Szigetszentmiklós története

Kategória:
Történetek, Emberi történetek

Szigetszentmiklós története

A település területe már a neolitikum időszakában is lakott volt. A rézkor idején az ún. bádeni kultúra népe élt ezen a vidéken, emlékeik Szigetcsép és Szigetújfalu határából kerültek elő. Őket követte az ún. harangedényes kultúra képviselőinek megjelenése a térségben, akik sűrű rajokban lepték el a Csepel-szigetet. A hozzájuk köthető leletek Szigetszentmiklóson Háros területéről, Lakihegyről, valamint az Auchan áruház alatti területekről kerültek elő nagyobb számban, de az M0 autópálya építése során az Üdülő-sor környékén is feltárták temetkezési helyeiket. Még több lelet került elő a város területéről a bronzkorból, mégpedig a Vatyai kultúra időszakából; a leletek tanúsága szerint ekkor a helyi népesség száma meglehetősen gyarapodott.[3]

Ásatások alapján valószínűsíthető, hogy kelta és ókori római, ill. kora és késő középkori település állt a mai város területén. A településen végzett kutatások alapján, az őskor óta lakott helyen a honfoglaló magyarok fejedelmi törzse telepedett meg Árpád vezetésével. A sziget nevét Árpád főlovásza, Csepel ispán (aki itt telepedett le) kölcsönözte.

A Kossuth utcai református templom bővítése során 2012-ben ásatásokat végeztek, melyek során kiderült, a mai templom helyén már az Árpád-korban is templom állt.[4]

Szigetszentmiklós nevét elsőként 1264. október 14-én IV. Béla levele említette, melyben ír az akkori falu templomáról is. A tatárok pusztítása nyomán ez a helység elnéptelenedett, helyén a hagyomány szerint a Ráczkevei-szigeten megtelepített rácok alapítottak új települést 1440 táján. A mohácsi vész után ez a falu is elpusztult, a 17. század elején magyarok költöztek ide.

Az 1634–1635 évi török kincstári adólajstromukban a kövi (ráczkevei) járás községei között volt feltüntetve; ekkor 14 házzal szerepelt.

A református egyház az 1626-29. években már jelen volt a településen. 1731–1739 között Patai János, a reformátusok szuperintendense a helységben lakott. Az első református templom építési ideje ismeretlen, annyi ismert, hogy 1798-ban helyreállították. Tornyát az 1853 évi nagy vihar ledöntötte, 1875-ben építették újra. A második világháborúban helyreállíthatatlanul megsérült a templom, a romokat 1948-ban bontották el. Az új templom alapkövét 1987-ben tették le, a gyülekezet négy év múlva, 1991-ben vehette birtokba.[5]

A hagyomány szerint 1707-ben, a rácok támadása alkalmával épült cinteremben húzta meg magát a lakosság Szőlős és Háros községek menekült lakosságával együtt.

Az 1715 évi összeíráskor 42, 1720-ban pedig 70 adóköteles magyar háztartást vettek föl e helységben.

1770-ben a Mária Terézia-féle úrbéri rendelettel kapcsolatban 73 16/32 negyedik osztályú úrbéri telket mutattak ki a településen. A 20. század elején még a település birtokában volt egy régi ezüst pecsétnyomó, keresztüllyukasztott fogantyúval, e pecsétnyomó még abból az időből származott, amikor a községbíró a helység pecsétjét a nyakába akasztott zsinegen hordta. A pecsétnyomón levő címerkép egy rúddal keresztülszúrt bárányt ábrázolt. A rúd végén kereszt volt, míg a helység 20. század eleji pecsétjén buzogány.

Az 1838, 1850 és 1876-os években árvíz pusztított a helységben.

A határrendezés, illetőleg a tagosítás, 1862-ben történt. 1848-ig a település a ráckevei uradalomhoz tartozott, majd a 20. század elején a királyi család ráckevei uradalma volt a helység legnagyobb birtokosa.

A község határában feküdtek egykor Háros és Szőlős elpusztult települések; előbbi a nagy Duna, utóbbi a Soroksári-Duna-ág mellett. Mindkét település templomának a romjai láthatók voltak az 1800-as évek végéig. Ugyancsak a községhez tartoztak mint lakott helyek: Hárossziget, Lakihegy, Felsőbuczka és Felsőtag is.

1898-ban a dunai védőgát építésekor őskori agyagedényeket találtak, ezek akkor a református iskola tulajdonába kerültek.

Szigetszentmiklós a 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásához tartozott. 1910-ben 3997 lakosából 3974 magyar volt. Ebből 3233 református, 637 római katolikus, 53 izraelita volt.

A település és környezete a Kádár-rendszer alatt stratégiai fontosságú része volt az országnak, a közelben volt repülőgép-, autó- és acélgyár, katonai repülőtér, laktanya, valamint számos ipari és katonai létesítmény. A kiemelt szerepet az is jelzi, hogy a Duna-menti gátrendszer szigetszentmiklósi szakasza helyenként két-három méterrel magasabb, mint más szakaszok. A város fejlődésére jelentős hatást gyakorolt a Csepel Autógyár is.

A város kedvelt célpontja a (Budapestről kitelepülő) szuburbanizációs rétegeknek, ezért is erősödik az utóbbi időben a település kertvárosi, kisvárosi jellege. A város rendezési tervein is főként a fent említett két lakóövezeti formának szántak helyet a helyi önkormányzat szakemberei. A lakosság a 21. század első évtizedében negyedével gyarapodott.

Jelentős a környék idegenforgalma és a szuburbanizációs folyamatok mellékhatásaként emelkedik a térség gazdasági szerepe is. A leshegyi ipari park folyamatos növekedése és számos nagyvállalat letelepedése Szigetszentmiklóson az ország munkahelyekkel legellátottabb régiói közé emeli a várost. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a munkavállalók egy jelentős része a Ráckevei kistérség más településeiről ingázik, míg a város lakosai közül sokan budapesti munkahelyeken dolgoznak.

Szigetszentmiklós határában észlelték Magyarországon először az agresszíven terjeszkedő harlekinkatica egy egyedét (egy áttelelő példányt), 2008 februárjában.[6]

Szigetszentmiklós integrált városfejlesztési stratégiája[7]^{[halott link]} az alábbi településrészeket különbözteti meg a lakosság mentális érzetére hivatkozva.

Lakótelep
Falu
Bucka (alsó és felső)
Lakihegy
Duna-part
Ragád

A helyiek további városrészeket is megkülönböztetnek.

Gyártelep
Sóshegy
Északi üdülő terület
Páskom (alsó és felső)
Cuczor-sziget
Felsőtag
Paptag
Háros
Vásártér
Haszontalan
Leshegy

A Gyártelep, a Cuczor-sziget, és Felsőtag kivételével az utóbbiak jobbára egykori dűlőnevek. Manapság mezőgazdasági területek, illetve ipari-kereskedelmi egységek találhatóak rajtuk.

Az integrált városfejlesztési stratégia megállapítja ugyanakkor, hogy a lakosság mentális városrész-térképei nem fedik le a város egészét, mint az a fenti felsorolásból is látható.

Polgármesterei

1990–1994: Dr. Uri József (nem ismert)
1994–1998: Fodor Antalné dr. (MSZP)[8]
1998–2002: Fodor Antalné dr. (MSZP)[9]
2002–2006: Fodor Antalné dr. (SZÖ-SZI)[10]
2006–2010: Szabó József (Fidesz-KDNP-Polgári Kör)[11]
2010–2014: Szabó József (Fidesz-KDNP)[12]
2014–2019: Szabó József (Fidesz-KDNP)[13]
2019-től: Nagy János (DK-Momentum-Jobbik-MSZP-LMP-MM)[1]

Népesség

Szigetszentmiklós lakosságát és területét tekintve a Csepel-sziget legnagyobb települése (a fővárost nem számítva).

Nemzetiségi kötődés

magyar: 91,3%
német: 0,6%
szlovák: 0,6%
cigány: 0,5%
bolgár: 0,2%
ukrán: 0,1%
ismeretlen: 8,5%

Több nemzetiségnek van működő kisebbségi önkormányzata a településen (bolgár, cigány és német).

Vallás

A város hagyományosan református, ám napjainkban legtöbben római katolikusnak vallják magukat. Több keresztény felekezet is rendelkezik templommal a településen.

Templommal, imaházzal rendelkező közösségek

Szigetszentmiklós római katolikus temploma

Kossuth Lajos utcai Református Egyházközség (Szalkay László és Szalkayné Villányi Csilla lelkészek) Honlap
Újvárosi Református Egyházközösség (Morva Ákos lelkész) Honlap
Római katolikus egyházközösség (Hutóczky Béla plébános) Honlap
Baptista Imaház (Paróczi Zsolt lelkipásztor) honlap
Görögkatolikus Szervezőlelkészség (Deák Csaba parochus) Honlap
Szabadkeresztyén Gyülekezet (Gere József lelkész) honlap
Pünkösdi Gyülekezet (Mádai Tamás lelkész) honlap

Egyéb jelentős közösségek

Evangélikus Gyülekezet (Varsányi Ferenc lelkész)
Hit Gyülekezete (Eggendorfer Gábor lelkész)

Kisebb közösségek

A városban gyülekezeti alkalmakat tart többek között a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház is. A Szcientológia Egyház is képviseli magát egy Dianetika Misszióval a Bucka városrészben. Régebben nagyobb számban voltak jelen unitáriusok és zsidók, jelen pillanatban nincs jelentős bázisuk Szigetszentmiklóson.

A lakosság vallási megoszlása

A 2011-es népszámlálási adatokból az alábbiak állapíthatók meg a lakosság vallási megoszlásáról.

nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 9007 (25,95%)
római katolikus: 7847 (22,61%)
református: 4472 (12,88%)
ateista: 817 (2,35%)
görögkatolikus: 492 (1,42%)
evangélikus: 265 (0,76%)
ortodox keresztény: 81 (0,23%)
izraelita: 17 (0,05%)
más egyházhoz, felekezethez tartozik: 1018 (2,93%)
ismeretlen, nem válaszolt: 10 690 (30,80%)[14]

Oktatási-nevelési intézményei

Bölcsődék

Városi Bölcsőde

- 4 telephellyel működő bölcsőde

Vackor Integrált Bölcsőde

Óvodái

Szigetszentmiklósi Napraforgó Óvoda
Szigetszentmiklósi Napraforgó Óvoda - Szivárvány Tagóvoda
Szigetszentmiklósi Csicsergő Óvoda
Szigetszentmiklósi Mocorgó Óvoda
Szigetszentmiklósi Akácliget Óvoda
Szigetszentmiklósi Napsugár Óvoda
Szigetszentmiklósi Pitypang Óvoda
Szigetszentmiklósi Konduktív Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Iskolái

Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium
Szigetszentmiklósi József Attila Általános Iskola
Bíró Lajos Általános Iskola
Kardos István Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium
Szigetszentmiklósi Ádám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Érdi Szakképzési Centrum Csonka János Műszaki Technikum

Közlekedés

Megközelítés gépkocsival

Az M0-s autóút (körgyűrű) mindkét Csepel-szigeti lehajtója felől könnyedén elérhető a település.
Budapestet és Szigetszentmiklóst három főút köti össze (51101-es számú főút, 5102-es számú főút és II. Rákóczi Ferenc út), melyek Csepelen a II. Rákóczi Ferenc útban folytatódnak, illetve egyesülnek.
A Csepel-sziget települései felől a sziget keleti és nyugati oldalán húzódó főútvonalakon Szigetszentmiklóson áthaladva, illetve a Csepel-szigeti gerincúton érhető el a főváros.
A Ráckevei Dunán Taksony felé híd segítségével lehetséges átkelni, itt az 510-es számú főútvonal halad az alföldi települések irányába.

Tömegközlekedés

MÁV-HÉV
- A H6-os HÉV négy szigetszentmiklósi megállóval rendelkezik.
BKK
- A 38-as busz, a 238-as busz és a 278-as busz Csepel, Szent Imre térről Szigetszentmiklós központjáig közlekedik. A 279-es, a 279B, a 280-as és a 280B busz Lakihegyről az Auchan és a Leshegyi Ipari Park érintésével járják be Szigetszentmiklóst.
- A 38A busz Szigetszentmiklós–Lakihegy közepéig szállítja az utasokat.
- A 138-as busz hasonlóan közlekedik Lakihegyen, mint a 38-as, de csak az Auchan-t, az áruházi bekötőutat, és a hárosi kertvárost érinti. (Ezután a busz átmegy Budatétényre az M0 autóúton.)
- Éjszaka a 938-as busz a 38-as busz útvonalán közlekedik.
Volánbusz
- helyközi autóbusz járatok
  - Csepel→Szigetszentmiklós→Szigethalom→Tököl→Lórév→Makád vonalcsoport: 673, 674, 675, 676
  - Csepel→Lakihegy→Halásztelek→Szigethalom vonalcsoport: 688, 690
  - Kelenföld→Szigetszentmiklós→Szigethalom(→Tököl): 689, 691[15]
- Helyi autóbusz járatok: 682, 683, 684
MAHART–PassNave

Nevezetességei, látnivalók

Magyar Rádió Lakihegyi adótornya (ipartörténeti műemlék, az ország legmagasabb építménye, a Magyar Rádió szimbóluma. Tulajdonosa és üzemeltetője az Antenna Hungária Zrt.)
Duna menti tanösvény[16]
Ádám Jenő síremléke

Múzeumok

Helytörténeti gyűjtemény
Ádám Jenő Emlékház [1] (Itt született 1896-ban a későbbi Kossuth-díjas (1957) zeneszerző, karnagy, egyetemi tanár, érdemes művész (1955))
Molnár Imre Citeragyűjtemény
Csepel Autó Gyártmánymúzeum

Hungaricum Gombfoci Háza Múzeum

Díszpolgárai

Kossuth Lajos kormányzó
Szilágyi Lajos főszolgabíró
Gróf Bethlen István miniszterelnök
dr. Scitovszky Béla belügyminiszter

Kiss Tibor főszolgabíró
Ádám Jenő zenetudós
Jimmy Carter, az USA volt elnöke
dr. Glatz Ferenc az MTA elnöke
Vereczkei Ákos olimpiai bajnok kajakos
Kardos István tanító

Híres szigetszentmiklósiak

Dr. Czékus János Pál[17](1944. április 8.) vezérőrnagy, Magyarország NATO katonai képviselője (1999–2001)[18], Szent-Györgyi Albert-díjas egyetemi tanár (1993)
Czékus Lajos (1941. augusztus 14.) sportvezető, a Magyar Labdarúgó Szövetség ügyvezető igazgatója (1989–1991), majd főtitkára (1996–1998)
Petri Sándor (1929. január – 2016. december 5.) FIFA játékvezető, a Magyar labdarúgó Szövetség főtitkára (1972–1973), újságíró (a Játékvezető lap főszerkesztője, a Labdarúgás c. lap társszerkesztője).
Patai János református szuperintendens
Ádám Jenő (1896. december 12. – 1982. május 15. Budapest): zeneszerző, kóruskarnagy, zenepedagógus
Dolinay Gyula (1850. augusztus 14., Nagyharsány – 1915. február 18.) újságíró, ifjúsági író
Károly György (*1953. augusztus 31. Budapest – 2018. október 26.) költő, író
Leskovics Gábor (Lecsó, *1966. június 17.) magyar rockzenész, énekes
Borsos Vilmos (1968) futballista (kapus), polgármester-jelölt, vállalkozó
Pál Utcai Fiúk zenekar
Vereckei Ákos (1977. augusztus 26.) kétszeres olimpiai és hatszoros világbajnok kajakozó.
Ivanics László (1966) válogatott labdarúgó, középpályás
S. Becz Pál (1899–1972) költő, író. Válogatott verseit, novelláit, színdarabját tartalmazzák fia, dr. Becz Miklós által kiadatott Csendes lázadó, Őszintén és Melyik úton? című kötetek.
Bíró Lajos, entomológus 1896 és 1902 között Német-Új-Guineában végzett természetrajzi és etnográfiai gyűjtést. Egykori lakóházán, a Rákóczi utcában emléktáblát helyeztek el 1956-ban.
Kovács Endre Arnold, szaxofonművész és zeneszerző .
Békefi Viktória színésznő-énekesnő, a Sztárban sztár leszek első évadának győztese
Zala Judit chocolatier, csokoládékészítő (Sweetic Csokoládé Manufaktúra), aki számos nemzetközi díjas terméket alkotott meg és 2019-ben (társaival együtt) világbajnoki címet szerzett a Beriolett nevű bonbonnal. 2019-ben elnyerte az Pest Megye Év Iparosa Díjat. 2020-ban pedig jelölték az Év leginspirálóbb vállalkozója díjra, majd meg is nyerte azt.