­rejöttének. Ez egyrészt koránt sincs így, hiszen számos mikroorganizmus igencsak jól viseli a klórvegyületek jelenlétét, más­részt – ugyanolyan úton, mint a mikro­organizmusok, azaz belélegzés, lenyelés vagy közvetlen bőrkontaktus révén − azok a vegyi anyagok is okozhatnak megbete­gedéseket az arra érzékenyeknél, me­lyeket a kórokozók elpusztítására adnak a fürdővízhez.

Kinek kell különösen vigyáznia fürdés közben?

A megbetegedések szempontjából külö­nösen veszélyeztetett csoportok közül ki kell emelni a gyermekeket. Ők azok, akik általában hosszabb időt töltenek a víz­ben, az önfeledt játék közben több vizet nyelnek, és rendszerint a sekély vizeket részesítik előnyben, amelyek egyébként is szennyezettebbek.

A gyermekeken kívül különösen óva­tosnak kell lenniük a várandósoknak és mindazoknak, akiknek immunrendszere bármilyen okból (akár immungyengítő gyógyszerek szedése, akár csökkent im­munvédekezéssel járó betegségek, pl. hu­mán immundeficiencia vírussal [HIV] tör­tént fertőzés következtében) nem látja el megfelelően a feladatát. A fertőzések iránt fokozottan érzékenyek az idős emberek és az idült betegségben szenvedők.

Közösségi vizekben szerezhető betegségek

A strandon vagy az uszodában a szerve­zetünkbe jutott kórokozók, vegyi anyagok egy sor problémát okozhatnak.

Gyomor-bél rendszeri panaszok. A gyomor-bél rendszer fertőződése vagy irritációja emésztőszervi tüneteket okozhat, leggyakrabban hányingert, há­nyást, hasmenést vagy hasi fájdalmat/ görcsöket. A kórokozók igen sokfélék lehetnek, a mi éghajlatunkon az egyik leggyakoribb a kólibaktérium, de sok más kórokozó is bekerülhet a fürdővízbe. Mai globalizált világunkban órák alatt el lehet jutni a Föld távoli pontjaira, így egzoti­kus vidékek kevéssé ismert kórokozói is megjelenhetnek a falusi strand vizében. A kólibaktérium-fertőzésen kívül a stran­don szerzett hasmenések gyakori okai a kriptosporidiózis, a sigellózis, a giardiázis és a norovírus-fertőzés.

A bőr és a nyálkahártyák megbete­gedései. A bőr és a nyálkahártyák érin­tettsége ugyancsak sokféle formában megnyilvánulhat. Klasszikus és gyakori tünetegyüttes a külső hallójárat gyulladá­sa, melyet „úszók fülgyulladásának” is ne­veznek. Ez különösen gyakori a gyermekek között, akik előszeretettel buknak le a víz alá, így a hallójáratukba víz kerül. A pana­szok általában néhány nappal a fürdőzés után jelentkeznek fülfájással, a hallójárat viszketésével, kivörösödésével. Kezelése a fül szárazon tartásával és antibiotikumos fülcseppekkel történik.

Fürdőzés után gyakori tünet a bőr visz­ketése, melyet sokan pusztán a víz szárító hatásának tulajdonítanak, ám a viszketés mögött gyakran bőrgyulladás (dermatitisz) áll, melyet a fürdővízbe jutott és ott elsza­porodott mikroorganizmusok, vagy éppen a vízhez adott fertőtlenítő szerek és egyéb kemikáliák okozhatnak. A jakuzzi haszná­lata különösen veszélyes ebből a szem­pontból, hiszen a viszonylag kis térfogatú medencében sokan megfordulnak, és az üzemeltetők is erősebben vegyszerezik a vizét, mint a nagyobb medencékét. A bőr­gyulladás speciális formája, amikor a bőr a különböző (általában madarak és egyéb állatok által terjesztett) parazitákra válaszol allergiás reakcióval.

A közösségi vizekben szerzett bőrbe­tegségek esetében nehezíti a helyzetet, hogy a bőr napégés és a felázás következ­tében egyébként is érzékenyebb a fertőzé­sek iránt. A hosszas pancsolás során a víz leoldja a bőr felszínén lévő védőréteget, így utat enged a kórokozók bejutásának.

Légúti megbetegedések. A légutak érintettsége általában megfázásra vagy inf­luenzára emlékeztető tünetekkel hívja fel magára a figyelmet, ezenkívül előfordulhat légszomj vagy köhögés is. Viszonylag gya­kori okozója a légúti megbetegedéseknek a legionellózis, mely végső soron súlyos tüdőgyulladást okozhat.

A fürdőkben szerzett betegségek megelőzése

• Fürdőzés előtt igyekezzünk meggyő­ződni arról, hogy az üzemeltetők gondoskod­nak-e a megfelelő körülményekről, betart­ják-e a szabályokat. Sok helyen kifüggesztik a vízminőséget jelző adatokat, ezeket tanul­mányozzuk figyelmesen. A személyzettől is érdeklődhetünk a körülményekről (milyen gyakran cserélik a vizet stb.).

• A víz minőségét vizuálisan is felmér­hetjük. Uszodavizek esetében jó jelző lehet, ha lelátunk a medence aljára (gyógyvizek esetében természetesen ez a módszer nem használható).

• Az egészen óvatosak számára teszt­csíkok is elérhetők a kereskedelmi forga­lomban, melyekkel ellenőrizhető a víz kém­hatása (optimális esetben a pH-értéknek 7,2 és 7,8 között kell lennie).

• Aki fertőző betegségben vagy tisz­tázatlan eredetű hasmenésben szenved, az a többi fürdőző egészségének óvása érdekében jobban teszi, ha a tünetek megszűnéséig lemond az úszásról vagy pancsolásról.

• Ne menjen közösségi vizekbe az, akinek a bőrén nyílt seb van. Különös óva­tossággal kell eljárniuk a műtéten vagy sugárkezelésen nemrég átesetteknek, illetve azoknak, akik testékszert viselnek vagy a közelmúltban készíttettek maguk­nak tetoválást.

• Medencébe lépés előtt mindig zuha­nyozzunk le. A mérések kimutatták, hogy már 1 perces zuhanyozással is sokat tehe­tünk a medence vizének tisztán tartása érdekében.

• Ha már a medencében vagyunk, ne végezzük szükségleteinket a vízbe. Külö­nösen fontos, hogy felhívjuk a gyermekek figyelmét a higiénikus fürdőzés szabályaira, és nagyjából óránként akkor is a mosdó­ba tereljük őket, ha nem jelzik ilyen irányú szükségleteiket.

• Ha pelenkás aprósággal megyünk für­deni, akkor mindig adjunk rá a fürdéshez kifejlesztett speciális nadrágpelenkát, és azt rendszeresen cseréljük. A pelenkacsere helyszíne soha ne a medence széle, hanem mindig a mosdó legyen.

Ne nyeljük le a medence vizét, szánkat és orrunkat lehetőleg tartsuk mindig a víz felszíne felett.

• Felnőttként ne üljünk be a gyermek­medencébe. A gyermekmedence a kicsik játszóhelye, ahol a korábban leírtak miatt különösen fontos a higiénés szabályok be­tartása. Itt a víz sekélyebb, mint a felnőttek medencéjében, rendszerint melegebb is, és a magasabb hőmérséklet kedvez a kóroko­zók elszaporodásának. Ráadásul itt a gyerme­kek általában több időt töltenek, és a játékba belefeledkezve nemritkán vizet nyelnek.

• Ahogyan zuhanyozással kezdtük, úgy a zuhanyozóban is zárjuk a fürdőzést. Az alapos zuhanyozás után töröljük testünket szárazra, különösen a szem, az orr, a száj és a fül környékét. Soha ne hagyjuk magun­kon megszáradni a vizes fürdőruhát.

• Közvetve a fertőzések megelőzését is szolgálja, ha megfelelő napvédő termék­kel védjük bőrünket a napsugárzás károsí­tó hatásaival szemben. A közhiedelemmel ellentétben nem elegendő, ha a fürdőzés kezdetén egyszer bekenjük magunkat, hanem a naptej vagy napolaj használatát 1-2 óránként meg kell ismételni. Emellett fontos az elegendő folyadékpótlás is, op­timálisan szénsavmentes ásványvízzel.

Amennyiben ezeket az egyszerű higié­nés szabályokat betartjuk, nyugodtabbak le­hetünk afelől, hogy a kellemes fürdőzésnek nem lesznek kellemetlen következményei.