A fiatal ukrán lány a 4-es reaktorblokk közvetlen közelében született. Bár több mint három évtized telt el az 1986. április 26-án bekövetkezett katasztrofális robbanás óta, a szennyezett területhez ilyen közel született gyerek története még mindig sokat vitatott.
Körülbelül 336 000 embert evakuáltak, és további 125 000 ember vesztette életét a sugárzás következtében az atomerőműben történt robbanás utáni első 50 hónapban.
Mariyka születése meglepetés volt
A robbanás után Mihail és Lydia Sovenko is azon kevesek közé tartoztak, akik úgy döntöttek, hogy nem hagyják el a régiót, és illegálisan továbbra is ottmaradtak. Azért maradtak inkább a 4-es reaktortól mindössze 30 km-re található otthonukban, mert az állam a katasztrófa után nem ajánlott fel nekik új otthont. Mihail Sovenko egyike volt azoknak a tűzoltóknak, akiket szolgálatra hívtak a sorsdöntő éjszakán.
13 évvel a robbanás után, 1999 júniusában, megszületett Mariyka. Mivel Lydia a vajúdás kezdetéig nem tudta, hogy terhes, nem kapott orvosi segítséget, így a férje segített neki a szülésnél, és ő vágta el a köldökzsinórt.
A szülők mindössze néhány tíz kilométerre nevelték a lányukat a tragédia helyszínétől, toxikus környezetben, ahol rendkívül magas volt a radioaktív sugárzás. A megélhetési körülmények meglehetősen szerények voltak, lányukat a környékbeli tehenek tejével és a szennyezett vizekből kifogott halakkal etették.
Nem sokkal Mariyka születése után elterjedt a hír, hogy gyerek született a csernobili atomerőmű közelében. Lydiát és Mihailt bűnözőnek nevezték, és a hatóságok felszólították őket, hogy azonnal költözzenek el a területről, de ők erre továbbra sem voltak hajlandók. Mariyka csak 7 éves korában költözött el, amikor iskolába kellett mennie, de ekkor is csak a tanév idejére.
Bár Mariyka gyermekkora óta magas szintű sugárzásnak volt kitéve, látszólag teljesen egészséges és nincs benne semmi szokatlan. Jelenleg 21 éves, egy kijevi bárban dolgozik, egyetemre jár, és a vendéglátásban szeretne dolgozni.
„Nem mutáns, nincs két feje. Kedves és szeretetteljes lány.” – mondta a lány édesanyja a Daily Mailnek.
Mariykának nem volt hétköznapi gyermekkora, és mindig érezte a játszótársak hiányát. Az a tény, hogy olyan területen nőtt fel, ahol nem voltak szomszédai, és látogatóknak tilos volt belépni a területre, megfosztotta őt attól a lehetőségtől, hogy más, vele egykorú gyerekekkel ismerkedhessen. Mariyka nem szívesen beszél a múltjáról, de bevallja, hogy most nagyszerű szakaszában van az életének.
„Nagyon jól boldogulok. Dolgozok, eltartom magamat.” – mondta Mariyka 2019-ben egy interjúban, amit a Sunday Express készített vele.
Bár Mariyka ma már a szennyezett területen kívül él és dolgozik, időnként engedélyt kap 66 éves édesanyja meglátogatására, aki továbbra is ugyanott él. A nő azt mondja, nagyon büszke arra, hogy a lánya megtalálta a helyét az életben, annak ellenére, hogy milyen rendkívüli és kedvezőtlen körülmények között jött világra.
