Az Angel-vízesés, vagyis a Kerekupai-Merú a világ legmagasabb vízesése, Venezuela keleti részén, Bolivar államnak a Gran Sabana régiójában lévő Canaima Nemzeti Parkjában található. A vízesés az Auyán-Tepui nevű magaslatról zuhan alá a Churun folyóból az Ördög-szurdokba. Az Angel-vízesés magassága, a teljes szintkülönbséget számítva 979 méter. Ezen belül a víz megszakítás nélkül 807 métert zuhan egy szikla pereméig, amelyen átbukva további 172 métert zuhan a hegy lábáig, egy hatalmas sziklamedencébe.

Felfedezésének története

Bár a venezuelai Ernesto Sánchez la Cruz 1912-ben már felfedezte a vízesést, azonban mivel nem publikálta azt, így csak 1933-ban lett ismert, amikor is az első világháborút megjárt amerikai pilóta, James Angel, teljes nevén James Crawford Angel Marshall (1899–1956) 1933. november 16-án (más források szerint 1935-ben) újra felfedezte.

James Angel kétfedeles repülőgépével egy folyót keresett Venezuelában, amelynek állítólagos gazdag aranytartalmára még évekkel azelőtt hívta fel a figyelmét egy idős geológus kutató. Venezuela hatalmas fennsíkját a Guyanai-fennsíkot fésülte át, amikor megpillantott egy kisebb folyót, amely a térkép által jelöletlen volt . A pilóta azonnal letért a tervezett útirányáról, és a folyóiránnyal szemben repülve megpróbálta felkutatni a folyó forrásvidékét. Így jutott el az Auyan Tepuí (Ördög-hegy) hegycsoporthoz. Amely a helyi indiánok (tepui) nyelvén az istenek lakhelyét jelenti. Az ismeretlen folyó ennek a hegynek az oldalában, egy mély szurdokban haladt. A szurdok kijáratánál pillantotta meg a hatalmas, két részből álló vízesést.^[2] Visszatérve Venezuela fővárosába, Caracasba beszámolt a felfedezéséről két kutatónak, és együtt szerveztek két évre rá egy expedíciót a vízeséshez. Az expedíció 1937. október 9-én indult útjára. James Angel felesége és az egyik hegykutató repülőgéppel keresett leszállóhelyet a fennsíkon. Vállalkozásuk kis híján kudarcba fulladt, mivel bár baj nélkül sikerült landolniuk, a választott terület mocsarassága miatt ott kellett hagyniuk a gépet és gyalog kellett megtenniük az utat visszafelé. Végül sikerült átvágniuk a dzsungelen, amikor már mindenki lemondott róluk. A lezuhant repülőgépet később megtalálták 1956-ban, jelenleg bárki megnézheti a Ciudad Bolivar Múzeumban, Caracasban.

Angel állítását, hogy felfedezte a világ legmagasabb vízesését, csak 1949-ben igazolták. Ugyanis a pilóta térképén bejelölt helyre csak 12 év után jutott el szárazföldi úton expedíció. Ruth Robertson expedíciója motoros kenukon közelítette meg a vízesést. Megmérték a magasságát és 978 méternek találták. Ez csaknem 18-szor magasabb, mint a Niagara-vízesés.^[3] James Angel továbbra is vonzották az ismeretlen tájak, halálát is akkor lelte, 1956-ban amikor lezuhant gépével a trópusi hegyek feltérképezése közben , de nevét a róla elnevezett vízesés mindörökre megőrzi. Hamvait is ott, a nevét viselő vízesés fölött szórták szét.^[4]

Geológiai adatok

A vízesés földünk egyik legkevésbé feltárt táján, a dél-amerikai Guyanai-hegyvidék területén található. A fennsík legérdekesebb, legnehezebben megközelíthető délkeleti részén homokkőből felépülő fennsíkok találhatóak amelyeket az esőzésekből kialakuló vizek az évmilliók során borotvaként vágtak át táblahegyeket alakítva ki így. A Guyanai-hegyvidék nagy részét sűrű trópusi őserdő borítja, míg a táblahegyek tetején szavannanövényzet található. A vízesés egy ilyen fennsíkon található és a fennsík homokkőrétegébe vágott mély hasadékokból zúdul alá a mélybe. Vizét a csapadékból nyeri. A fennsík csupasz és terméketlen, a lehulló csapadék így azonnal a fennsík belsejébe szivárog a kőzetek repedésein és a vízeséseket táplálja. A 770 km² kiterjedésű fennsík repedéseibe és hasadékaiba nagy mennyiségű – átlagosan évi 7620 mm – csapadék jut, s ez táplálja a vízesést. A lezúduló vizet a Churún folyó szállítja el, amely később a Carraóba ömlik. Vízhozama igencsak változó, az esős évszakban természetesen mindig sokkal nagyobb, és ilyenkor a lezúduló víz nagy része finom permetté alakulva terjed szét az őserdőben. Száraz évszakban viszont néha előfordul, hogy a zuhatag vize nem is éri el a folyót, vizéből pára(köd) lesz még azelőtt, hogy mielőtt elérné a folyót. Ilyenkor lehet gyönyörködni a több száz méter magas kőfaragványokban, amelyet az évmilliók során a vízcseppek a sziklafalba vájtak.

Turizmus, megközelítése

Az Angel-vízesést nem könnyű megközelíteni, mivel közút nem vezet a vízesés közvetlen közelébe. Kétféle módja lehet: vagy kisrepülővel (helikopterrel), vagy az esős évszakban bárka vagy kishajó fedélzetéről lehet megszemlélni az Angel-vízesést. Bár egynapi hajóúttal közelíthető meg a venezuelai Canaimából, Venezuela legnagyobb turisztikai látványosságává fejlődött az utóbbi évtizedekben. Felkeresése száraz évszakban (decembertől márciusig) kevésbé ajánlott, ugyanis akkor nem nyújt olyan impozáns látványt az Angel-vízesés, mint nedves évszakban, és megközelítése is nehezebb a folyó alacsony vízállása miatt.

Egyéb

Az őslakosok Kerekupai-Merúnak nevezik, ami körülbelül annyit jelent, hogy „a legmélyebb hely vízesése”. Sokan tévesen Churun-merunak hívják, ami pemon nyelven villámot jelent, de az egy másik vízesés neve a közelben.

A világ legnagyobb rágcsálója a vízidisznó az Angel-vízesés környékén él.

Forrás: Wikipédia