Mai írásomban 23 olyan állatról lesz szó, akiket a kihalás veszélye fenyeget, és így örökre eltűnhetnek bolygónkról          

Néhány évvel ezelőtt, 45 éves korában elpusztult a világ utolsó hím északi fehér orrszarvúja, Szudán.

Az utolsó hím északi fehér orrszarvú, Szudán, 45 éves korában pusztult el Kenyában, így alfajának mindössze két nősténye maradt életben. Forrás: dailymail.co.uk

Szudán – aki szülőhazájáról kapta a nevét, és a kenyai Ol Pejeta Természetvédelmi Terület fegyveres őreinek védelme alatt élt, távol az orvvadászoktól – degeneratív izom- és csontbetegségben szenvedett, így sajnos el kellett altatni. Szerencsére a tudósok Szudán altatása előtt genetikai anyagot gyűjtöttek össze. Abban bíznak, hogy majd egy napon fel tudják azt arra használni, hogy több északi fehér orrszarvút hozzanak létre IVF segítségével. (In Vitro Fertilizáció – mesterséges megtermékenyítés).

Szudán két nőstény utódot hagyott hátra, egy lányt és egy unokát, így van egy kis remény a vadvédelmi közösségben. Ennek ellenére számos más állatfaj és alfaj van, amelyek végleg kihalhatnak. Az amuri leopárd és a szumátrai elefánt csak kettő a 19 faj közül, amelyeket a Természetvédelmi Világalap a „kritikusan veszélyeztetett” kategóriába sorolt, míg a fehérhátú keselyű, a Fülöp-szigeteki krokodil és a kínai tobzoska az IUCN (International Union for the Conservation of Nature and Natural Resources – A természet és a természeti erőforrások / Természetvédelmi Világszövetség) Vörös Listáján ezzel egyenértékű besorolást kapott.

Olvass tovább, és nézd meg azt a 23 állatot, amelyek a kihalás szélén állnak.

1. Az amuri leopárd a világ egyik legveszélyeztetettebb vadmacskája, és az orosz Távol-Keleten őshonos.

Körülbelül 60 amuri leopárd él egy natúrparkban Oroszországban. Forrás: Art G./flickr.com

Ez az alfaj – amelyet távol-keleti leopárdnak, mandzsúriai leopárdnak vagy koreai leopárdnak is neveznek –, óránként képes 37 mérföldet szaladni, és akár 19 láb magasra ugrani. Egy 2015-ös népszámlálás szerint már csak körülbelül 60 amuri leopárd maradt, akik mindegyike az oroszországi Leopárd Nemzeti Park területén él.

2. Az elmúlt 60 évben a borneói orangután népesség 50%-kal csökkent.

A tudósok előrejelzése szerint 2025-re már csak 47 000 borneói orangután él majd. Forrás: Shutterstock

Egyedül Borneón, Ázsia legnagyobb szigetén van a borneói orangutánoknak szélesebb arca és rövidebb szakálla, és ebben különböznek is fán élő szumátriai unokatestvéreiktől. A borneói orangutánoknak három alfaja van: északnyugati, északkeleti és központi. A legnagyobb, a központi alfaj, amelyből becslések szerint 35 000 van. A legveszélyeztetettebb az északkeleti alfaj: a fakitermelés és a vadászat miatt kevesebb élőhely jut nekik, így mostanra mindössze 1500 északkelet-borneói majom létezik. A tudósok azt jósolják, hogy a borneói orangutánpopuláció további 22%-kal csökken 2025-re, így a teljes szám, amelybe beletartozik az északnyugati, északkeleti és a központi alfaj is, 47 000-re csökken.

3. Valamikor azt hitték, hogy a hegyi gorillák a 20. század végére kihalnak.

Az ember jelenti a legnagyobb veszélyt a hegyi gorillákra. Forrás: Charlesjsharp/Wikimedia Commons

A hegyi gorillák népessége mostanra elég alacsony, így a természetvédők folyamatosan dolgoznak azon, hogy a maradék hegyi gorillafaj ne váljon az emberi fenyegetések áldozataivá. Az African Wildlife Foundation szerint a hegyi gorillák – egy keleti gorilla alfaj – számára a legnagyobb veszélyt a politikai instabilitás (főleg a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló konfliktusok), az emberi beavatkozás és az erdőpusztulás jelenti. A fennmaradó hegyi gorillapopuláció – ami megközelítőleg kb. 900 – három országban és négy nemzeti parkban oszlik el, például az ugandai Bwindi Impenetrable Nemzeti Parkban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban található Virunga Nemzeti Parkban.

4. A szaolát vagy "vietnámi antilopot" csak 1992-ben fedezték fel.  

A szaola populáció száma nem ismert. Forrás: Silviculture/Wikimedia Commons

Felfedezése valóságos szenzáció volt, mert nem hitte senki, hogy a huszadik század végén még lehetnek nagy testű, fel nem fedezett fajok bolygónkon. A Vietnam és Laosz hegyvidéki régiójában őshonos "saola" jelentése "orsószarv" vietnami nyelven. Az antilophoz és a bölényhez hasonlóan a szaola is a párosujjú patások tülkösszarvú családjába tartozik. A World Wildlife Fund szerint ez a rejtélyes lény rendkívül ritka – a tudósok mindössze négy alkalommal dokumentáltak vadon élő szaolát.                            

5. Nemzetközi védett státuszuk ellenére a hawksbill teknősöket, vagy más néven sólyomteknősöket a mai napig vadásszák nagyra értékelt páncéljuk miatt.

Ez a tengeri teknős a világ trópusi óceánjaiban található. Forrás: Legis/Wikimedia Commons

A sólyomteknős – aki a sólyomhoz hasonló csőréről kapta a nevét – a világ trópusi óceánjaiban él. Az emberek nagy veszélyt jelentenek rájuk, ezért populációja 80%-kal csökkent az elmúlt évszázad során. A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény értelmében védett státuszuk ellenére az emberek még mindig megeszik tojásaikat, és megölik őket húsuk és gyönyörű páncéljuk miatt. A sólyomteknős gyakran esik halászok hálóiba.

6. A dél-kínai tigris már csak fogságban található meg.

Jelenleg körülbelül 100 dél-kínai tigris él fogságban. Forrás: J. Patrick Fischer/Wikimedia Commons

Becslések szerint az 1950-es években 4000 dél-kínai tigris élt. Bár Kína 1979-ben megtiltotta az orvvadászoknak a vadmacskákra való vadászatot, a populáció a 20. század végére 30 és 80 közé süllyedt. Mostanra körülbelül 100 tigris maradt fogságban – jelentette a Bloomberg 2016-ban, s ha csak nem történik valami csoda, akkor teljesen kihal a dél-kínai tigrisfaj.

7. A jangcei uszonytalan disznódelfin olyan intelligens, mint egy gorilla.

A disznódelfin huncut külsejéről ismert. Forrás: ori2uru/Wikimedia Commons

Ázsia leghosszabb folyójában, a Jangcében élő disznódelfin közeli rokona a nagy valószínűséggel kihalt Baiji delfinnek. Becslések szerint jelenleg 1000 és 1800 között él még ilyen intelligens, huncut külsejű disznódelfin.

8. 2012 előtt a szumátrai elefánt "veszélyeztetett” volt, de nem kritikusan.

A szumátrai elefánt akár öt tonnát is nyomhat. Forrás: Midori/Wikimedia Commons

A szumátrai elefánt jól el van a burjánzó erdőkben, és a súlya elérheti akár az öt tonnát is. 2012-ben a fajt a WWF a "kritikusan veszélyeztetett" kategóriába sorolta. (WWF = World Wide Fund for Nature – Természetvédelmi Világalap). Az élőhelyek megtizedelése miatt populációjának fele egy generáció leforgása alatt kihalt; a WWF becslései szerint 2400 és 2800 közé tehető a mostani szám.

9. A trópusi esőerdők fáin élő szumátrai orangutánok populációja körülbelül 14 600-ra csökkent.

Két kis szumátrai orangutánt mentettek meg a határőrök azzal, hogy meghiúsították a thaiföldi becsempészésüket, miután 2017. szeptember 13-án megérkeztek a thaiföldi Ratchaburi tartomány vadon élő állatok központjába. Forrás: Kerek Wongsa/Reuters

A fáknak számos fajtája kihalna, ha nem lennének szumátrai orangutánok, mivel ezek az állatok fontos szerepet játszanak a magvak szétszórásában. A tüzek és az erdőirtás azonban továbbra is csökkenti az orangután élőhelyét. Az orangutánok is az illegális kereskedelem áldozatai.

10. A fekete orrszarvúk száma Afrikában drámaian csökkent az elmúlt évszázadban. 1995-ben kevesebb, mint 2500 fekete orrszarvú élt, ami 98%-os visszaesés 1960-hoz képest.

Ema Elsa, egy kilencéves fekete orrszarvú, újszülött borja mellett az észak-angliai Chester Állatkertben lévő kifutójukban 2012. október 5-én. A fiatalabb nőstény borjú, aki kevesebb, mint 48 órája született, csatlakozhat hamarosan egy nemzetközi tenyésztési programhoz, amelyet a kritikusan veszélyeztetett fajok számára indítottak. Forrás: Phil Noble/Reuters

A fekete orrszarvú populációja 2012 óta némileg megnövekedett, ma 5000-5400 fekete orrszarvú él a világon. Az orvvadászat és az orrszarvúszarv-kereskedelem azonban még mindig megakadályozza, hogy a faj a 20. század eleji szintre álljon vissza. A WWF szerint az orrszarvúk a világ legidősebb emlőseinek egyike, és a védelmükre tett erőfeszítések más fajok, köztük az elefántok javát is szolgálják.

11. A nyugati alföldi gorillák távoli afrikai esőerdőkben élnek, de pontos populációjuk nem ismert.

Egy nyugati alföldi gorilla fagylaltot eszik a prágai állatkertben, Csehországban 2018. augusztus 6-án. Forrás: David W Cerny/Reuters

A WWF szerint a nyugati alföldi gorillák száma legalább 60%-kal csökkent az elmúlt 20-25 évben. Az orvvadászat és a betegségek jelentik az elsődleges fenyegetést – az Ebola-vírus még mindig elterjedt, és egyes tudósok szerint a vadon élő gorillapopuláció mintegy 33%-át ölte meg, főként a nyugati alföldi gorillák estek áldozatául. Ráadásul az orvvadászok is elősegítik a vírus terjedését, hiszen ha egy meggyilkolt alföldi gorilla Ebola-vírustól szenved, akkor az könnyen átterjed az emberre is, aki kapcsolatba kerül a vírushordozó gorillával.

12. Még mindig kevesebb, mint 400 szumátrai tigris létezik, és csak Szumátrán, egy indonéz szigeten találhatók meg.

Achilles, egy szumátrai tigris sütőtököt eszik egy Halloween eseményen a ZSL London Állatkertben, London, Nagy-Britannia 2017. október 26-án. Forrás: Mary Turner/Reuters

A WWF szerint egyértelműen az orvvadászok okozzák a szumátrai tigrisek halálozásának közel 80%-át, és nincs bizonyíték arra, hogy az elmúlt két évtizedben jelentősen visszaesett volna az orvvadászat. Az erdőirtás halálos ciklust is beindít – mivel az emberi közbeavatkozás elpusztítja az élőhelyeket, a tigrisek máshol kénytelenek élelmet keresni, ahol nagyobb valószínűséggel találkoznak össze az emberekkel, amikor elhagyják lakhatatlan élőhelyüket. A faluba, városokba érve megtámadják az állatokat, vagy megkárosítják az embereket, a falusiak pedig megtorlásul több tigrist is megölnek.

13. A keleti alföldi gorillák a Kongói Demokratikus Köztársaság trópusi esőerdőiben találhatók. 

A tudósok szerint a polgári zavargások lehetetlenné tették népességük száma pontos becslését. Forrás: Shutterstock

A WWF adatai szerint a keleti alföldi gorillák életterülete 8100 négyzetmérföldről 4600 négyzetmérföldre csökkent az elmúlt 50 évben. Az emberek elpusztították a gorilla élőhelyének nagy részét, hogy helyet teremtsenek az állatállománynak és a mezőgazdasági területeknek. A védett területek, mint például a Kahuzi-Biega Nemzeti Park, a gorilla elterjedési területének nagyon kis részét fedik le. A védelmi erőfeszítéseket nehéz volt végrehajtani a régióban folyó katonai tevékenység miatt, és az illegális bányászat is károsítja a fajt, mivel több embert vonz a területre, akik gorillákra vadásznak.

14. Indonéziában legfeljebb 70 jávai orrszarvú maradt.

A jávai orrszarvú a kihalás küszöbén áll. Forrás: Education Images / Contributor / Getty

A jávai orrszarvú korábban Ázsia nagyobb részein élt, de sajnos ma már csak egy hely jutott neki. Mind egy olyan nemzeti parkban élnek, amely ki van téve a szökőárnak és az emelkedő tengerszintnek. A populáció olyan kicsi lett mostanra, hogy a túlélési esélyük szinte már lehetetlen, valószínűleg a jávai orrszarvú a kihalás küszöbén áll.

15. A tudósok becslése szerint mindössze 200-300 úgynevezett Cross River gorilla él még mindig a vadonban, elsősorban Kamerunban és Nigériában.

Az emberek veszélyt jelentenek a gorillák számára. Forrás: Shutterstock

Ezek a gorillák olyan területen élnek, ahol az elmúlt néhány évben megnövekedett az emberi tevékenység, kezdve a fakitermeléstől a mezőgazdaságig. Bár Nigériában és Kamerunban illegális a gorillák vadászata és leölése, néhány embert ez nem tart vissza, különösen azért, mert a vadon élő állatokra vonatkozó törvényeket nem tartják be szigorúan.

16. A szumátrai orrszarvú populációja nagyon bizonytalan, és a becslések szerint csak 80 él még.

Ratu, egy 8 éves nőstény szumátrai orrszarvú látható az orrszarvú-rezervátumban, a Way Kambas Nemzeti Parkban, Lampung tartományban 2010. május 20-án. Forrás: Supri/Reuters

Ez az orrszarvú korábban Bhután és Kelet-India egyes részein kóborolt, és a tudósok úgy vélik, Vietnamban és Kínában is látták. Jelenleg a szumátrai orrszarvú csak Borneón és Szumátrán él. Az orrszarvúszarvak iránti kereslet növekedése miatt megnövekedett az orvvadászat a régióban. Emellett az erdőirtás, az útépítés és az invazív fajok elterjedése egyaránt hozzájárult a szumátrai orrszarvúk élőhelyének csökkenéséhez.

17. A maláj tigriseket az útfejlesztés és a fakitermelés fenyegeti. Már csak 250-300 van a világon.

Egy állatkerti gondozó egy újszülött maláj tigriskölyköt tart a kezében 2017. november 14-én, a prágai állatkertben. Forrás: David W Cerny/Reuters

Ahogy az erdők egyre gyakrabban alakulnak mezőgazdasági területté, a tigrisek fokozottan a haszonállatok közelébe kerülnek. A WWF szerint a dühös falusiak és a hatóságok gyakran megölik a mezőgazdasági területek közelébe tévedő tigriseket. Emellett a maláj tigriseket még az orvvadászok is fenyegetik.

18. Az orangutánok, amelyek az emberekkel a gének 96,4%-án osztoznak, nagyon alacsony szaporodási rátával rendelkeznek. A nőstények csak 3-5 évente adnak életet egy csecsemőnek.

Khansa, a szingapúri állatkert 46. orángután bébije szorosan anyjához bújik, Anitához egy médiakörút során, ahol újszülött állatokat mutattak be a szingapúri állatkertben, 2018. január 11-én. Forrás: Edgar Su/Reuters

Az orangután Ázsia egyetlen nagy majma, akinek számos mezőgazdasági ültetvény folyamatosan csökkenti élőhelyét. Az orangutánok lassúak és nagyok, ezért könnyű célpontokká váltak az emberek számára. Az emberek ezeket az állatokat élelmezés céljából gyilkolják meg, vagy pusztán azért, mert megjelennek a mezőgazdasági területeken.

19. A vaquita, vagy kaliforniai disznódelfin a világ legritkább tengeri állata.

A vaquita az éghajlatváltozás áldozata lehet. Forrás: NOAA/Wikimedia Commons

A vaquitát, a világ legritkább tengeri állatát először 1958-ban fedezték fel. A WWF szerint mindössze 30 van belőlük még. Ez több mint 92%-os csökkenést jelent 1997 óta. A Fülöp-szigeteki krokodilhoz hasonlóan őket is veszély fenyegeti, hiszen gyakran a halászhálóba gabalyodnak, ráadásul a kaliforniai öbölben az éghajlatváltozás sem kedvez hosszú életüknek, illetve a globális felmelegedés is hatással lehet élőhelyeinek körülményeire és a táplálékláncra.

20. A Fülöp-szigeteki krokodilpopuláció 200-ra csökkent.

Az élőhelyek elvesztése és a horgászfelszerelésekbe való belegabalyodás a hibás. Forrás: Vassil/Wikimedia Commons

A feltételezések szerint kevesebb, mint 200 kifejlett Fülöp-szigeteki krokodil él a vadonban. A krokodilok az élőhelyeik elvesztésének és a horgászfelszerelésekbe, mint például a halászhálóba való belegabalyodásuknak az áldozatai.

21. A fehér keselyű minden más madárfajnál gyorsabban hal ki.

A szarvasmarhák kezelésére használt gyógyszerek – amelyeket a keselyűk a szarvasmarha tetemeivel együtt fogyasztanak – a tettesek. Forrás: Deepak sankat/Wikimedia Commons

Az IUCN szerint a fehér keselyű valószínűleg már kihalt Dél-Kínában és Malajziában, más országokban pedig „katasztrofális hanyatlást szenvedett”. A Mother Nature Network 99,9%-os csökkenésről számol be a '80-as évek óta – ez a leggyorsabban kihaló madárfaj a történelem során, amit valaha feljegyeztek –, és ennek okaként megnevezték azt, hogy a keselyűk gyakran olyan szarvasmarhák tetemeit fogyasztják el, akiket előtte állatgyógyászati termékekkel kezeltek. Ez pedig megmérgezi a keselyűket, hiszen a szarvasmarha húsával együtt a mérget is lenyelik.

22. A kínai pangolinre (tobzoska) a húsáért és a pikkelyeiért vadásznak.

Egy kínai pangolin. Forrás: nachbarnebenan/Wikimedia Commons

A kínai pangolin – amely nemcsak Kínában, hanem Ázsia más régióiban is őshonos, például a Himalája lábánál és India északi részein is megtalálható – a „kritikusan veszélyeztetett” listán szerepel az IUCN Vörös Listáján. A húsáért és pikkelyeiért vadászott pikkelyes tobzoska a CNN szerint a világ legtöbbet forgalmazott emlőse. Becslések szerint évente 100 ezret fognak el, és fogyasztják el.

23. A főként Közép-Amerika erdeiben élő arboreális aligátorgyík élőhelyei folyamatos pusztulásnak vannak kitéve.

Arboreális aligátorgyík. Forrás: K Hanley CHDPhoto/Shutterstock

Az International Reptile Conservation Foundation (Nemzetközi Hüllő Védelmi Alapítvány) szerint az aligátorgyík „súlyosan veszélyeztetett” az élőhelyeik pusztulása, valamint a nemzetközi kisállat-kereskedelem céljára történő illegális begyűjtés miatt. A Reptiles magazin arról számol be, hogy csak néhány helyen, főleg Guatemala és Mexikó erdőiben találhatók meg már ezek a kis gyíkok, és évente csak egy almot hoznak létre. "Vannak olyan fajai a gyíknak, amelyek már kihaltak" – írja a magazin.

Forrás:

insider.com

Címlap kép: Közeli felvétel egy veszélyeztetett szumátriai tigrisről. A fotó forrása: mlorenzphotography/Getty Images