Magyarország közepe
Magyarország mértani középpontja Pusztavacs, amihez a nagyvárosok közül Kecskemét fekszik a legközelebb. A város azért alakult ki a Duna-Tisza közén, mert ez a hely az ország minden részéről könnyen megközelíthető. Kecskemét fontos alföldi kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő- és vásározóhelyként hamar kiemelkedett a környező települések közül, 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele. A modern korban pedig szintén a kedvező fekvése miatt épült Kecskemétre több gyár is.
Na de mi van a kecskével?
Biztosan sokan feltették már magukban a kérdést, hogy Kecskemét városának vajon tényleg köze van-e a kecskékhez. A vélemények megoszlanak, egyes nyelvészek szerint Kecskemét a megfejthetetlen eredetű helynevek közé tartozik, mások viszont úgy gondolják, hogy a kecske szó az alap a mét pedig járást jelent. Emellett szól az is, hogy a 13. században Szent Miklós püspök, a legrégebbi helybéli templomnak, a Barátok templomának védőszentje, a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott, tehát valószínű, hogy jártak arra felé kecskék. Ezen kívül egykori történelmi iratok Aegopolisnak, azaz Kecskevárosnak hívták a települést és s a város régi állatokat megjelölő égetőbélyegzője a Bak csillagkép jegyével egyezett.
Harangjáték
Jártál már napközben egészkor a kecskeméti Kossuth téren? Ha nem, akkor lemaradtál a harangjátékról a városházánál, ahol napközben minden egész órakor Kodály, Erkel és Beethoven műveket hallani. A harangjáték a helyiek szórakoztatására és a város szülötte Kodály Zoltán és más nagy zeneszerzők előtti főhajtásból készült.
A legismertebb épület
Kecskemét legismertebb épületéről, a Cifrapalotáról már mindenki hallott, ha máshonnan nem is, a gyermekdalból biztosan, vagy ha onnan nem, akkor azért, mert olvasta a dél-Alföldről szóló cikkünket. A szecessziós épület 1983 óta ad helyet a Kecskeméti Képtárnak, de egykor bérház volt, majd üzletek és kaszinó is működött benne.
Domb az alföldön
Kecskemét alföldi város, azaz sík területen fekszik. Egyetlen mesterséges dombja a szabadidőközpont része, a domb megépítése Benkó Zoltán, az Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat igazgatójának ötlete volt. A domb tetején található a szerelmesek fája, amihez legenda is tartozik: úgy tartják, hogy négy arkangyal vigyáz a dombra és a városra. Aki a szerelmesek fáját kézen fogva megkerüli a párjával még a házasságkötése előtt, az örökké együtt marad vele szeretetben, békességben és boldogságban.