Szombathely életében döntő változást hozott az a döntés, mellyel 1777-ben Mária Terézia VI. Piusz pápával egyetértésben a várost püspöki székhellyé emelte.

A szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyház a Szombathelyi egyházmegye főtemploma. A klasszicizáló későbarokk stílusú katedrális szegényes díszítését ellensúlyozza mérete: ez Magyarország egyik legnagyobb temploma. 1791 és 1814 között épült.

Fekvése

A székesegyház a város szívében, az egykori vár területén, a régi várpalota és a vártemplom helyén épült fel. Közvetlen szomszédságában fekszenek az egykori Savaria központjának, a helytartói palota és a Szent Quirinus bazilika romjai. A helyet Szombathely első püspöke, Szily János választotta építésze, Hefele Menyhért javaslatára több változat végiggondolása után.

Története

Légi felvétel a templom környékéről

Előzmények

Szombathely életében döntő változást hozott az a döntés, mellyel 1777-ben Mária Terézia VI. Piusz pápával egyetértésben a várost püspöki székhellyé emelte. Az új egyházmegye első püspöke felsőszopori Szily János lett, aki kinevezése után máris nagy építkezésekbe kezdett. A régi, romladozó várat lebontatta. Néhány év alatt épült fel a gimnázium, a bölcseleti akadémia, a hittudományi főiskola, a szeminárium és a püspöki palota épülete. A városban nyomdát, könyvtárat, múzeumot alapított. Már csak a legfontosabb, a püspöki székesegyház épülete volt hátra. Több terv megtekintése után a város tiltakozása ellenére végül a vártemplom feláldozása mellett döntött, és az új épületet a püspöki palota és a szeminárium épületei közé terveztette meg. A vártemplom bontása 1791-ben indult meg, anyagát az építéshez használták fel.

Forrás:hu.wikipedia.org