Mátyás király és a koldus

Visegrádi udvarában tartózkodott Mátyás király, vitézeinek lovagi tornájában gyönyörködött, mikor eléje járult egy vénséges vén koldus. A király kezével intett katonáinak: szakítsák félbe játékukat, hogy nyugodtan végighallgathassa az aggastyán könyörgését.

- Felséges királyom - hajladozott a koldus -, szánj meg egy nagyobb összeggel, hiszen mindekettőnknek Ádám és Éva volt a közös apja, anyja, így hát végeredményben testvérek vagyunk.

A meggyőző szavakra beleegyezően bólintott Mátyás király, mégis csak egy árva fillért hajított a koldus kalapjába. A koldusba egy pillanatra bennedugult a szó meglepetésében, de kisvártatva mégiscsak kitört belőle az elégedetlenség:

- Fenséges királyom, életem halálom kezedbe ajánlom, mit vétettem ellened, hogy testvér létedre egy csekélyke fillérrel szúrtad ki a szemem?

A bölcs király mosolyogva mondta:

- Menj csak Isten hírével, te jó ember, és ne zsörtölődj, mert ha minden testvéredtől annyit kapsz, mint tőlem, nemsokára te leszel a legvagyonosabb úr a földkerekségen