Település:
Baranya megye, Abaliget


Nagyvilág


A parajdi sóbánya rövid bemutatása.

Erdélyország keleti részén ,a Székelyföldön létezik egy tájegység -az egyetlen-,mely nevét ásványkincseiről kapta:a Székely Sóvidék.A parajdi óriási sótömzs 1,2*1,4km átmérőjű, enyhén ellipszis alakú,és a megdöbbentő 2,7 km mélységben gyökerezik.A Korond-Parajd-Szováta-Görgényi vonulat a keleti-erdélyi sófeltörések nyomvonala("sóöv"),s ebből mint valami hatalmas gombatest emelkedik ki a parajdi sótelep.A legelső közvetett írásos utalással,a sóvidéki só kitermelésére,||. András király a barcasági német lovagrend részére adott kiváltságlevelében találkozunk(1222 ben), melyben megengedte,hogy a Maroson és az Olton hat-hat hajót tarthassanak,melyeken lefelé székely sót,visszafelé pedig egyéb árukat szállították..A sóvidéki sóbánya következő említése 1405-ből) való,amikor Luxemburgi Zsigmond király megtiltotta a földesuraknak,hogy saját birtokukon sóbányát nyissanak.1463-ban Mátyás király megerősítette a székelyek szabad sóbányászatát és kereskedési jogát.Parajdon a föld alatti sóbányászat 1⁷62_ben kezdődött, amikor  megnyitották a harang ( "süveg") alakú  József-bányát,,Johann Frendl osztrák bányatiszt irányítása alatt.A kitermelt sót(alaksót)bivalybőrbe  kötve ,négy pár ló húzta a felszínre,de 1765-ben még látták felszíni fejtést is.1864-ben megnyitották a trapéz alakú Párhuzamos-bányát,majd 1898-ban megkezdődött az Erzsébet-kutatótáró kihajtása a sóhát északnyugati felében.1947-1949 között megnyitották a nagy székely lázadó emlékét őrző Dózsa György-bányát,de 1954-ig még művelték a Párhuzamos-bányát is.1978-ban,a régi bányakamrák alatt,,új mélységi szinteket képezték ki az országban egyedülálló (12 m magas,20 m széles és 200 m hosszú)kamra méretekkel. Később ,1991-ben megkezdődött a Telegdy-bányarészleg kialakítása a sótelep északkeleti részén. Itt a kamerák méretei:16 m széles és 8 m magas, a négyzetes tartópillérek 14 m*14 m keresztmetszetűek.A klimato-szpeleoterápia az 1960-as években kezdődött,a régi Dózsa György bánya bővített kamra rendszerében. 1980-tól a +402 m-es szintén  rendezték be a kezelési és látógatási részleget, a felszíntől számítva 120 m mélységben.Szakkáder által vezetett gyógytorna, játszótér,ökumenikus kápolna,büfé,kalandpark, számtalan ülőalkalmatosság és asztalitenisz,tollaslabdázás,kis történelmi múzeum és fotókiállítás varázsolják otthonosabbá ezt a különleges föld alatti világot.A Sóvidék jelentős tájképi szépséggel és több geológiai ritkasággal rendelkezik.Egyik ilyen ritkaság a Sószoros és a Sóhát,melyet 60 hektárnyi területen , geológiai természetvédelmi területté nyilvánították.A Sószoros, tulajdonképpen a Korond-patak áttöréses szurdokvölgye,ahol a patak átvágta a Sóhát és a Gyilkos-oldal közti,egykor összefüggő sógerincet,és leválasztott egy kisebb dombot(a Kishollót).A parajdi sót már a XV.századtól kezdve"székely sónak"nevezték,mely nevét adott egy erdélyi tájegységnek,jogot(sójogot),munkát és megélhetést biztosított hosszú századokon át a vidék népének,és nem utolsó sorban ízét,lelkét adja a híres székelyföldi és erdélyi ételeknek.

Forrás összeállította : Horváth István

 

 

 

 

Weblapok webáruháza ajánló

További webáruházi ajánlatok »

 

SzínesVilága cikk ajánló

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »