A labdarózsa (Viburnum opulus ‘Roseum’) jellemzése, gondozása

Nagy fehér telt virágai tavasszal, mint csüngő fehér labdák úgy díszlenek a kertekben. Nem lehet nem észrevenni a gyönyörű gömbvirágzatú rendkívül mutatós növényt. Májusban akármerre járunk, mindenütt láthatjuk a cserje hatalmas virággömbjeit. A népszerű lombhullató dísznövény a tizenhatodik században terjedt el az Európa kertekben és vált gyakorivá. Feltehetően Hollandiából származik. Ősszel is gyönyörködteti környezetét narancsvörösre színeződő lombozatával. Vannak olyanok, akik divatjamúltnak tartják, de általában sokaknak kihagyhatatlan növénye.

A labdarózsa (Viburnum opulus ‘Roseum’) jellemzése

A labdarózsa egy három-négy méter magasságot elérő díszcserje, mely a bangiták nemzetségébe tartozik, aminek a labdarózsa egy kertben termesztett változata. Egész Európában előfordul, és mivel a cserje vad fajtája nálunk őshonos így a díszváltozat is könnyen nevelhető. A labdarózsa virágának színe kezdetben zöldes fehér, majd hófehérré változik. Virágai meddők, ezért szaporítása dugványozással történik.

A labdarózsa (Viburnum opulus ‘Roseum’) nevelése és gondozása

Lehetőleg úgy ültessük a labdarózsát, hogy a kertben olyan helyre kerüljön, ahol nem zavarja a többi növényt, mert terebélyes magas bokor fejlődik belőle. Ez a hely lehet a kertünk egyik sarka, vagy helyet kaphat a sövények között is. Mivel sűrű a labdarózsa ágrendszere, ezért kiváló térelválasztó és határoló cserje.

Mint általában a virágos cserjék, a labdarózsa is a napfényes meleg fekvésű helyen fejlődik legszebben, de félárnyékban is rendre szépen virágzik. Gondozásra nem igényes növény, de virágzás után célszerű a megnyúlt, rossz irányba terjedő vesszőket lemetszeni, ugyan úgy, mint ahogy le kell metszeni az idős, vagy bokor közepe felé növekedőket is. Így a labdarózsa bokrunk évről évre szépen megújul.

A labdarózsa gondozásához tartozik, hogy a virágokat a fekete levéltetvek megtámadhatják, főleg nagy szárazság idején, ezért a tetű irtásáról gondoskodni kell.